Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
1. szám - Papp Gábor: Szimulációs modell a tározók hidrológiai méretezésére
26 Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. P a pp G.: Szimulációs modell a ((jynKUHii Ó(ti) ii (f(ti) CHOÖO/IHO BapbHpyioTCH BO BpeMCHH. CpaBHiiBan npii TaKiix ycjiOBHíix „Kpueym eMicocmu" ii Kpuyio omdaw naiviu BHOCHTCH npe/viowemie npHMeHíiTb o6o6meHHbift MeTOfl pacieTa BOfloxpaHHJiHm, YMHTblBaiOLUHH HeCKOJIbKHX Bapi-íaHTOB (jíyHKUHH (f(ti) H K03(J)(})HHHeHTa P. Simulationsmodell zur hydraulischen Bemessung von Speicherm Papp, G. In der Abhandlung „SIMULATIONSMODELL ZUR HYDRAULISCHEN BEMESSUNG VON SPEICHECHERN" wurde ein Simulationsverfahren zur Bemessung der für Wassern utzungszwecke dienenden Talsperren besprochen. Zwecks Analyse des Betriebsprozesses des Speichers wurden in Punkt 2 die allgemeine Anordnung der Speicher, weiters die Betriebsobjekte angedeutet und die wichtigsten Betriebsbegriffe ( A bb. 2.1) ausgelegt. Hierauf folgen in Punkt 3 sowohl das auf diskrete Zeitpunkte bezogene mathematische Modell der Speicherung, die Formel (3 — 1), deren Orenzbedingungen die Intensität des Zuflusses q(t) und der Entnahme f(t) innerhalb eines Zeitintervalls als auch ihr angenommener Eintritt und die objektiven Schwierigkeiten der Berechnung. Simulation wurden die Substitutionswerte Vh{H+1) (1=0,1,2,. . .,n) der Formel (3—1) als zu den Speicherungsprozessen gehörenden Raumgewichtswerte genannt, die aufgrund der Anfangsbedingungen des gegebenen Zuflusses q(ti) (i— 0,1,2, ...,w) der zweckmässig angenommenen Werte der Entnahme f(ti) (i = 0,l,2, . . ., n) und der für den Rauminhalt des Speichers angenommenen Vh(t) = 0 und Vh erhalten wurden. Eine prinzipielle Simulation wird in der Abb. 3.2 veranschaulicht. Aufgrund der Simulation erhielten wir den zur Entnahme/(i) gehörenden Sicherheitsfaktor P. Diese Simulationsserien wurden für die Bestimmung einiger Punkte der S peich er pumpen verwendet. Diese Kurve enthält alle kennzeichnenden Veränderliche der Speicherung [Vz(t), q(t))f(t), P] In Punkt 4 wurden einige Speieherkurven am Rechner Typ BME ODRA1204 mit konkreten Abflussmengenwerte bestimmt. Das Resultat der Berechnungen zeigen die Abbildungen 4.1, 4.2. und 4.3. Zum Schluss erwähnt Verfasser, dass er in seiner nächsten Abhandlung aufgrund der Stabilität des Sicherheitsbeiwerts P der Untersuchung, des Aufgebens der Gebundenheit vom zeitlichen Eintreffen des Zuflusses q(ti) und der Entnahme f(ti), weiters aufgrund der vergleichenden Analysen der Speicherkapazität und der Leistungskurven des Speichers, einen Vorschlag für die Einführung des allgemeinen Bemessungsverfahrens machen wird, der mehrere Wasserbedarfs-Kennlinien und den Sicherheitsbeiwert P enthält. (Folytatás a 20. oldalról) forrásban" a Fahrenheit-féle hőmérőn 87° (30,5 °C), a levegő „melegsége" 66° (18,8 °C) volt. Nyomtatásban Hévíz neve először német nyelven (Windisch, K. 1780., KorabinskyJ. M. 1786.) jelent meg. Hévíz első tudatos fejlesztője Festetics György (1755 — 1819) volt, aki nemcsak Hévíz jótevőjeként ismert, hanem haladó hagyományú intézkedései (Georgikon alapítása stb.) miatt megérdemelte, hogy bronzszobra álljon Keszthelyen. Hévíz környékének, a „Keszthelyi Bozót"-nak vízrendezése, kiszárítása nélkülözhetetlen volt a gyógytó menti fürdőkultúra kialakulásához. Festetics György gazdasági igazgatósága 1800-ban 18 pontban foglalta össze az elvégzendő munkálatokat, melyet tervszerűen nagyrészt megvalósítottak. Vízépítő mérnökök (Sebestyén Sámuel, Szajdensvvartz és Kehrn) felmérése és terve alapján végezték a keszthelyi Bozót kiszárításának nagy munkáját. E korból három térkép maradt ránk és másolatuk látható a tanulmány mellékletei között. A szerző alapos kutatásai nyomán Hévíz fürdőtelepe születési évének 1795-öt kell tekinteni. Ezt Babocsay József (1760 — 1838) orvosdoktor által ebben az évben kiadott első magyarnyelvű nyomtatott hévízi ismertetése (Boldog Zala vármegye! Keszthelyi Hév-vizedről) és a korabeli jegyzőkönyvek tanúsítják. Kezdetben a hévízi tavon tutajra építettek egy kettős fürdőházat. Mindegyik házban három-három kabin volt, ezek közepéről lépcsők vezettek le a padlóhoz illesztett és rácsokkal ellátott un. kosárba, a tulajdonképpeni fürdőhelyre. 1796-ban elkészült az első, 11 pontból álló fürdőszabályzat Hévizén magyar és német nyelven. A szabályzat egy harmadik fürdőházat is említ. Ebben az évben felépült egy vendégfogadó is. Balneológiailag fontos feljegyzés, hogy „A keszthelyi meleg ferdőben hat esztendeig nyavajgása után meggyógyult Gosztolai Istvány...". 1797 augusztusában a tó levezetőcsatornáját kitisztították, ós ekkor a tó vízszintje 33 cm-t csökkent. Erre szükség volt, hogy a kis fürdőtelep talaja jobban kiszáradhasson. Az 1801 —1809. közötti években kialakult Hévízen egy kicsi, de az akkori hazai követelményeknek megfelelően ellátott fürdőtelep. A központi kérdés a tó körüli töltés elkészítése és a vízrendezés volt. Árvizek alkalmával nemcsak a tó vize hűlt le, hanem a fürdőtelepet is elöntés fenyegette. A napóleoni háborúk idején katonai célból mérték fel és térképezték a hévízi tavat. Richard Bright (1789 —1858) angol orvos, utazó és író 1815-ben járt a Dunántúlon. Leírása szerint Hévizet, mint fürdőhelyet alig érdemes említeni, de a meleg forrás figyelemre méltó forró, kénes vízhozama miatt. Festetics György halála után (1819) a hévízi fürdőtelep visszafejlődött. Összefoglalóan megállapítható, hogy Hévíz múltját 1820-ig tárgyaló mű írója, dr. Zákonyi Ferenc fáradságos munkával, a téma szeretetével gyűjtötte össze az eddig részben ismeretlen anyagot, és munkájával nagyban hozzá járult Hévíz múltjának jobb megismeréséhez. Dr. Gziráky József *
