Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Bozóky-Szeszich Károly–Vojtech Marek–Dulovics Dezső–Ivan Oleksyn: Bratislava vízellátási hálózata fejlesztésének tervezése elektromos számítógéppel

Bozóky-Sz. K. és mtsai: Bratislava vízellátási hálózata Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 353 konzultációkon vizsgálták meg azokat és jelölték ki a szükséges változtatásokat. Meg kell jegyezni, hogy ennek a munkának az elvégzése eredetileg nem szerepelt a BME és a Hydroconsult közti szerződésben; különböző okokból a három együttműködő félnek rendkívül rövid ideje maradt erre a munkarészre, így az eredmények elsősorban iránymutatóak. Mégis hasznosnak tartjuk az eredmények ismertetését, mert egy bonyolult feladatot mutatunk be, amely a tározók dinamikus üzeme vizsgálatának szükségességét is igazolja. Amíg a 2. nyomásövezet esetében a tározók üzemének helyes kialakítása a csőhálózat megfelelő kialakításával biztosítható volt, addig a 3. nyomásövezet esetében a tározók helyes üzeme a víz irányításával érhető el. Amennyiben a 26., 44., 58. csomópontok tározóit, továbbá a 127. csomópont tározóját is az A jelű szivattyúteleppel együtt I. egységnek, a 90. és 113. csomópontok tározóit a B jelű szivattyúteleppel együtt II. egységnek tekintjük, akkor a fogyasztás és a rendelkezésre álló tározótérfogatok közelítőleg a 3. táblázat szerint alakulnak. 3. táblázat A I. és a II. egység tározótérfogat és fogyasztás adatai Tabelle 3. Speicherinhalt und Verbrauchsdaten der Einheiten Nr. I und II Tárózotórfogat Fogyasztás + Továbbemelés Tárózotórfogat Nappal Éjjel I. egység 11. egység 0,763 0,237 0,701 0,299 0,682 0,318 Összesen 1,000 1,000 1,000 Az egységekre vonatkozó adatok természetesen csak tájékoztató jellegűek, pontos számszerű megállapításokra (pl. az A és B szivattyúk vízszállítása tekintetében) nem alkalmasak. A két egység között ugyanis van összeköttetés, melynek hatását mindig a pillanatnyi hidraulikai viszonyok szabják meg. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a szivattyútelepek vízszállításának aránya a térfogatarányos üzem biztosítása érdekében más nappal, mint éjjel. Természetesen ha az egységek közötti vízátvezetés intenzív, a szivattyúzás aránya kevésbé kötött. Az egységek közötti vízforgalmat elhanyagolva a szivattyúzásra nappal $4 = 0,722 és QB = 0,278 vízszállítási arányok látszanak célszerűnek. Az A és B szivattyútelepek vízszállításának aránya azonban nem választható meg tetszőlegesen; a szivattyútelepek alacsonyabban fekvő nyomásövezetekből kapják a vizet, a szivattyútelepek vízszállítása tehát kihat az alsóbb övezetekre is. A kérdést tovább bonyolítja a 127. csomópont tározójának és a B szivattyútelepnek helyzete. A 127. csomópont tározóját a I. egységhez tartozónak tekintettük, de a tározó felé a B szivattyútelep ad vizet, tehát rögtön jelentkezik a két egység közti vízátvezetés. Az első vizsgálatoknál a B jelű szivattyútelepet a 2. ábra K jelű részlet alapján modelleztük, amikor az I. és II. egység, illetőleg a 90., 113. és 127. csomópontok tározói felé a szivattyútól szállított vizet a hálózat hidraulikai viszonyai határozzák meg, a szivattyútelep jelenlegi állapotában ugyanis ez a reális, ha csak tolózárral nem irányítjuk a vizet. Kisebb mértékű irányítást azonban előirányoztuk; a nappali időszakban a 127. jelű tározó felé haladó vezeték 60%-os zárását vettük figyelembe. A számítási eredményeket a 4. táblázat tartalmazza (a szivattyúk vízszállításának aránya éjjel és nappal azonos, az A jelűnél 0,7, a B jelűnél 0,3). 4. táblázat A tározók vízforgalma az alapelrendezésben Tabelle 4. Wasserumsatz der Speicher in der Grundanordnung Tározó csomópontja Vízforgalom Tározó csomópontja Térfogat Nappal (ürülés) Éjjel (töltődés) 26 44 58 127 0,339 0,051 0,203 0,169 0,344 0,135 0,150 0,015 0,322 0,088 0,334 0,096 Összesen 113 90 0,762 0,102 0,136 0,644 0,138 0,218 0,840 0,116 0,044 Összesen Mindösszesen 0,238 1,000 0,356 1,000 0,160 1,000 A táblázat alapján látható, hogy nappal az I. egység tározpi kevesebbet adnak le, éjjel viszont többet vesznek fel, mint térfogatarányos üzem esetén; a II. egységnél a helyzet fordított. A felvett szivattyúzási arány mellett tehát az /. egység a II. egységtől vesz át vizet. Nagyon kedvezőtlen az 58. csomópontjának viselkedése, amely nappal keveset ad le, éjjel viszont túl sokat vesz fel. A 127. csomópont tározója éjjel-nappal „lusta". A viszonyok javítása érdekében a B jelű szivattyútelepet három részre bontottuk (L részlet) amikor is a 137. csomópont szivattyúja a 127. tározó felé, a 147. csomópont szivattyúja a 113. csomópont felé, végül a 115. csomópont szivattyúja a 90. csomópont tározója felé szállít vizet; a szivattyútelepek vízszállításának megoszlását az 5. táblázat tünteti fel (látható, hogy az A és B telepek vízszállításának aránya más mint a korábbiakban; ezt az alsóbb övezetek üzemének felülvizsgálata alapján lehetett felvenni). Az 5. táblázat adatai aránylag nagy mértékben eltérnek a korábban jelzett arányoktól, amikor az I. egység felé nappal 0,722 vízhozam arányt jeleztünk. Ennek az az oka, hogy az 5. táblázat szerint az I. egység felé szállított vízhozam arány elsősorban a 137. sz. csomópont szivattyújának vízszállításával növelhető (ami nem kívánatos, mert akkor a 127. csomópont tározóját kedvezőtlenül befolyásoljuk), másfelől a 147., de főleg a 115. csomópont szivattyúja vízszállításának csökkentésével. Vizsgálatunk célja azonban az is volt, hogy az