Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
7. szám - Dr. Ijjas István: Tiszai vízkészletek optimális elosztása determinisztikus modellel
286 Hidrológiai Közlöny 1976. 7. sz. Dr. Ijjas I.: Tiszai vízkészletek optimális elosztása tel, kiválasztott matematikai modellek szerint működő számítógépek végzik, az információk beszerzésétől egészen az intézkedések következményeinek az elemzéséig." Előbbiek alapján feltételeztük, hogy a TVR szabályozása távlatilag real-time rendszerben fog történni és olyan modellt fejlesztettünk ki, amely rugalmasan alakítható a számítógépes folyamatszabályozás különböző fejlettségi fokainak megfelelően. 2. Tiszai vízkészletek optimális elosztásának determinisztikus modellje A tározókkal kapcsolatban kidolgozott módszerek általában különbözőek aszerint, hogy tározók tervezése, vagy üzemeltetése a céljuk. Az üzemeltetési célt szolgáló módszerek is különbözőek akkor, ha meglevő, régóta megfigyelt tározókról (pl. Balaton, Velencei tó), vagy új, épülő, fejlesztendő tározókról van szó (pl. Kisköre, Csongrád stb.). Különbséget okoz az alkalmazandó módszerekben az is, hogy a vizsgált tározó napi-, dekád-, havi-, évszakos-, illetve éves kiegyenlítésű-e. Vizsgálataink fő célja az volt, hogy a Tisza-I. és Tisza II. vízlépcső, illetve a kiskörei tározó üzemeltetéséhez dolgozzunk ki módszert. A tározó kiépítése most folyik, a duzzasztási szintet fokozatosan fogják emelni. A hozzáfolyások előrejelzéséhez viszonylag megbízható hidrometeorológiai idősoraik vannak, azonban a vízigények előrejelzése az öntözés-fejlesztés ütemének bizonytalansága és az öntözőberendezések ingadozó, nemcsak a hidrometeorológiai tényezőktől függő kihasználatlansága miatt rendkívül nehéz. A kiskörei tározó évszakos kiegyenlítésűnek tekinthető, bár a tárolt vízmennyiség a tenyészidőben kis hozzáfolyás esetén egy hónap alatt is felhasználható. A tározó május elejére mindig feltölthető, így a tenyészidő végétől májusig a tározó üzemeltetése elsősorban hidraulikai feladat, azaz az árhullámok levezetésére korlátozódik. A vízkészletek optimális elosztásának egyik legfontosabb feladata a tározók optimális üzemeltetésének a megoldása. A témának kiterjedt szakirodalma van. Az alkalmazható modell típusok sorozatát ismerteti Butcher [4], valamint Gabiinger és Loucks [10]. A determinisztikus tározó-rendszer üzemeltetési modellek közül kiemelkedik a californiai Central Valley Project Shasta-Trinity nevű részére kidolgozott modell, amellyel több tanulmány foglalkozik [3, 9, 11, 20]. A tanulmányunkban tárgyalt modell felírásakor figyelembevettük a szakirodalomban és elsősorban az utóbbi tanulmányokban ismertetett tapasztalatokat. A vizsgált vízgazdálkodási rendszert az 1. ábra mutatja be. A modellben a célfüggvény értékét befolyásoló változók a különböző célokra felhasználható vízmennyiségek. A figyelembevett célok és jelölésük a következő: MEZ — mezőgazdasági vízhasználat, KIP — kommunális és ipari vízhasználat, AV — átvezetés más rendszerbe, Tiszalöki vízlépcső TORMEZ TORKIP JORMÍZ ME JORKIP KICSE 1. ábra. A vizsgált vízgazdálkodási rendszer Puc. 7. HccAedoeamtusi eo()oxo3nücmeennan cucrneMa Fig. 1. The water management system examined CSE — csúcsenergia termelés, E — csúcsidőn kívüli energia termelés. A változókat a vízfelhasználás helye szerint is különválasztottuk, a figyelembe vett különböző helyek és jelölésük (a megfelelő jel mindig a cél jele elé kerül) a következő: TOR Tiszalöki Vízgazdálkodási Rendszer (Keleti és Nyugati főcsatornán kapja a vizet), JOR — Jászsági Öntözőrendszer (Jászsági főcsatornán kapja a vizet), NOR — Nagykunsági Öntözőrendszer (Nagykunsági főcsatornán kapja a vizet), TIK — Tiszalök és Kisköre közötti, közvetlenül a Tiszára épülő öntözőrendszer, Ti — Tiszalöki Erőmű, Ki Kiskörei Erőmű. 2.1 A matematikai modellben alkalmazott jelölések A tiszai vízkészletek optimális elosztására szolgák) modell felírásához vezessük be a következő jelöléseket : i — vízlépcső indexe: i = 1 — Tiszalök, i = 2 — Kisköre, j — vízgazdálkodási, illetve öntözőrendszer indexe, Ji — az i-edik vízlépcső bögéjéből ellátott vízgazdálkodási rendszerek száma, k — mezőgazdasági vízhasználat indexe, Kj — a j-edik vízgazdálkodási rendszerben levő különböző típusú mezőgazdasági vízhasználatok száma, t — időperiódus indexe, t + — vizsgált időperiódus indexe, T — klőperiódusok száma.
