Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

6. szám - Dr. Csoma Jánosné–Major Pál–Molnár György: Regionális nedvességmérő hálózat adatainak felhasználása a várható nedvességtartalom előrejelzésére

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 5G. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 237 — 284. oldal Budapest, 1976. június Regionális nedvességmérő hálózat adatainak felhasználása a várható nedvességtartalom előrejelzésére Or CSOMA JÍNOSNÍ M A J () It I> Á L M OLKÍ R (j V 0 R O Y* A belvízi károsodás figyelemmel kísérése, illetőleg bekövetkezésének megítélése (előrejelzése) szempontjából a felszínen jelentkező összefüggő vízborítások ismerete nem elegendő. A mezőgazdaság szempontjából károsnak minősíthető az a jelenség is, ha a talaj víztartalma a növények szempontjából kedvezőtlenül magas értékű, különösen a növényi fejlődés kritikus időszakaiban, Gondoskodni kell tehát a talaj vízállapotának káros megemelkedését érzékeltető jellemző mutatószámok kialakításáról, illetőleg bevezetéséről és a talaj vízállapotának a mutatószámok szerinti méréséről. Nyilvánvaló, hogy az első feladat egy nagykiterjedésű terület talajai (a továbbiakban fedőrétegei) nedvességtartalmának, illetve a nedvességtartalom mélység és idő szerint változó értékének mérése: — El kell döntenünk, hogy milyen mérőműszereket alkalmazzunk, illetve alkalmazhatunk a fedőrétegek nedvességtartalmának meghatározására. — Olyan észlelőhálózatot kell kijelölnünk, amely nem túl sűrű ahhoz, hogy a mérések és feldolgozások még könnyen, gazdaságosan és kis időráfordítással legyenek elvégezhetők, másrészt azonban elég sűrű ahhoz, hogy a nedvességmérési pontok mérési eredményei alapján, az egész vizsgált terület fedőrétegei nedvességtartalmáról, illetve annak változásairól elég pontos képet kaphassunk, tehát a pontszerű mérések eredményeit általánosíthassuk. Egy nagy kiterjedésű terület regionális nedvességmérő hálózatától nyilván nem követelhetjük meg azt, hogy a vizsgált terület bármely pontjában, bármikor pontos nedvességtartalom adatokat szolgáltasson, de azt igen, hogy olyan általános képet nyújtson a fedőrétegek nedvességtartalmára, illetve meghatározott, nem túl rövid időközök nedvességtartalom változásaira, amelyek elegendőek arra, hogy egy meghatározott területre (belvízöblözetre) eldönthető, illetve két-három hónapos időelőnnyel előre jelezhető legyen a mezőgazda* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. ság számára kedvezőtlenül magas (kedvezőtlenül alacsony) nedvességtartalom kialakulása, illetve bekövetkezése. Véleményünk szerint egy ilyen nedvességmérő hálózat nem csak a vázolt célkitűzés, tehát a belvíz oldal, de az öntözéses gazdálkodás szempontjából is értékes információkat nyújt. I. Az alkalmazott módszerek, a felhasznált adatok és azok értékelése 1.1 A nedvességmérés módszerénei!• és műszerének megválasztása: A különböző nedvességmérési módszerek vizsgálata alapján az izotópos, nevezetesen a neutronos nedvességmérési módszert javasoljuk. A vizsgálatok részletesebb ismertetése helyett, itt csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy azonos helyen, nagyobb mélységű nedvességprofil megbízható meghatározása, a telepítési, gazdaságossági és üzemi feltételeket is figyelembe véve, jelenleg csak ezzel a módszerrel határozható meg. 1.2 A nedvességmérő hálózat kijelölése. A telepítés általános irányelvei: További feladat: el kell döntenünk izotópos nedvességmérő kútjaink számát és helyét. A fedőréteg egy pontjában, illetve egy pontjának függélyében a nedvességprofilt, illetve annak változását; a fedőréteg vastagsága és minősége, a növényzet, a talajvíz terep alatti, időben változó mélysége, a mesterséges beavatkozások, végül a meteorológiai tényezők döntő módon alakítják. Nyilvánvaló, hogy egy adott helyen e tényezők alakulásától függően a fedőréteg nedvességtartalma igen nagy változékonyságot mutathat. Mivel a nedvességtartalom nemcsak időben, hanem térben is változik, a változások folyamatos meghatározása kiterjedt észlelőhálózatot követel. Első elgondolásunk az lehetne, hogy egyenlő távolságra hálószerűén telepített észlelőhálózattal lehet ne a feladatot megoldani. Kétségtelen, hogy egy nagyon sűrű hálózatban telepített mérőhelyek folyamatos üzemeltetése minden igényt kielégítő információt adna. Ez a megoldás azonban rendkívül költséges, nemcsak a te-