Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

310 Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. Dr. Bogárdi 1.—Kőris K.—Vajnai 1.: A Velencei-tó voirs have been constructed at Zámoly (4.5 million cu.m) and I'átka (7.85 million cu.m) and a regulating sluice at Dinnyés. The model of lake regulation has been compiled at the Chair for Water Management, Budapest University of Technology. The model involves a process based on a quadratic programming algorithm, the target function of which is given by Eq. (7). In the expression T

3 (k) is the lake level in the k-th month, V

3 (k) is the optimum level, s = g is the weighting number of the economic loss function and E is the symbol of expected values. The weighting numbers s can be found by extensive economic analyses (Table 7). The losses may be direct and indirect ones (Table 5). The model was run on the RA ZD AN computer of the University Computer Center. The results yield the water volumes to be released from the individual reservoirs in the successive months (gate operation instructions). The details of the model will be described in a subsequent paper. Könyvismertetés Szeged árvízvédelmi rendszere. Szerkesztő: Kardos Imre. Szerzők: Kardos Imre, dr. Kováts Gábor, I'lesovszki Pál, dr. Simády Béla, dr. Vágás István, Wolf Mihály. Technikai szerkesztő: Vánkay László. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) kiadványa, VIZDOK Nyomda, Budapest, 1975. (291 o., 124 ábra, 48 kép, 14 tábl., 60 irod.) A Tisza vízgyűjtőjéből lezúduló víztömeg és az ellene folytatott küzdelem mély és örök nyomokat hagyott Szegeden. A város magvát gyűrűként ölelő Nagykörút, 8iZ8>Z a Római, Brüsszeli, a Párizsi, a Londoni, a Berlini és a Bécsi körút nevében árvizes emléket őriz: 1879. óvi árvízkatasztrófáét. Több helyen van emléktábla: ekkor és ekkor, eddig és eddig ért (1879), vagy ért volna (1970) árvízszint. Sikertelen és sikeres védekezések emlékei ezek. Szegeden áll az ország talán egyetlen vízügyi mérnököt ábrázoló szobra, a Vásárhelyi Pál szobor. A Bertalan emlékművel együtt ezek a Tisza szabályozás óriási munkájának jelképei. A város szívén át folyik a Tisza, így a lakosság szeme előtt, sőt sokszor a lakosság tényleges segítségével folyt az árvízvédelem egyik fontos munkája a szegedi partfal átépítése és korszerűsítése. A Szeged melletti Tisza szakasznak kulcsfontosságú szerepe van az ország árvízvédelmi helyzetében. Akár a Tisza, akár a Maros, a Körösök a Berettyó a Szamos, a Hernád, a Bodrog, a Sajó, vagy a Zagyva vízgyűjtőjén olvad el a hótakaró, vagy folyik le a csapadék, végső soron minden víz a Tisza szűk szegedi szelvényében hagyja el az országot. Ha a Tisza vízrendszerében bármilyen folyamszabályozási, vagy árvízvédelmi beavatkozás történik — történhet ez más állam területén is — annak hatása Szegednél biztosan jelentkezik. Közismert, hogy az árvízszintek maximumai az elmúlt 100 óv alatt emelkedő tendenciát mutatnak. Amíg Szeged és környéke az árvízvédelmi biztonságnak a mai szintjére jutott, védelmi rendszere nagy fejlődésen ment át. A könyv igyekszik összefoglalni az árvízvédelmi rendszer fejlődésének jelentősebb szakaszait, történelmi, társadalmi és gazdasági körülményeit. Anyagát az árvízvédelmi rendszer fejlődése szempontjából három fő részre bonthatjuk: — az 1879-es árvízi katasztrófa bekövetkezését megelőző időszakokban végrehajtott szabályozási munkákat tárgyaló fejezetekre, — az árvízi pusztítás utáni időszakra, az árvízvédelmi művek nagyobb arányú fejlesztésének kezdetben intenzív, majd ellanyhuló hosszabb szakaszára, — az 1970. évi Tisza-völgyi nagy árvíznek a védelmi rendszerre gyakorolt hatását tárgyaló fejezetekre, továbbá a nagyarányú árvízvédelmi fejlesztési koncepciók kialakulását, tervezését és megvalósulásának folyamatát bemutató befejező részre. A kiadvány szerzői arra törekedtek, hogy a fellelhető tervanyagok, irodalmi anyagok, levéltári dokumentumok, valamint fényképek alapján a lehetőségekhez képest minél teljesebb képet adjanak Szeged árvízvédelméről. Világszerte fellendülőben van a műszaki-történeti kutatás, és ez egybe esik napjaink tudományos-műszaki forradalmával, amely nagy múltú elődeink munkájára épült. Az elmúlt századok műszaki alkotásainak, vízi létesítményeinek története alapja a technikai haladásnak ós mozgató rugója a korszerű történelem-kutatásnak. így a könyv segítséget nyújt nemcsak a meglevő partfal átépítésénél, hanem további más új árvízvédelmi művek létesítéséhez is. A könyv előszavát Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese írta. Ezt a következő fejezetek követik: — Bevezető (Dr. Simády Béla, vízügyi igazgató). — A Tisza jelentősebb, Szegedet érintő árvizei (Dr. Vágás István. — Szeged árvízvédelmi helyzete a nagy árvíz (1879) előtt (Kardos Imre és Flesovszki Pál). — Az 1879. évi szegedi árvíz és tanúságai (Kardos Imre ). — Intézkedések Szeged védelmére és újjáépítésére (Kardos Imre ós Wolf Mihály). — Szegedet közvetlenül védő fő védvonalak kiépítése (Kardos Imre és Flesovszki Pál). — A szegedi rakpart egyes szakaszainak rekonstrukciós munkái (Flesovszki Fái, Kardos Imre és Wolf Mihály). — Az 1970-es Tisza-völgyi nagy árvíz hatása a Szegedet érintő árvízvédelmi művekre (Kardos Imre). — A várost érintő árvízvédelmi művek fejlesztésére tett intézkedések (Kardos Imre és dr. Kováts Oábor). — Zárszó (Dr. Simády Béla). A könyv ismertetése során kiemelhetjük Kardos Imre ig. h. főmérnök szerkesztői ós szerzői munkáját, valamint az összes többi szerző mélyreható, elemző tanulmányait. A könyv rajz- és nyomda technikailag igen gondos kiállítású, kár, hogy csak kis példányszámban adták ki, és így a vízügyi szolgálaton kívül forgalomba nem került. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőségét és munkaközösségét dicséri, hogy az 1879. évi árvízkatasztrófa 100. évfordulóját megelőzően magasszinvonalú kiadványokkal hívja fel a figyelmet Szeged városának árvízvédelmi kérdéseire. Dévény István az MHT Szegedi Területi Szervezetének elnöke