Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

9. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére - Dr. Váncsa András Lajos:A Sajó algái és a folyó vízszennyeződése

Dr. Váncsa A. L.: Adatok Észak-Magyarország Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. 423 tációjának változásiról egy hossz-szelvény vizsgálat tapasztalatai alapján. Jelen cikk hosszabb vizsgálati időszak eredményeit és értékelését adja. Az algavegetáció jellemzése A vizsgálati terület vázlatrajzát a főbb szennyezőkkel és a mintavételi helyekkel az 1. ábra szemlélteti. A Sajó összes alga literszám értékeinek alakulását az 1969. évi 12 hossz-szelvény vizsgálat 96 algológiai gyűjtése alapján értékelve a mellékelt 1. táblázat adatsora mutatja be. 3. táblázat A Sajó összes alga literszám értékei 1971-ben [ x 1000/Hter] Gyűjtések időpontja Gyűjtőhelyek Gyűjtések időpontja 1 | 2 3 4 5 6 03.04. 22 22 11 33 44 56 06.08. 286 253 132 242 704 979 08.09. 159 152 142 410 127 630 10.25. 83 1 14 53 2209 751 1638 11.02. 60 53 80 108 141 436 Gyűjtőhelyek számozása: 1 : Sajópiispöki, 2: Sajúkaza, 8: Sajűszentpéter, 4: Miskolc felett, 5: Szinva alatt 1000 méterre, fi: Kesznyéten. Éves viszonylatban a Sajó hazai hossz-szelvényében február 14-én volt minimális alga literszám Kesznyéten kivételével ekkor volt minden gyűjtőhelyen a minimum, Kesznyétennél január 17-én. Maximális alga literszám augusztus 14-én volt. A Sajópüspökitől Miskolcig terjedő mederszakaszban ekkor voltak az éves maximumok is. Felsőzsolcánál és Sajóládnál november 3-án, Kesznyétennél pedig szeptember 8-án tapasztaltam az összes alga literszám maximum értékeit. A Sajó hossz-szelvényében kialakuló maximális literszám értékek a Miskolc feletti mederszakaszban feltehetőleg az alapszennyezós és a hazai szennyezések hatásaként jelentkezik, a Felsőzsolcánál, Sajóládnál és Kesztnyótennél eltérő időben tapasztalt maximális alga literszám értékek kialakulása már viszont jórészt az öntisztulás folyamatának függvénye lehet. Itt figyelembe kell vennünk még a beömlő mellékvizek algavegetációjának eltérő időben létrejövő értékmaximumait is. A Sajó összes alga literszám értékeinek alsó és felső végpontja az 1969. évi 12 hossz-szelvény vizsgálat alapján: minimum 11 000/liter; Dubicsány-Vadna; 02 14-én, maximum ' 9 826 000/liter; Sajókaza; 08.14-én. Figyelemre méltó, hogy e két szélsőséges literszám érték egymáshoz közeli szelvényekben, közel azonos gyűjtőhelyeken, azonban produkcióbiológiailag ellentétes évszakban volt. Fenti értékekben nem tüntettem fel az 1969.08.14-i hossz-szelvény vizsgálat egyéb gyűjtőhelyein tapasztalt értékeket. A teljesség kedvéért azonban azokat is közlöm. Az akkori gyűjtésekben két nagyobb literszám érték is volt: Kazincbarcika alatt: 9 9611 000/liter ós Kazincbarcika felett: 16 792 000/liter. Utóbbi az eddigi maximum érték! Az 1969. évi 12 hossz-szelvény vizsgálat 96 algológiai gyűjtésének maximum/minimum hányados értéke: 893, 25; ami jól jelzi, hogy az alga literszám változása szélsőséges. Sajópüspökitől a BH—BVK térségig általában rheon-jellegű, a BH—BVK térségétől Miskolc szelvényéig rheoplankton-jellegű, a Miskolc alatti mederszakaszban pedig alkalomszerűen már a tipikusan plankton-jellegű algaegyüttesek is megfigyelhetők. A Sajó teljes magyarországi hossz-szelvényében az algaegyüttesek uralkodói faj- és egyedszám tekintetében egyaránt a Bacillariophyceae (kovamoszatok). Ezen kívül a Cyanophyta (kékmoszatok) főleg a felsőbb szakaszon és a Chlorophyta (zöldmoszatok), ezen belül is a Chlorophyceae, az alsóbb mederszakaszban számottevőek. Az Euglenophyta (ostorosmoszatok) megjelenése és eltűnése, vagy esetenkénti viszonylag tömeges elszaporodása egyegy szennyezettebb mederszakaszra jellemző. (A vizsgálati eredményeket a 2—13. ábra szemlélteti.) Annak ellenére, hogy az összes alga literszám gyakran jelentős, eltérés van a Sajó szaprobiológiai megítélésében az algák, illetve a teljes „biocörtózis" alapján. Oka részben az egyéb szervezetek általában nagyobb mennyiségében lehet. A szuprobitás-fok ós a trofitás-fok kellően megalapozott és tudományosan értékelhető összehasonlítására jelenleg még nincs kellő számú értékből álló adatsorom. Eddigi vizsgálataim alapján azonban ellentétes irányú tendencia észlelhető. Míg a szaprobitás-fok a határszelvénytől a torkolatig csökkenő, addig a trofitás-fok növekvő. Természetesen az újabb vízhasználatok, vízszennyezések és a tisztább mellékvízfolyások beörnlése számos esetben megzavarja az öntisztulás folyamatát, azonban a szapiobitás-t l ofitás változása ilyen esetekben is jól jelzi az öntisztulás folyamatának újbóli megindulását. Számos alkalommal figyelhető meg a Sajóban nagy alga literszám a szaprobiológiai vizsgálatok alkalmával. Ugyanakkor ezek az észlelések napjainkban még csak többnyire jelzések, ugyanis ma még nincs lehetőség arra, hogy az alkalomszerűen és helyileg észlelt jelenségeket nyomon követve megfigyeljük. A vizsgálatok egy részében több taxon százezres literszámú együttes előfordulása eredményezi az összes alga literszám milliós értékét. Máskor egy-egy gyűjtőhelyen egy-egy taxon időszakos elszaporodása eredményezi az összes alga literszám milliós értékét egy-egy rövidebb mederszakaszban. Korábbi tanulmányomban már részletesen ismertettem az 1969. augusztusában észlelt Bacillariophyceae tömegprodukcióit. A Sajóban akkor a Cyclotella Meneghiniana KÜTZ. és a Nitzschia acicularis VV. S. M. tömegméretű elszaporodását figyeltem meg. A két faj közül Felsőzsolcáig a Cyclotella Meneghiniana domináns. A Nitzschia , acicularis Sajószentpéterig kevesebb, jelentősebb előretörése Miskolc és Felsőzsolca között volt, majd Sajólád és Kesznyéten térségében a Cyclotella Meneghiniana helyét elfoglalta, bár némileg visszaesett mennyisége Körömi-rév és a torkolat között. Az összes alga literszámhoz viszonyított együttes t