Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére - Dr. Váncsa András Lajos:A Sajó algái és a folyó vízszennyeződése

Dr. Váncsa A. L.: Adatok Észak-Magyarország Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 427 1. táblázat A Sajó összes alga literszám értékei l!(6i)-ben [ xlOOO/liter] Gyűjtések időpontja Gyűjtőhelyek Átlagérték Gyűjtések időpontja 1 2 3 4 5 6 7 8 Átlagérték 01.17. 267 88 99 144 132 165 166 154 152 02.14. 33 11 66 77 77 165 v 154 264 103 03.27. 165 276 287 397 452 720 674 475 431 04.24. 876 708 653 797 641 654 620 772 715 05.15. 832 896 1520 1219 1686 1663 1643 2232 1461 06.20. 630 419 529 872 485 750 985 1489 771 07.14. 397 352 209 233 132 253 231 716 315 08.14. 3378 9783 9826 8319 7716 6992 1800 4734 6569 09.08. 465 364 342 498 376 2362 998 8202 1701 10.20. 873 531 588 353 4087 4329 2483 4463 2073 11.03. 2977 863 441 121 5809 7456 7326 4175 3646 12.18. 343 198 110 144 342 332 343 398 251 Átlag érték 935 1207 1222 1096 1828 2153 1452 2249 Gyűjtőhelyek számozása: X: Sajópüspöki, 2: Dubicsány és Vadna között, 3: Sajókaza, 4: Sajószentpéter, 5: Miskolc felett 6: Felsőzsolca, 7: Sajólád, 8: Kesznyéten. 2. táblázat A Sajó összes alga literszám értékei 1966—1968 között [ x 1000/liter] Gyűjtések időpontja Gyűjtőhelyek Gyűjtések időpontja 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1965. 08.26. 498 267 287 353 398 750 654 641 1966. 02.14. 09.01. 11.15. 66 797 863 708 674 77 716 653 720 132 620 775 896 110 872 985 144 896 1219 1967. 01.30. 03.02. 04.12. 07.13. 09.04. 11.30. 165 99 . 708 342 1663 132 110 797 653 498 144 165 654 677 343 1225 132 198 872 641 485 1669 231 253 853 588 641 985 287 872 716 674 863 1968. 02.09. 10.14. 56 653 529 154 425 121 3369 264 4170 253 397 3909 Gyűjtőhelyek számozása: 1: Sajópüspöki, 2: Putnok, 3: Dubicsány és Vadna között, 4: Sajószentpéter, 5: Miskolc felett, 6: Felsőzsolca, 7: Őnód, 8: Kőrömi-rév, 9: Sajóörös. Conjugatophyceae előfordulása szórványos és jellegtelen. A meghatározott 215 alga taxonból Sládecek (1963) alapján 100 minősíthető szaprobiológiailag. Az egyes fontosabb rendszertani csoportok szapróbia megoszlása: legtöbb szaprobionta szervezet a Bacillariophyceae (elsősorban Pennales), majd a Chlorophyceae (elsősorban Chlorococcales), körülbelül hasonló arányban a Cynophyta és az Euglenophyta, legkevesebb szaprobionta szervezet pedig a Pyrrophyta törzs szervezeteiből adódik. Az összes alga literszám mennyisége szélsőségesen változó, a minimum és a maximum érték közötti eltérés közel ezerszeres. Az alkalomszerűen és helyileg észlelt milliós alga literszám értékek mellett augusztusi gyűjtésekből Cyclotella Meneghiniana és Nitzschia acicularis alkotta tömegprodukciót tanulmányoztam. E tömegprodukció értékelése jól jelezte a vízminőség változását. Az egyes mellékvizek hatása alkalomszerűen megmagyarázza, illetve indokolja egyes alga taxonok előfordulását, illetve megjelenését vagy eltűnését a Sajóban. Sajópüspökitől a BH—BVK térségéig általában rheon-jellegű, a BH—BVK térségétől Miskolc szelvényéig rheoplankton-jellegű, a Miskolc alatti mederszakaszban pedig alkalomszerűen már a tipikusan plankton-jellegű algaegyüttesek is megfigyelhetők. A Sajóban az állandósult vízhasználatok-vízszennyezések okozta nagy terhelés következtében létrejövő („kedvezőtlen") vízminőségi állapotok ellenére is időszakosan és részlegesen tendenciájában jelentkezik az öntisztulás spontán folyamata. A szennyezések hatása elsősorban a Miskolci feletti szakaszon, az öntisztulás fo-