Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
12. szám - Dr. Bozzay Józsefné–Dr. Hegedüs János: Újabb adatok a Duna plankton algáin élősködő moszatgombákról
554 Hidrológiai Közlöny 1976. 12. !>z. Űjabb adatok a Duna plankton algáin élősködő moszatgombákról DK. BOZZAY JÓZ8EFNÉ* — DK. HEGEDŰS JÁNOS* Előzmények A természetes vizekben kialakult életközösség bonyolult egyensúlyi rendszerét a közösséget alkotó valamennyi faj és a rendszerre ható valamennyi folyamat összessége eredményezi. Vannak olyan fajok is, amelyek nagyon kis egyedszámban fordulnak elő, s jelentőségük kevéssé ismert. E szervezetek közé tartoznak a parazita gombák. A vízi gombák kutatása terén több nagyrabecsült magyar tudós munkálkodott. Scherffel Aladár (1865— 1939) alapvető morfológiai, filogenetikai és szisztematikai ismereteket tárt fel [1], számos faj felfedezője. F. K. Sparrow összefoglaló rendszertani és határozó könyvében [2] Scherffel Aladárt Dangeard, Zopf és Corn mellett a tudományág atyjaként tiszteli. Entz Géza elsősorban az Oomycetes vízben élő tagjaival foglalkozott (1873) és a Rhizidium Euglenae-t írta le. Istvánffi Gyula (1895) a budapesti vízvezetékben és a Dunában is állandóan megtalálható Saprolegnia rajzóspórákról ad hírt. Girnesi Nándor (1924) a Lágymányosi tóból a Phlyctidium Eudorinae-t vizsgálta. Dómján Anna (1936) Szeged és Tihany vidékén tett érdekes megfigyeléseket [3], Bérezi László (1940) pedig mesterséges fertőzési kísérleteket végzett vízigombákkal [4], Az emberi tevékenység környezetszennyező hatásának vizsgálata során újabban számos irodalmi adat mutat rá arra, hogy a fizikai és kémiai viszonyok megváltoztatásával egy-egy jellegzetes vízi életközösség hosszú ideig jelentéktelen tagja kedvező életfeltételekhez jutva nagymértékben elszaporodhat, s ezzel hozzájárul a víz alapvető minőségváltozásához. Az utóbbi időkben a parazita vízigombákkal foglalkozó tanulmányokban is egyre több szerző tesz említést e szervezetek limnológiai jelentőségéről. Welch [5] megállapítja, hogy a vízigombák jelentős hatást fejtenek ki a biológiai produktivitásra. Canter [6] 1946—53 között angol tavak vizsgálata során tapasztalta, hogy főleg a Chytridiales rendbe tartozó parazita gombák gyakoriak, és bizonyos számban való előfordulásuk destruktív hatással van a fitoplankton populációra. Waterhouse [7] úgy találta, hogy folyóvizekben a vízigombák előfordulása összefüggésben van egyes állapotjelző faktorokkal, mint a hőmérséklet, hidrogénion koncentráció a folyóba ömlő szennyvíz mennyisége stb. Höhnk [8] szerint befolyásoló tényező a gazdaszervezetek mennyisége, és a víz szennyezettsége. A vizek élővilágának fajai a táplálékláncon keresztül producens, konszumens és reducens voltuk alapján szoros kapcsolatban állnak egymással. A növényvilág fotoszintézise azzal, hogy a napfény sugárzó energiájával a szervetlen vegyületekből szervesanyagot termel, alapja a víziéletnek. A felhalmozódó szerves anyag, mint tápanyag, a növényevő állatok révén az állatvilágba jut el, * Fővárosi Vízművek, Dudapest. a különböző állattörzsek fajain keresztül a felszíni víz jellemző csúcsragadozójáig. Ebben a táplálékláncban a parazita vízigombák sajátos szerepet töltenek be. Jelentőségük nem tisztázott. Növényi és állati sejteken egyaránt élősködhetnek, a gazdasejt jellemző parazitái. A megtámadott sejtet elpusztítják. Megfigyelték tömeges járványszerű fellépésüket is, amikor a gazdasejtek elhullása 50— 88% között volt [9, 10, 11], A vízigombák számos faja szaprofita módon él. Viszonylag kis szánni más fajok egyaránt lehetnek szaprofiták és paraziták. A szaprofita életmód vizsgálata sokkal könnyebb, mint vitathatatlanul igazolni valamely szervezet parazita voltát, azt, hogy élő egészséges sejtet támad meg és pusztít el. Sparrow szerint [2] a Chytridiales rend parazitái esetén a megtámadott sejt majdnem mindig utólag hal el, nem pedig a behatolás pillanatában. Scherffel megfigyelte Chytridium confervae támadását Tribonema sejt ellen, s a folyamatot leírta [12]. Az első látható reakció az volt — írja —, hogy a Tribonema sejt plazmája a Chytridium behatolási pontja felé tömörült. Az 1. kép (mikroszkópos felvétel) tanúsága szerint nekünk is sikerült ezt a folyamatot megfigyelni és rögzíteni: Stephanodiscus hantzschii sejtet Rliyzophydium cyclotellae Zopf támadott meg. Jól látható a felvételen, hogy a sejt tartalma a Rhizophydium behatolási pontja feié koncentrálódik. Braun [13] azt tapasztalta, hogy több sejtű szervezetek esetén csak a megtámadott egyetlen sejt pusztul el. A 2. képen (mikroszkópos felvételen) jól megkülönböztethető a Zygorhizidium melosirae Canter által megtámadott egyetlen Melosira sejt állományának felritkulása, míg a "é "W, i ' ' >i í 1. kép. Stephanodiscus hantzschii Grunow sejtet Rhizophidium Cyclotellae Zopf parazita gomba támadott meg Totó: Dr. Hegedfis J. Photograph 1. Stephanodiscus hantzschii Grunow cell attacked by Rhyzophydium cyclotellae Zopf parasitic fungi