Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére - Dr. Váncsa András Lajos:A Sajó algái és a folyó vízszennyeződése

426 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Dr. Váncsa A. L.: Adatok Észak-Magyarország [1000L/l] 7500 5000 2500 0 -J 7456 1969. november 3-án 5S09 2977 863 W -P 121 7326 1 13 k 56 7 132fkm [1000L/l] 3750 2500 1250 0 -J 12) 1969. október 20-án I

4329 353 531. 132fkm 588 353 .2483 7 3 5 6 7 13) _ 1*175 Ofkm .3363 8 Ofkm Abb. 2 — 13. Qualitative und quantitative Zusammensetzung der Algenvegetation des Sajó-Flusses aufgrund der monatlichen Untersuchungen In den Abbildungen 2—13 sind die Kolonnen Im Flusskm-Masstab der Sammelstellen Nr. 1—8 angeordnet CIANOPHYTA: SCHWARZ EUGLENOPHYTA: PUNKTIERT CHRYSOPHITA: Xanthophyceae

: ihr Vorkommen kann nicht veranschaulicht werden WAAGRECHT LINIERT SENKRECHT LINIERT SENK RECHT-DOPPELLINIERT Chrysophyceae

: Baciilariophyceau

: PYROPHYTA: CHLOROPHYTA Chlorophyceae

: Conjugotophyceae

: SCHRAEG LINIERT ÉUADRATISCH-RASTIERT Die Zahlenwerte neben den Kolonnen bezeichnen die Mengen der gesamten Algen Literzahl ( x 1000/Liter). Zu bemerken ist, dass am 08,9,1968 die im Profil von Kesznyéten angeordnete Kolonne — wegen, dem hervosrpringenden Literzehlwert — den übrigen Kolonnen nicht proportional ist, und mit Strichlinie dargestellt ist százalékos értékük a torkolatnál (minimum) is 44,6%, viszont Kazincbarcika alatt (maximum) 98,3%. A vízminőség megváltozását véleményem szerint jól mutatja e két alga taxon egymást felváltó mennyiségi csökkenése, illetve gyarapodása. 1971. októberében újabb alga tömegprodukciót figyeltem meg. Tájékoztatásként szolgálhat, hogy a domináns taxon a Cryptomonas pyrenoidifera GEITL. volt, mellette kisebb literszámmal volt a Cryptomonas tetrapyrenoidosa SKUJA, barázdásmoszatok (Pyrrophyta), melyek előfordulását a korábbi években nem tapasztaltam a Sajóban, most is a Bódvából kerültek be. Adalékul szolgálhat a két taxon előfordulásának értékeléséhez, hogy a Bódvában a Cryptomonas tetrapyrenoidosa, míg a Sajóban a Cryptomonas pyrenoidifera volt az uralkodó (Váncsa, 1975). Az egyes mellékvizek hatása olyan vonatkozásban jelentkezik, hogy magyarázza, illetve indokolja egyes alga taxonok előfordulását, valamint megjelenését és eltűnését a Sajóban. A Sajó e tanulmányban ismertetett vizsgálataiból összesen 215 alga taxont határoztam meg. A meghatározott 215 alga közül Sládecek (1963) alapján 100 minősíthető szaprobiológiailag, ez az arány szélsőséges vízminőségi viszonyok mellett kedvező. Az egyes fontosabb rendszertani csoportok szervezeteinek szapróbia megoszlása: legtöbb szaprobionta a Bacillariophyceae (elsősorban Pennales), majd a Chlorophyceae (elsősorban Chlorococcales), körülbelül hasonló arányú a Cyanophyta és az Euglenophyta, legkevesebb a Pyrrophyta törzs szervezeteiből adódik. A Sajóban az állandósult vízhasználatok-vízszennyezések okozta nagy terhelés következtében létrejövő („kedvezőtlen") vízminőségi állapotok ellenére is időszakosan és részlegesen tendenciájában jelentkezik az öntisztulás spontán folyamata. A szennyezések hatása elsősorban a Miskolc feletti szakaszon, az öntisztulás folyamata viszont a Miskolc alatti szakaszban tanulmányozható. Ennek alapján szükséges a jövőben egyrészt az algológiai vizsgálatok területi leszűkítése, másrészt azok kiterjesztése a mederfenék bevonatvegetációjának kutatására. Az 1969. évi vizsgálati eredmények értékelését segítik elő az 1965—1968. közötti — v. ö. 2. táblázat — és az 1971. évi — v. ö. 3. táblázat — időszakból megadott alga literszámok. Összefoglalás A Sajóból az 1969. évi 12 hossz-szelvény vizsgálatkor a 8 gyűjtőhelyről feldolgozott 96 vízminta algavegetációjában összesen 215 alga taxont határoztam meg. A Sajó teljes magyarországi hossz-szelvényében az algaegyüttesek uralkodói faj- és egyedszám tekintetében egyaránt a Bacillariophyceae. Ezen kívül a Cyanophyta (főleg a felsőbb szakaszon) és a Chlorophyta, ezen belül is a Chlorophyceae (az alsóbb mederszakaszban) számottevőek. Az Euglenophyta megjelenése és eltűnése, vagy esetenkénti viszonylag tömeges elszaporodása egy-egy szennyezettebb mederszakaszra jellemző. A Pyrrophyta és a Chlorophyta-