Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Kornisné Akantisz Zsuzsanna: Mozgómedrű folyószabályozási kisminta tervezése és bearányosítása

358 Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. Kornisné, Akantisz Zs.: Mozgómedrű folyószabályozási 141 140139 138 • 137 <—. *-? 136 J 135 %134 133 • 137 • 131 130 179 -C3 Ki Sfc tu Qc-B •g-e« (?

) Modellbeli vizszin alatta marad a_termeszetben mértnek A (érdeslteni kell) ^ II , <P ,9 , {e^

Modell

beli vizszin fölötte van a termeszeiben mertn

ek érdességű modellben vizszin, 0=273 m

3/s (b) Mode

ll vizszin (L=273 m

3/s Mederfenék legmélyebb pontja —r— —iNyilvántartási szelvény sorszáma to •i. & ^ & 1 fkm a torkolattól 1. ábra. A Rába folyó kísérleti szakaszának hossz-szelvénye Puc. 1. npodoAbHbiü npocßuAb sKcnepuMeHmaAbHoao yiacmica peKU Pa6a. a) ecmecmeeHHbiü yKAOH eoÖHOü noeepxHocmu, 6) yKAon eodnoü noeepxnocmu Ha ModeAU, if) yKAOH eodnoü noeepxHocmu Ha ModeAU c paciumaHHOÜ uiepoxoeamocmbio, d) ynacmoK yeeAuteHHOÜ uiepoxoeamocmu, e) ceoöodHaa noeepxnocmb Ha ModeAU ycmanaeAUeaemca Huxce, neM e namype (HeoöxoduMO yeeAmumb uiepoxoeamocmb) Fig. 1. Profile of the experimental section of the Rába River a

) Profile observed in the prototype; b

) Model profile

, c

) Profile in the model of computed roughness; d

) Section with artificial roughness; e

) The model surface remains below that observed in the prototype (roughness must be increased

) jelenségek okát a modell-mederanyag nem megfelelő érdességében kerestük. Kísérletképpen az erősen kimosott szakaszokon a mozgómedret 1—2 mm szemátmérőjű durva homokból képeztük ki. Mederérdességen a szelvényben vett mederanyagminták függélyenkénti ri„-jenek átlagát értjük. A megismételt vizsgálat során a modell 96 szelvényében végzett vízszinrögzítésünk eredményeit az 1. ábrán tüntettük fel. Mint látható, feltételezésünk beigazolódott, mert az érdesített szakaszokon a modellbeli vízfelszín párhuzamossá vált a természetben észlelttel, de a teljes hosszon még mindig tapasztalható a korábbi jelenség, azaz az esésviszonyok nem képződnek le megfelelően. A mederszelvények alakulása is eltérést mutatott, kis ívű kanyarok esetén a kimélyülés feljebb kezdődött, mint a természetben, az ellenívek hatása pedig lejjebb érződött. Bár a 28 db — jellemzőnek ítélt — keresztszelvény felmérése elkészült, számszerű értékelése a szembetűnő eltérések miatt elmaradt, pedig a 273 m

3/s-nak megfelelő vízhozam mindössze 2 nap tartóssággal folyt a modellben. Az idő átszámítását a Froude-féle modelltörvény szerint végeztük, ).

t = Á//X

1 /

2. A vízfelszín és a mederváltozások ilyentén alakulásának okát továbbra is a helytelen modell mederérdességben kell keresnünk. Mint az a folyómodellekkel foglalkozó kutatók körében ismeretes, helytelen érdesség esetén a sebesség függélymenti eloszlása módosul. A relatív érdesség növekedésével a függély-sebességábra elnyújtottabbá válik. Az íves pályán haladó vízrészecskékre a felszínközeli rétegekben nagyobb centrifugális erő hat, mint a fenékközeliekre, ennek következtében az áramlási viszonyok és így a mederváltozások nem egyeznek meg a modellben és a valóságban [1], A modell torzítása is befolyásolja a sebességeloszlási ábra alakját, ami a nyíróerők módosulásá-