Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
7. szám - Dr. Bogárdi István–Koris Kálmán–Vajnai Imre: A Velencei-tó vízgazdálkodási problémái
304 Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. Dr. Bogárdi 1.—Kőris K.—Vajnai 1.: A Velencei-tó 1. táblázat \ A forgalom növekedése a Velencei-tó környékén Table 1. The increase of traffic around Lake Velence Forgalmi adat 1966 1967 1968 1969 A déli ponton levő fizető strandok összesített forgalma, fő Ft 242 610 679 164 273 981 873 920 248 050 789 440 322 357 891 218 Vendéglátóipari egységek összesített forgalma [Ft] étterem cukrászda, büfé, stb 13 097 5 689 14 944 6 689 17 998 6 101 17 056 6 348 Szálláshelyek forgalma (camping, üdülő, szálloda) bevétel, ezer Ft 352,5 418,1 740,7 1 318,6 Velence tavi hajózás forgalma, szállított személyek száma [fő] . 21 637 25 950 17 827 45 362 Űj helyzet állt elő a tározók üzembelépésével. Meg lehet akadályozni a vízbő időszakban a tavon átbocsátott vízmennyiség elfolyását, elvezetését, vissza lehet azt a tározókban tartani, azaz szabályozásra van lehetőség. Természetesen hosszabb idejű előrejelzéssel kombinált műtárgy kezelési módszerre (szabályozási modellre) van szükség, amely a tó és a két tározó által alkotott vízgazdálkodási rendszer optimális üzemelését teszi lehetővé. Erre a feladatra a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetének Vízgazdálkodási Tanszéke vállalkozott és készített zsilipkezelési szabályzatot a tározókra és a Velencei tóra [4], Alapvető szempont, hogy a fürdőzési és üdülési igényeket elsődlegesen figyelembe kell venni, de számolni kell a nagyvizek idején keletkező elöntési károk lehető kiküszöbölésével is. Ezért az elkészült kezelési utasítás optimalizáló algoritmus és kárfüggvény közbeiktatásával állapítja meg az egyes tározók és a tó mesterséges vízátvezetési rendjét [4, 10], A Velencei tó kutatásával számos vízügyi intézet foglalkozott és foglalkozik, mint a VIKÖZ, VITUKI, VlZITERV, ezeken kívül a EME Vízgazdálkodási Tanszéke és hivatalból a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság. Ennek ellenére a téma hazai irodalma a Hidrológiai Közlöny és a Vízügyi Közlemények hasábjain nem elég gazdag, az előbbiben három (vízkémiai, vízbiológiai témájú), utóbbiban hat cikk foglalkozik a Velencei-tó és vízgyűjtőterülete vízügyi problémáival. Tanulmányunkban e hiányt is igyekszünk pótolni. 2. A tó és vízgyűjtőterületének jellemzése és hidrológiai adatai Vizsgálataink előtt röviden bemutatjuk a tó és vízgyűjtőterülete vízrajzát, utalva Bárányi S. idézett tanulmányára [1], mely a Velencei-tó vízrajzát részletesen közli. Emiatt e részben a vízgyűjtő és tározói szerepelnek nagyobb súllyal. A Velencei-tó vízgyűjtője a Dunántúli Középhegységben a Vértes hegység DK-i, a Mezőföld északi részére és a Velencei hegységre terjed ki. Nagysága 602,4 km 2, legmagasabb pontja 445 m A. f., legalacsonyabb pontja pedig 103 m A. f. A tó vízgyűjtőterületének megoszlását a 2. táblázat tünteti fel. A táblázatban a különböző lejtőkategóriák is szerepelnek, bemutatva a művelt terület lejtésviszonyait. A vízgyűjtő talaja nagyrészt meszesközépkötött vályog, illetve homokos vályog, kisebb részt homok, köves-kavicsos talaj. A tó vízgyűjtője igen heterogén, különböző korú geológiai képződményből épül fel [4], A legidősebb képződmény a Velencei hegység gránittömbje. A Vértes hegység területét zömmel mezozóos tengeri üledék, dolomit alkotja. A vízgyűjtő felépítésében legnagyobb szerepük a pannon üledékeknek van. A felszín nagyobb részét 10—20 méter vastag lösztakaró borítja, kisebb részét folyóvízi és delluviális üledék. A vízgyűjtő felső része, mintegy 75 km 2-nyi terület a vízszállítás szempontjából inaktívnak mondható, gyakorlatilag itt tehát nincs felszíni lefolyás. A vízgyűjtő éghajlati viszonyai azt mutatják, hogy a Vértes hegység vidéke hűvösebb, csapadékosabb, mint a vízgyűjtő többi része. Az évi csapa2. táblázat A vízgyűjtőterület megoszlása Table 2. The catchment area pattern Vízgyűjtőrészek [km 2] [%] Művelt terület 0— 5%-os lejtés ... 354,8 58,9 Művelt terület 5—12%-os lejtés ... 42,8 7,1 Művelt terület 12 —25%-os lejtés ... 19,3 3,2 Művelt terület 25% feletti lejtés 4,2 0,7 Művelt terület összesen 421,1 69,9 Erdő 110,2 18,3 Rét 19,9 3,3 Vízfelület (Velencei-tó, Zámolyi, Pátkai tározó) 31,9 5,3 Községek 19,3 3,2 A vízgyűjtőterület összesen 602,4 100,0
