Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
7. szám - Buzetzky Győző–Dr. Zsuffa István: Természetvédelmi területek vízrendezésének hidrológiai előkészítése
312 Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. Buzetzky Gy.— dr. Zsuffa I.: Természetvédelmi területek 2. ábra. Az Európa-Afrika közötti kontinentális madárvándorlás főbb útvonalai Puc. 2. Tpaccbi MeMCKOnmuHeumaAbHbtx Mapuipymoe nepenemubix nmuif Mencdy Eeponoü u A3ueü Abb. 2. Wichtigere Zuglinien der kontinentalen Vögelwanderung zwischen Európa—Afrika tartásának eleme, hanem a minimális területre szorult élőlények teljes kipusztulásának lehet előidézője. A vízgazdálkodás feladata tehát itt az élővilág szempontjából optimális vízfelület, vízjárás és vízminőség biztosítása. Jelenleg a természetvédelem nem szorítkozhat a civilizációs ártalmaknak a kijelölt területektől való távoltartására, hanem a korszerű technika eszközeivel, a természet alakulását is figyelembe véve, a védendő értékek számára optimális viszonyokat kell teremtenie, azaz a passzív természetvédelmet fel kell, hogy váltsa az aktív természetvédelem. A feladat megoldására két lehetőség van: A káros árvizek levezetésének gyors és szabályozható biztosítása mellett a) vagy idegen vízforrásból, szomszédos területről, Dunából stb., vezetünk oda szükség esetén vizet, b) vagy a terület saját vízkészletére támaszkodva tározókkal módosítjuk a vízjárást. A tározókkal való vízjárás-módosítás mindenképpen előnyösebb: a természetvédelmi területek vízháztartási problémáit saját, ellenőrizhető vízkészletével oldja meg, és így nem jár előre nem látható vízminőségi, biológiai következményekkel. A tározó-méretezés a síkvidéki területen nehéz problémák elé állítja a hidrológust: ilyen környezetben a teljes vízhozamadathiány általános. A nehéz hidrológiai feladat megoldására példaként a Fülöpszállás melletti szikes tavakra végzett vizsgálatainkat mutatjuk be, melv mintaként szolgált a többi területre — a Kolon-tó rendszerére, a Tabdi kőrises égerlápra, a Kondor-tóra — végzett vizsgálatainkhoz is. 2. Fülöpszállás környéki szikes tavak természetvédelmi-hidrológiai munkái 2.1. Természetföldrajzi leírás Fülöpszállás és Szabadszállás községektől nyugatra terül el a Kiskunság szikes tavakban és vadvizekben talán leggazdagabb vidéke, amely természetvédelmi, főleg ornitológiai szempontból lassan egyedülálló, igen értékes őstáj. A terület nyugati határa, a Kiskunsági Főcsatorna, régi nevén Kígyós, a Dunának régi mellékága, keletről pedig a Dunavölgyi Főcsatorna a határ. A két vízfolyás között 4 nagyobb tó, a szabadszállási Kisrét és Zabszék, valamint a Fülöpszállás melletti Fehérszék, Kelemenszék fekszik (3. ábra). Ezeken kívül még számos kisebb vízfelület és vizenyős folt található. A felsorolt szikes tavak (székek) lefolyástalan, igen lapos, legfeljebb 50—60 cm mély medencék, melyek elsősorban csapadékvízből és kisebb mértékben talajvízből táplálkoznak. A területről a víz párolgás, ill. növényi párologtatás útján távo>FEHERS7EK (tározó) x Körtöl tés 1 jápcsotoniL \ I (' Tarozó } \J vízgyűjtője i (szikes legelök) KELEMENSZEK 7 (védett szikes) tó Sziki _ madarak / 3. ábra. A Fehérszék, Kelemenszék tórendszer helyszínrajza Puc. 3. rimm 03epiwü cucmeMbi <t>exepceK—KejieMenceK Abb. 3. Lageplan des Seesystems Fehérszék, Kelemenszék V IZI madarak JEL MAGYARAZAT: 1. Beeresztő zsilip 2. Osztómű 3. vészleeresztö 4. Árapasztó 5. Átemelő szivattyú B. Ti/tós áteresz
