Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Réczey Gusztáv–dr. Dobolyi Elemér–dr. Farkas Péter: A söripari szennyvizek tisztítási lehetőségei Magyarországon

244 Hidrológiai Közlöny 1976. 6. sz. Réczey G.—dr. Dobolyi E.—dr. Farkas P.: A söripari szennyvizek ben beleolvadtak a városokba, hogy szennyvizeinek elhelyezésére csupán egyetlen mód adódik, nevezetesen a városi közcsatornára való rákötés. Egyéb szempontok mellett, a szennyvíz elhelyezése kérdésének megoldására is célszerű az új sörgyárakat külterületekre telepíteni. így fennáll mind a gyár fejlesztésének, mind pedig a szennyvíz mezőgazdasági elhelyezésének a lehetősége. A Borsodi Sörgyár már eszerint az elv szerint települt, szennyvizét öntözéssel helyezi el. Egy OMFB [2] felmérés szerint sörgyáraink teljes" vízforgalma 75 000—80 000 m

3/nap, ebből a frissvízfelhasználás 16000—20 000 m

3/nap. A vízvisszaforgatás mértéke az élelmiszeripari üzemek közül a söriparban a legnagyobb, körülbelül 75%-os ! Mivel a vízvisszaforgatás ténye az élelmiszeriparban számos félreértésre adhat alkalmat, szükségesnek tartjuk az alábbi megjegyzéseket. Mint ismeretes, az élelmiszeripar és ezen belül a söripar is a gyártástechnológia során kizárólag ivóvíz minőségi vizet használhat fel, ha az a feldolgozandó nyersanyaggal vagy termékkel érintkezik. Bár a jelenlegi fejlett szennyvíztisztítási módszerek lehetővé tennék a legtöbb szennyvíz ivóvízminőségű tisztaságú vízzé való megtisztítását, azonban ennek költsége lényegesen meghaladná a jelenleg rendelkezésre álló vízkészletek kitermelésének és az esetleg szükséges előkezelésnek a költségeit. Az a látszólagos ellentmondás, ami a fentiekben leírtak és a 75%-os vízvisszaforgatás között van abból adódik, hogy a sörgyártás belső vízforgalmába a teljes vízigény jelentősebbrészét a gyártástechnológiával nem érintkező, kizárólag hűtés céljára alkalmazott és visszaforgatott víz tesz ki. Tehát, ha a sörgyártásban ezidőszerint vízvisszaforgatásról beszélünk, akkor azon szinte kizárólag a hűtővízkörben felhasznált víz recirk ni ál tatását értjük. Ez többé-kevésbé minden sörgyáru nkban megoIdott. Szennyvízkezelés A söripari szennyvizek tisztításánál a mindenkori adottságok és lehetőségek figyelembevételével két alternatív megoldást célszerű mérlegelnünk. Nevezetesen /. Saját szennyvíztisztító tele]), kommunális szennyvíztisztító telepre való csatlakozás nélkül, a befogadó: felszíni víz vagy talaj (öntözés); 2. Gyári előkezelés, amely a kommunális szennyvíztisztító telepre való bevezetés előtt, mint előtisztító működik, a befogadó: közcsatorna. A két fenti megoldáson kívül elterjedt az a helytelen gyakorlat, hogy a gyárak mérlegelik a szennyvízbírság mértékét és az előkezelés költségigényét. Amikor a bírság alacsonyabb vagy jóval alacsonyabb a szennyvízkezelési műtárgyak beruházási és üzemeltetési költségénél, a szenny vízeket minden kezelés nélkül, illetve csak minimális és nem kielégítő előkezelés után engedik a közcsatornába. Ezzel végsősoron nem csak a kommunális szennyvíztelepet terhelik túl, hanem ezen keresztül —minthogy ez ilven körülmények között nem tud kellő hatásfokkal üzemelni — élővíz szennyezést hajtanak végre. Az ilyen módon elkövetett vízszennyezés káros hatása szinte felbecsülhetetlen, f orintban nem is lehet kifejezni. Magyarországon bármilyen eredetű szennyvíz kibocsátásának feltételeit törvény, illetve törvényerejű rendelet szabályozza. Nevezetesen: a felszíni vízbe való bebocsátást a 40/1969. Korm. sz. rendelet; a közcsatornába való bevezetést pedig a 2/1970. OVH. sz. utasítás szerint kell végrehajtani. A sörgyártás számos, szakaszos technológiai lépésből áll. Ezekben szinte kivétel nélkül keletkeznek szennyvizek. Az egyes műveletek során keletkező szennyvizek jellemzőit a 3. táblázatban foglaltuk össze [3, 16]. 3. táblázat A sörgyártás «gyes műveleteinél keletkező szennyvizek jellemző alkotórészei [3] TaöA. 3. XapaKmepiibie KOMnonennm cmoiHbix eoó ßo3iiuKaioujux e pa3AU'iHbix 36enax npomeodcmea nuea Tabelle 3. Charakteristische Bestandteile der • bei den einzelnen Operationen der Bierbrauerei entstehenden Abwässer Eredet Jellemző alkotórészek Művelet Cefréző kád Cellulóz, cukrok, aminosavak mosás Derítő kád Cellulóz, cukrok, gabonahull. mosás Főzőüst Komló, cukrok, cellulóz mosás Komlószűrő Komlói)iillatlék, fehérjék, cukrok n íosás Meleg sörlé Sörlé, üledék, mosólúg mosás tartály Sörlé, üledék, mosólúg Krjesztő Fehérjék, sör, élesztő, vegyszerek 11 íosás 11 i< leg tároló Sör, üledék mosás Palackozó Sör, lúgos mosófolyadók, ragasztóanyag mosás 4. táblázat Söripari szennyvíz jellemző minőségi adatai [15] TaőA. 4. Xapaianepiibie Oaniibie o ita'tecmee cmonibix eoó nueoeapeiiHOÜ npoMbiuiAeHnocmu Tabelle I. Charakteristische Gütedaten der Brauereiabwässer pH KOI [mg/1] . . B01

5[nig/1] • Ossz. N [mg/1] Ossz. P [mg/1] Ossz. száraz.. anyag [mg/lj Ossz. oldott.. anyag Ossz. lebegőanyag 5 — 8 1500—3000 1000 — 2000 30—50 10—20 1400—1500 1350—1400 50—100 A söripari szennyvíz általános minőségére jellemző paramétereket a 4. táblázatban mutatjuk be. Különösen erősen terhelik a befogadót az erjesztőkádakban és az ászoktartályokban kiülepedő és mosáskor a szennyvízbe kerülő élesztő és fehérje tartalmú üledék, a sörseprő és főleg maga az el csurgó sör; (1 m

3 sör szennyező hatása megfelel 100 m

3 átlagos összetételű szennyvíz szennyező hatásának) [4]. A szennyvíztisztítási technológiában gyakorlati értékű számnak a 15 liter szennyvíz/liter termelt-