Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Dr. Salánki János: Kagyló-teszt vízszennyezések biológiai hatásának vizsgálatára

282 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Dr. Salánki J.: Kagyló-teszt ijfjfttfr rTnrrr rrp— T*

TVrr" —Jp—~p7~fTT mmH^ n 2. ábra. Oxigénhiány hatása a kagyló aktivitására. Az oxigénhiányt parajjin vízfelszínre rétegzésével hoztuk létre, 3 l-es edényben <rr V k \ i Ii $ » t PCMR 3. ábra. 10~

h g/ml p-chlor-merkuribenzoat hatása a kagyló aktivitására Az aktivitás-regisztrálás technikai kivitelezése A héjműködés folyamatosan kontrollálható, szükség szerint napokig vagy hetekig, laboratóriumban vagy természetes viszonyok között. Laboratóriumi vizsgálat során az egyik héj rögzíthető, és a másik héj elmozdulása mechanikai erőátvitellel lassú papírsebesség mellett tintaíróval regisztrálható. Vizsgálataink során 2 — 3 cm/óra regisztrálási sebesség a számszerű értékeléshez kielégítőnek mutatkozott [1]. Szabadon mozgó, természetes biotópban elhelyezkedő állat aktivitásának regisztrálására induktív attenuátor elven működő eljárást dolgoztunk ki [5], ami házi műhelyben előállítható elemekből épül fel. Az aktivitás változásának értékelése önkontrollosan történbet és tetszés szerinti párhuzamok állíthatók be. A teszt értékelhetősége és előnyei 2 — 3 liter szennyezésmentes, természetesen levegőző vízben tartott állatok viselkedésére a 10—20 órás aktív periódusok 6 — 8 órás nyugalmi szakaszokkal való váltakozása jellemző, de ettől eltérő értékek is előfordulnak. Különböző hatások az aktív vagy nyugalmi periódusok hosszát, vagy a kettő arányát megváltoztathatják s ez számszerűen is kifejezhető a periódusok átlaghosszával, vagy az egy napra (24 óra) eső aktivitási és nyugalmi időtartam százalékával. A 2. ábrán bemutatott esetben az 0

2 hiány létrehozatala előtt az aktív periódusok hossza 12 órát meghaladó volt, azt követően 0,5— 1 órát ért el. A 3. ábrát értékelve azt látjuk, hogy a kezelést megelőző 24 órában az aktivitási arány 100% volt, azt követően 30% alá esett. E számszerűen kifejezhető változás messze túl van azon a változatosságon, ami élettani viszonyok mellett egyes állatoknál megfigyelhető. Előnye az eljárásnak, hogy egyszerű feltételek mellett kivitelezhető. Kagylók az év minden szakában hozzáférhetők, illetve laboratóriumban korlátlan ideig jó állapotban tarthatók. Oxigénhiány és a fentebb említett nehéz fémsók mellett valószínűleg más mérgező anyagokra is érzékenyek, s az aktivitás változása már olyan koncentrációk esetében bekövetkezik, ami a letális dózistól nagyságrendekkel kisebb. Vízszűrő életmódja miatt a kagyló jelentős mennyiségű vizet bocsát át szervezetén, s ily módon egyes anyagok akkumulációja bekövetkezik az állatban. Ez az akkumuláció ugyancsak károsító koncentráció eléréséhez vezethet, s jelzője lehet olyan exogén hatásoknak, amelyek más vízi szervezetek kisebb vagy nagyobb károsodását is előidézik. Ez a krónikus, akkumulációval összefüggő hatás ma még eléggé felderítetlen területe a vízminőség-védelemnek, s a kagyló-teszt ilyen típusú kérdések megválaszolására is alkalmas mcSdszer lehet. IRODALOM [1] Salánki, J.—Bállá, L. (1964): Ink-lever equipment for continuous recording of activity in mussels. Annal. Biol. Tihany, 31: 117—121. [2] Salánki, J.

—Lukacsovics, F. (1967): Filtration and 0

2 consumption related to the periodic activity of fresh-water mussel (Anodonta cygnea L.). Annal. Biol. Tihany, 34: 85—98. [3] Salánki, J.

—Lukacsovics, F.

—Hiripi, L. (1974): The effect of temperature variations on the rhythmic and periodic activity of the fresh water mussel (Anodonta cygnea L.). Annal. Biol. Tihany, 41: 69—79. [4] Salánki, J.

—Véró, M. (1969): Diurnal rhythm of activity in freshwater mussel (Anodonta cygnea L.) under natural conditions. Annal. Biol. Tihany, 36: 95—107. [5] Véró, M.

—Salánki, J. (1971): Inductive attenuator for continuous registration of rhythmic and periodic activity of mussels in their natural envinronment. Med. and Biol. Engng., 7 : 235—237. Mussel-test for biological control of water pollution Dr. Salánki, J. Doktor of Biological Sciences Most of the biological tests used for controlling the quality of communal, industrial or natural waters gives evidence about acute and lethal toxicity for one or other living organism. The proposed mussel test seems to be useful for monitoring sublethal or chronic effects of waste products and other substances being harmful for animals in waters. The fresh water mussel (Anodonta cygnea) which is a tipical filter-feeding animal reacts to various substances solved in the water by changes of the rhythmic and periodic activity of adductor muscles. The activity can be monitored by recording the position and movement of the shells. This can be achieved with a single pen recording system in laboratory or in natural environment. Depending on the concentration of heavy metal ions (e. g.Hg) or low oxygen level the rest periods become predominant and activity decreases significantly. This effect can be evaluated and expressed matematically. Further investigations can reveal the long time effect of various waste products in natural waters and the method can be used as indicator system for controlling water pollution.