Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Dr. Benedek Pál–dr. Literáthy Péter–Jolánkay Géza–László Ferenc: A magyar Duna-szakasz néhány vízminőségi problémája
54 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Dr. Benedek P. és mtsai: A magyar Duna-szakasz 3. táblázat folytatása Mikroszennyezők Streptococcus faeealis 3 Megnevezés NH; 4 Vízgőzzel illó fenolok cci 4 extrakció Higany Streptococcus faeealis 3 Coliform 3 Dimenzió mg/l kg/sec mg/l kg/sec mg/l kg/sec /«g/l Egyed/ml Egyed/ml Rajka 0,10 0,30 0,61 0,45 0,005 0,005 0,005 0,008 2,00 3,11 5,50 4,70 0,4 1973 1974 2,5 2,1 1973 1974 290 158 Komárom 0,10 0,40 0,75 0,64 0,005 0,005 0,006 0,008 2,20 2,80 4,50 4,45 0,2 0,49 1,4 238 85 Dunaalmás 0,10 0,43 0,74 0,70 0,005 0,005 0,005 0,008 2,20 3,40 8,10 . 5,54 0,5 0,20 1,2 483 100 Észak-Budapest 0,09 0,40 1,10 0,67 0,002 0,005 0,009 0,008 1,80 4,20 8,90 7,02 0,4 0,09 0,4 87 43 Budapest—Szigetszentmiklós 0,11 0,30 1,10 0,51 0,002 0,006 0,011 0,010 1,40 3,80 8,60 6,35 0,4 Dunaföldvár 0,09 0,31 0,77 0,52 0,002 0,008 0,009 0,013 2,20 4,20 6,70 7,06 0,3 Mohács 3,00 5,00 17,00 8,46 0,4 Megjegyzés: 1 Az oszlop 3 értéke 15, 50 és 85% tartóssággal értendő 2 A higany adatok csak 8 mérés átlagértékei, így megbízható anyagáram-értékek nem voltak feldolgozhatók. 3 Kielégítő bakteriológiai adatok Budapest alatt nem álltak rendelkezésre, a közölt értékek az 1973. ill. 1974. évi UNDP/WHO— OVH Project keretében havonként végzett vizsgálatok átlagértékei ván a szén-tüzelésről a földgáz és olajtüzelésre való átállás, valamint egyes felvízi szennyező üzemek technológiai változtatásának az eredménye. A 3. táblázat eredményeiből kitűnik, hogy egyenletesen növekvő tendencia csak az ásványi sótartalomban mutatkozik. A klasszikus komponensek közül a BOI g-nél a KOI-val ellentétben tapasztalt két kiugró értéket lehet megemlíteni, amelyre egyértelmű magyarázatot adni jelen pillanatban nem lehet. Feltehető, hogy a Budapest házi szennyvizeinek hatására megváltozó vízi ekoszisztémában a szerves szennyezés nagyobb hányada képes biológiailag lebomlani. A mikroszennyezők közül a szén-tetraklorid extrakt értéket a már említett körülmények miatt fenntartással kell szemlélni. A Duna lebegőanyag-tartalma és a bentosz vizsgálatok A bentosz kutatás célja a vizek lebegőanyagában és fenéküledékében levő, illetve ezeken adszorbeált szerves és szervetlen eredetű szennyezőanyagok meghatározása. A vízminőség és változásának jellemzésében a fenéküledék és lebegőanyag összetétel vizsgálatok szerepe többrétű. Számos szenynyezőanyag természetes vízbe kerülve kicsapódik, mások a lebegőanyaghoz adszorbeálódnak és végül a fenéküledékben felhalmozódnak. A fenéküledék hosszabb időn keresztül megőriz esetleges lökésszerű szennyezéseket, amelyeket a vízben talán ki sem tudunk mutatni. A természetes vizekben végbemenő vízminőségi változást leírni, nyomon követni csak a lebegőanyag és fenéküledék vizsgálatokat is magába foglaló komplex vízanalízis alapján lehetséges. Ez különösen a stabil, perzisztens szenynyezőanyagokra érvényes, mivel eltűnésük az egyik fázisból szükségszerűen másik fázisban való megjelenéssel jár. 5. táblázat A Duna egyes szennyezőanyagainak átlagos értéke és megoszlása a vízben oldott és lebegőanyag formák között TaóAuifa 5. Cpednue 3Hanenuii neKomopbix 3azpH3Hfiwufux eeufecme e eode JJynan u ux pacrtpedejieHue Meytcdy cßopMaMU pacmeopeHHbix u 63eeuieHHbix 3aepn3HumeAeü Table 5. Specific pollutants in the Danube, their average values and distribution among the dissolved and suspended forms Vizsgált komponens Oldott fázisban Lebegőanyagban Vizsgált komponens [mg/l] [%] [mg/l] [%] Vas 0,01—0,05 2 — 5 0,2 — 3,0 95 — 98 Mangán 0,01 — 0,10 ~ 60 0,02 — 0,15 ~40 Higany* -=0,2 <5 0,5 — 5,0 >95 Kőolajok 0,05 — 0,30 10 — 80 0,05 — 0,60 20 — 90 * A Higany koncentráció ^tg/l-ben !
