Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
9. szám - Szakváry Jenő: A bányavízhasznosítás szerepe a vízgazdálkodásban
388 Hidrológiai Közlöny 1976. 9. sz. Szakváry J.: A bányavízhasznosítás szerepe 1. táblázat Jelentősebb bányavíz-emelések TaöAuifbi N° 1. Kpynubie eododoöbmu pyÜHUiHO-maxmitbix eod Tabelle 1. Wichtigere Bergwasserförderungen Bányászati ág megnevezése 1970 1975 1980 1990 2000 Bányászati ág megnevezése in 3/p millió m 3/óv m 3/p millió m 3/év m'/p millió m 3/év m 3/p millió m 3/év m 3/p millió m 3/év Szénbányászat Borsodi térség Pécs — Komló térsége Thorez külfejtés Bükkábrányi külfejtés Dorog térsége Tatabánya térsége Nagyegyháza — Mány Oroszlány Balinka Várpalota térsége Ajka térsége 1 Dudar Nógrád—Heves 40 3 20 80 97 5 18 17 32 2 12 21 1,5 10,5 42 51 2,5 9,5 9 17 1 7 47 3 30 40 146 5 16 15 30 3 10 23,5 1,5 16 21 76 2,5 8,5 8 16 1,5 5,5 35 3 20 40 139 5 10 15 30 3 10 18 1,5 10,5 21 71 2,5 5,5 8 16 1,5 5,5 35 3 20 20 30 95 60+ 5 10 15 25 2 10 18 1,5 10,5 10,5 16 51 32 2,5 5,5 8 13 1 5,5 25 3 30 30 85 80+ 5 10 15 '25 2 5 13 1,5 16 16 43 41 5,5 5,5 8 16 1 5,5 Összesen 326 172 345 180 310 161 320 175 315 169 Bauxitbányászat Kincsesbánya térsége Nyírád térsége Halimba Fenyőfő térsége 59 218 7 31 112 8 80 260 10 41 138 . 5 80* 250** 10 41 133 , 5 70* 270** 10 30+ + 37 142 5 16 70* 10 30+ + 37 5 16 Összesen 284 151 350 184 340 179 380 200 110 58 Mindösszesen 610 323 695 364 650 340 710 375 425 227 Megjegyzés: * Bitó II. bánya megvalósítása esetén, **±0 tn-es megcsapolás esetén, + Beesült, a döntéstől függően változhat,++ A fejlesztés még nem elhatározott, becsült. A karni emeletet csapoló Kincsesbánya-térségi bauxitbányászat a József III. és Iszka aknákból hordalékkal szennyezett vizet, míg a Rákhegyi, a később tervezett Bitó aknákból — a bányaműveléstől független vízfakasztással — szennyezetlen vizet emel, illetve fog emelni. A Magyar Alumíniumipari Tröszt tájékoztatása szerint Kincsesbánya térségében 1974—75-ben sikerült az eddig szennyezetten kiemelt bányavíz jelentős részét már szennyezetlenül kiemelni. így az összes bányavízből jelenleg 72% szennyezetlen, de ez az arány 1985-től folyamatosan kb. 57%-ra csökken. A vízminőségi változás a múlthoz képest jelentős eredmény, de a különféle minőségű vizek felhasználási cél szerinti átgondolt szolgáltatása az egyes fogyasztók felé felelősségteljes feladatot fog róni a vízelllátást üzemeltetésre átvett Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatra. A vízhasznosító művek többcélú kiépítése megtörtént és az ivóvíz minőségben kiemelt bányavíz fogadóoldali víztárolók útján meghatározott nyomással — a vízelosztó művön keresztül juttatható el a KÖFÉM ipari átemelőjéhez, a rákhegyi központi nyomásfokozóhoz, illetve a székesfehérvári gravitációs ivóvízrendszerekhez. A kiépült vízhasznosító művek kapacitása 1975-ben meghaladja a bauxitbányászat által jelenleg emelt vízmennyiséget és a jövőben ez a különbség — a csökkenő vízemelés miatt — még nőni fog. Az ivóvízminőség jelenleg csak 55 m : i/p mennyiségű és távlatban fog Bitó II. megnyitásával kb. 70 m : !/p-re növekedni, középtávon elsősorban Székesfehérvár vízigényét kell ebből kielégíteni (35 m 3/p), tehát az I. sz. grav. vezetéket József III-ról át kell kötni. Ugyanakkor a Rákhegy—Péti ipari célú vízhasznosító mű 26—36 ezer m 3/napi vízszállításának jelentős részét csak a hordalékkal szennyezett vízből lenne mód biztosítani. Ugyanez vonatkozik ezen mű max. 18 ezer m 3/nap-ra tervezett vízelvonást pótló vízszállító kapacitásrészére is. A 2. ábra az egyes rendszerek kiépített kapacitását jelzi, míg a 3. ábrán a várható évi átlagos kapacitáskihasználtság alapján lehet elemezni a vízemelés és vízhasznosítás összefüggéseit. A tiszta bányavizek hasznosítása terén már 1976-tól vízkormányzás szükséges. A csúcsigények csak akkor elégíthetők ki 1979-től, ha a térségben vízpótló rendszer épül ki (Fehérvár-csurgói tározóból vízhasznosítás). Mindkettő figyelembevételével a szennyezett bányavizek hasznosítása terén is szükségessé válik kb. 1982-től a vízkormányzás. Érdekes az 1975—1990 közötti 15 éves időtartam alatti
