Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

10. szám - Tóth Géza: A Központi Bükk karsztvíz térképe

446 Hidrológiai Közlöny 1976. 10. sz. Tóth G.: A Központi-Bükk karsztvíztérképe 2. kép. Az Imó-kó időszakos karsztforrása 450 m magasan Bild 2. Die periodische Karstquelle Imó-kö in 450 rn Höhe A Központi-Bükk területén jóval kevesebb a pontosan meghatározható karsztvíznívó adat, mint a dunántúli karsztvízábrázolások területén. (1. táblázat). A Központi-Bükk nyugati felén sajnos eddig nem történt eredményes víznyelő feltárás. Karsztvíznívó-mérőkutak hiányában csak a karsztvízösszefüggések eredményeire, a terület időszakos karsztforrásainak térbeli és magasság adataira, működésük jellemzőire, a források számított vízgyűjtő területére és sok esetben feltevésekre alapozhatunk a karsztvíz felületének meghatározásakor. Jelenlegi ismereteink és a rendelkezésünkre álló adatok birtokában a Központi-Bükk területéről és közvetlen környékéről csak a fő törvényszerűségeket tükröző karsztvíztérképet készíthetünk. Tehát a terület karsztvíz készletének olyan megközelítő formai ábrázolását, amely bizonyos pontokon bemért adatokra támaszkodik, másutt pedig a karsztvíz felület feltételezhető legvalószínűbbnek tartható formáját és magassági helyzetét tükrözi. A dolgozatban kö/. kép. A Létrási Vizes-barlang tavának vízszintje 482 m magasságban Bild 1. Wasserspiegel des Sees der Létrási Vizes-Höhle in 482 m Höhe pedig feltevéseken alapuló szintvonalas térképi ábrázolására. A karsztvíz mozgási irányát az eredményes karsztvíz öszefüggésvizsgálatok víznyelőtől forrásig meghúzott nyilaival lineárisan jól ábrázolhatjuk, ezek az összefüggések azonban magukban nem adnak áttekinthető térbeli képet a terület karsztvíz formáj áról, magasságáról és ezen keresztül annak fő áramlási irányairól. A szakirodalomban 1974-ben Aujeszky G. és Scheuer Gy. „Adatok a Bükk-hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz" című cikkükben karsztvízegységeket közöltek és néhány jellemző karsztvíz áramlási irányt tüntettek fel nyilak segítségével. Ezenkívül nyomtatásban nem közölt szintvonalas karsztvíztérkép készült Miskolcon Szlabóczky P. (1972) szerkesztésében a Jávor-kút—Diósgyőr közötti területről, azaz a Központi-Bükk keletre áramló karsztvíz zónájáról. 1. táblázat A karsztvíztérkép hómért karsztvíznívó adatai Tabelle 1. Eingemessene Karstwasserniveaudaten der Karstwasserkarte Karsztvíznívó helye Tengerszint feletti mag. B. F. (m) Jávorkúti víznyelő végpontja Bolhási víznyelő végpontja Garadna forrás Sebes-víz Ablaköskő-völgyi karsztforrás Bánvölgyi forrás Vöröskői-felső idősz. karsztf Létrási vizesbarlang tavának vízszintje Szepesi-barlang tavának vízsz Vöröskői-alsó időszak, karsztf Szalajka-forrás Imókői-időszak. karsztforrás Feketeleni időszakos karsztf Szalaj ka-völgyi sziklaforrás Pénzpataki víznyelő talppontja (karsztvíz nívó) Szinva táró Bélháromkút Eszperantó-forrás Margit-forrás Szinva főforrás Monosbéli karsztforrások Lillafüredi kutatófúrás Istvánlápai barlang talppontja Soltószkerti forrás Anna-forrás 554 550 524 524 500 500 500 482 385 460 453 450 440 425 400 390 379 349 345 340 367 — 294 326 320 309 266