Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Könyvismertetés

Dr. Petrasovits 1.: Az öntözési kapacitáskihasználás Hidrológiai Közlöny 1976. 8. sz. 339 Megítélésünk szerint az öntözésekkel kapcsolatos különböző ökonómiai, gazdasági és hatékonysági számítások csakis akkor lehetnek elméletileg megalapozottak és gyakorlatilag helyes irányban orientálók, ha az ökonómia az öntözési kapacitáskihasználások mérésénél a fent vázolt ökológiai koncepcióra és az általa produkált gyakorisági és naturális mutatókra épít. A módszer részletes alkalmazására vonatkozó kutatómunka folyamatban van. IRODALOM [1] Antal E. : Az öntözés előrejelzése meteorológiai adatok alapján. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1968. [2] Gáspár Z. : Az evapotranszspiráció mint az öntözőv'ízigény-számítás alapja. Agrártudományi Egyetem 1974. évi Közleményei, Gödöllő, 149—152. p. [3] Petrasovits I. : Az öntözés minőségi fejlesztéséről. Magyar Mezőgazdaság, 1963. XVIII. évf. 22. sz. 14—15. p. [4] Petrasovits I. : Az öntözés elmaradás hatása néhány gazdasági növény terméscsökkenésére. Szakértői vélemény. Megbízó: TECHNOIMPEX Gépipari Külkereskedelmi Vállalat. Budapest, 1965. [5] Petrasovits I. : Az öntözött növényállományok vízigénye. Doktori értekezés, Gödöllő, 1970. 236. p. + függelék 68. p. [6] Petrasovits I. : Az öntöző víznormák fontosabb elvi és módszertani kérdéseiről. Hidrológiai Közlöny, 1976. 2. sz. 59 — 66. p. [7] Szalóki S.—Szőke Molnár L. : Az öntözési gyakorlat értékelése különös tekintettel a kapacitáskihasználás vizsgálatára. Vitaanyag az MTA Mezőgazdasági, Üzemi, Vízgazdálkodási Bizottság részére. Budapest. 1975. Ecological method for measuring the efficient use of irrigation capacity By Dr. Petrasovits, I. Cand. Agricultural Sciences For measuring the efficient use of the capacity of irrigation equipment and developments, the elaboration of a new system of measures was found necessary. In this context the need was felt for an index number permitting the individual years (ten-day periods, months, phenophases) and areas (regions, farm units, plots) to be compared with each other and with themselves. Consequent from the seasonal, biological and regional character of irrigation, in one year more water must be applied to the seam type of crop than in another, or no irrigation is at all necessary. The unused irrigation water at times with abundant natural precipitation, does not mean inefficient use of capacity in the ecological sense. Any judgement on the degree at which irrigation capacities and water resources are, or were utilized in a particular period, must be based on the water demand in the same period. Könyvismertetés Magyarország geomorfológiai térképe (Szerkesztette: Pécsi Márton, készült a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézete és a Kartográfiai Vállalat együttműködésével, M = 1:500 000) Magyarország Nemzeti Atlaszában (18 — 19. old), valamint a Földrajzi Közlemények XV. (XCCI.) kötet 4. számában az 1967. évben 1:1 000 000 méretben közzétett Magyarország geomorfológiai térképe, az eddigieknél bővebb információs anyaggal, a közelmúltban 1:500 000es léptékben is napvilágot látott. Az Ádám L., Borsy Z., Buczkó E., Gazdag L., Góczán L., Hahn Gy., Kaiser M., Láng S., Leél-Őssy S., Lovász Gy., Marosi S., Pécsi M., Pinczés Z., Rátóti B., Rétvári L., Somogyi S., Székely A., Sziládi J. ós Szilárd J. geomorfológiai térképei alapján, dr. Pécsi Márton által szerkesztett, az 1972. évben 2000-es példányszámban közzétett térkép, illetve annak jelmagyarázata a következő adatokat tartalmazza. Feltünteti a „Szerkezeti-morfológiai nagyformák"-at a „Hegységek", „Dombságok" és „Síkságok" tagozódásában (13), valamint a „Domborzat formacsoportjai"-t. Ez utóbbi kategóriában a „Tektonikus és kéregszerkezeti formák" (5), és a „Külső erők által létrehozott formák" szerepelnek. A Küiső erők által létrehozott formákat a „Folyóvízi eredetű (28), a „Szól által létrehozott" (5), a „Karszt" (2), a „Planációs, denudációsderáziós" (14), és az „Antropogén formák" (6) képviselik. A „Litológia" jeleit pedig az „Eluviális kőzettörmelékek és az agyagos-vályogos málladékok" (4), a „Lejtőüledékek, deluviumok" (4), az „Eolikus képződmények" (7), a „Folyóvízi üledékek" (9), és a „Tavifolyóvízi, tavi-mocsári üledékek" (5) kategóriákba sorolja. Megadja „A felszíni formák korá"-t (12), a „Neogén vulkáni hegységek" (3) és a „Röghegységek" (5) fajtáit. A „Hidrológia" kategóriában pedig 23 féle különböző adatot ad meg. (Az egyes címek utáni zárójelben levő számok a jelmagyarázatban szereplő jelzések db-számát jelentik.) Az összesen 143 féle jelet, illetve adatot tartalmazó térkép, a korábbi hasonló összeállításoknál is gazdagabb, konkrétabb adatszolgáltatásával — a geomorfológiai adottságok teljességre törekvő, és azt gyakorlatilag el is érő, ábrázolása mellett — mind vízföldtani—vízgazdálkodási, mind mórnökgeológia—építésföldtani szempontból is rendkívül érdekes és értékes adatokat szolgáltat. A földtani erők harcának jelenlegi állapotát feltüntető, és sokoldalúan regisztráló Magyarország geomorfológiai térképe ezért mind tudományos, mind gyakorlati szempontból minden geológus ós hidrológus szakember számára ma már nélkülözhetetlen fundamentum, melynek segítségével egyértelműen nyomon követhetők a vízkutatási— vízbeszerzési munkálatokat elősegítő yiorfológiai—tektonikai összefüggések, a mezőgazdasági vízgazdálkodást befolyásoló eróziós hatások, valamint az árvízvédekezés—árvízvédelem lehetőségei, a vízépítési — víztározási adottságok stb. A térkép beszerzését és használatát ezért a hidrológia valamennyi ágazatának művelői, valamint a közép- és felsőfokú oktatási intézmények számára feltétlenül ajánljuk, a térkép alkotóinak pedig az újabb részletes geomorfológiai térképek szerkesztéséhez további eredményes munkát kívánunk. Végül felhívjuk a figyelmet, hogy ez a térkép a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal által az 1974. évben kiadott „Magyarország tervezési—gazdasági körzetei: I—VI. kötetében — azonos léptékben — részleteiben is megjelent". Dr. Vitális György