Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
7. szám - Gefferth Károly: Duna-vízzel végzett talajvízdúsítás hidrobiológiai vizsgálatainak néhány tanulsága
Gefferth K.: Duna-vízzel végzett talajvízdúsítás Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. 321 az északi, illetve a déli dúsítómedencébe (2. ábra). Ezek területe 2400-2400 m 2. Több éves tapasztalat, hogy az alaposabban vizsgált déli dúsítómedence (1. kép) bizonyos mértékű eltömfídéséhez (beszivárgási érték 0,2 m/nap) szükséges : télen: átlag 3010 kg lebegőanyag (ez 87 nap alatt kerül a medencébe) nyáron: átlag 2350 kg lebegőanyag (ez 49 nap alatt kerül a medencébe). Télen az eltömődéshez kereken 1,25 kg, nyáron viszont 1 kg lebegőanyagnak kell m 2-ként bejutnia. A nyári dúsítási periódus során itt tehát körülbelül 700 kg lebegőanyagnak megfelelő elzáródást létrehozó szervesanyag képződik, naponta tehát átlag 14 kg. 1969-ben több tényezőre kiterjedő sorozatmérést végeztünk az I. Átemelő telepen (1. táblázat). 1. táblázat összes anyagtartalom [g/l] Tabelle 1. Gesamter Stoff'geholt (g/l) Ülepítőmedence Összes anyagtartalom szűrő nélkül Összes anyagtartalom szűrt víznél* Különbség Megjegyzés 1969. VII. 31. 0,216 0,182 0,034 *A vizet 3 VIII. 26. 0,230 — — mikron pórusIX. 2. 0,285 0,229 0,056 átmérőjű IX. 10. 0,258 0,194 0,064 Sartorius 0,194 0,064 membránfilter Dúsítómedence szűrőpapíron 1969. szűrtük vízVII. 31. 0,190 0,172 0,018 légszivattyúVIII. 26. 0,225 — — val IX. 2. 0,229 0,195 0,034 IX. 10. 0,233 0,227 0,006 Az ülepítőmedencében az összes anyagtartalom átlaga szűrés nélkül: 0,247 g/l, szűrt víznél: 0,202 g/l, különbség: 0,051 g/l. A dúsítómedencében az összes anyagtartalom átlaga szűrés nélkül: 0,219 g/l, szűrt víznél: 0,198 g/l, különbség: 0,019 g/l. Az üiepítőmedence — amint az az 1. táblázatból is látható — csökkenti a dúsítómedencébe jutó összes anyagtartalmat, természetesen főleg a nagyobb szemcsetartományút. A szűrt víz összes anyagtartalma alig változik. A 3 mikronnál nagyobb szemcsetartományban is főleg a szervetlen lebegőanyag rakódik le. Ezt bizonyítja az izzítási veszteség változása is (2. táblázat). Az ülepítőmedence izzítási veszteségének átlaga szűrés nélkül: 0,077 g/l, szűrt víznél: 0,055 g/l, különbség: 0,024 g/I. A déli dúsítómedence izzítási veszteségének átlaga szűrés nélkül: 0,084 g/l, szűrt víznél: 0,066 g/l, különbség: 0,018 g/l. Bár az izzítási veszteség több mint az anyag szerves frakciója (növeli a hidrogénkarbonát, kén, foszfor stb.), növekedése a dúsítómedence felé Bild 1. kép'. I. Átemelő telep déli dúsítómedence Szerző felvétele 1. Anreicherungsbecken im südlichen Teil Schöpfwerks 1 des haladva — ugyanakkor amikor az összes anyagtartalom csökken — jelzi a szervesanyag-tartalom növekedését. Megállapítható tehát: 1. A dúsítómedencék nyáron gyorsabban eltömődnek, mint télen. 2. Az izzítási veszteség általában növekszik a dúsítómedencében. Az átlagos értékek változásá2. táblázat Izzítási veszteség [g/l] Tabelle 2. Glühverlust (g/l) # Ülepítőmedence Izzítási veszteség szűrés nélki Izzítási veszteség szűrt víznél Különbség Megjegyzés 1969. VII. 31. 0,070 0,060 0,010 *A vizet VIII. 26. 0,070 — — 3 mikron IX. 2. IX. 10. 0,101 0,067 0,062 0,044 0,039 0,023 pórusátmérőjű Sartorius membránfilter Déli dúsítómedence szűrőpapíron szűrtük víz- , 1969 VII. 31. 0,072 0,071 0,001 légszivattyúval VIII. 26. 0,084 — — IX. 2. 0,102 0,054 0,048 IX. 10. 0,078 0,074 0,004
