Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

11. szám - Dzsida Ottó–Pap László: Közművezetékek kitakarás nélküli építése ROCLA vasbeton csövek folyamatos sajtolásával

Dzsida O.—Pap L.: Közművezetékek Hidrológiai Közlöny 1976. 11. sz. 525 présekkel a tervezett nyomvonal mentén a talajba sajtoljuk az egymáshoz süllyesztett kötéssel illesz­kedő, előregyártott vasbeton csöveket. (ROCLA Csöveket). A rakat előtt a vágóéi halad, mely a talajba való hatolást és irányíthatóságot biztosítja egy jövesztett készlet egyidejű feltakarítása és kiszállítása mellett. Az indítóaknába telepített hidraulikus prések nyomóereje csak az adott körülményekkel meg­határozott hosszúságú csőrakat besaj tolásához elegendő. A rakat hosszúságának növelhetősége céljából ezért a rakat előre meghatározott helyén vagy helyein hidraulikus hengercsoportokból álló, egy vagy több közbenső sajtoló állomást iktatunk a sajtóit rakat elemei közé, vezetett acélköpenyek védelmében. A közbenső sajtoló állomások száma elvileg korlátlan, de gyakorlati szempontok miatt rakaton belül négynél többet nem alkalmazunk. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat gyakorlatá­ban egy indítóaknából, egy irányban kisajtolt leg­nagyobb rakathossz 214 m volt, négy közbenső állomás alkalmazásával. A fenti módszerrel épülő vezetékszakasz hossz-szelvény vázlata 1. ábrán látható. Miután a rakat teljes hosszban való kisajtolása az egyik irányban befejeződött, s a végponthoz mélyített fogadóaknából a vágóélt kiemeltük, a sajtoló berendezést az indítóaknához átszereljük, majd az ellentétes irányhoz ismételjük meg a sajtolás fentiekben leírt műveletét. Az egy indító­akna nyitásával elérhető teljes sajtolt közmű­vezeték-hossz így a 400 m-t is meghaladja. Mind az indítóaknába telepített fő nyomóállo­más, mind a közbenső állomás vagy állomások működtetése a külszínen elhelyezett hidraulikus szivattyútelepről, illetve vezérlő állomásról tör­ténik. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat az NSZK-beli Westfalia Lünen cég által kidolgozott eljárásra, illetve annak berendezésére rendezke­dett be. A Westfalia rendszer maximum négy fő nyomóállomási sajtó egyidejű működtetésére alkal­mas és ugyancsak max. négy közbensőállomás vezérlését teszi lehetővé. A fő sajtók egyenkénti nyomóereje 280 Mp, a közbenső állomási henger­csoportok prései egyenként 50 Mp erő kifejtésére alkalmasak, 450 atm. olajnyomásnál. A fő sajtók is, a közbenső állomási prések is két hatásúak. Az előbbiek lökethossza 1800 mm, s a dugattyúba beépített teleszkopos, mechanikus toldat további 1700 mm lökethosszat tesz lehetővé. A teljes löket­hossz így 3500 mm. A közbenső állomási prések lökethossza 300 mm. A módszer előnyei Az előzőekben vázolt technológiából önként következnek a csősajtolásos eljárás előnyei. A nyilt munkaárok elmaradása folytán mini­mális a közúti forgalom zavarása, a por és sár­képződés, a zaj. Mindez lehetővé teszi az egészséges városkép lehető legjobb megóvását az építési munkák alatt. A fentieken túlmenően a gazdaságosság szem­pontjai is versenyképessé teszik a kis élőmunka igényű sajtolásos építési módszert a hagyományos eljárásokkal szemben. Tapasztalatok szerint a saj­tolásos közműépítés nem költségesebb, egv bizo­nyos mélységet meghaladó mélységben való építés­nél pedig olcsóbb, mint a kitakarás melletti köz­műépítés. Az eljárás gazdaságossága nagyrészt a nagyobb építési sebességnek, a kisebb föld­mennyiség megmozgatásnak, a minimális dúcolási igénynek köszönhető. Külön megemlítjük, hogy bizonyos esetekben a gazdaságosság határain belül más módszerekkel nem is oldhatók meg egyes közműépítési feladatok, llven esetek pl. a rendező pályaudvarok, ipar­telepek, épületek, vezeték rendszerek alatti át­haladás. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat gyakorlatában a fenti esetek kivétel nélkül elő­fordultak. A beruházó vállalatok a vázolt fenti előnyök miatt, az adott körülmények figyelembevételével mindinkább a csősajtolásos módszer alkalmazása mellett döntenek. így, 1971-től napjainkig több mint 6000 fm nagy átmérőjű sajtolt ROCLA cső­vezetéket épített meg a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Budapesten és több vidéki városban. Jól lehet a cső sajtolás a közművezeték építésnek ma már országosan ismert és a hagyományos el­járásokkal minden szempontból versenyképes mód­szere, elterjedése a vártnál mégis lassúbb volt. Ennek oka, a városfejlesztési beruházások át­meneti megtorpanásán túl első sorban az volt, hogy a módszer bevezetésének időszakában a saj­tolható vasbetoncsöveket nyugati importból kel­lett beszerezni. E körülmény természetesen ked­vezőtlenül befolyásolta mind az építési árakat, mind a kivitelezési időket. Kompresszor telep Közbenső sajtolo állomás Indító akna fősajtoló állomás Fig. 1. Schematical profile of pipeline construction by the jacking method

Next

/
Oldalképek
Tartalom