Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

4. szám - Tokár Tiborné dr. Rudas Julianna: Számítási segédlet a vízhiányt mérő vízkorlátozási mutató meghatározásához

188 Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. Tokár T.-né, dr. Rudas J.: Számítási segédlet. — másrészt kísérletet teszünk az egyes vízkorlá­tozási mutatók meghatározására a sztochaszti­kus folyamatok elmélete alapján. IRODALOM [1] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VI­TUKI): Vízkészletgazdálkodási Értelmező Szótár (Tervezet), Budapest, 1968. [2] Csermák Béla: A vízhasználatokkal kapcsolatos időszerű hidrológiai és vízkószletgazdálkodási kér­dések. Kandidátusi értekezés (Kézirat), Budapest, 1968. [3] Domokos Miklós: Módszer a vízkószletgazdálkodási döntések eddiginél jobb megalapozására. Hidro­lógiai Közlöny, 1971/8—9. [4] Votruba, L.: Uplatnemi ekonomickyeh hledisek pri (lodavce vody. Prace CVUT. Praha, 1963/3. [5] Dyck, S.— Schramm, M.: Quering Theory and multiple purpose reservoir design. 1 ASH Sympo­sium of Garda, 1966. Hydrology of lakes and reservoirs, Volume 2. [6] Dyck, S. — Schramm, M. : Stochastisc.he Metoden der Speicherwirtschaft. Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft 28. VEB Verlag für Bauwesen. Berlin, 1968. [7] Klemes, V. : Reliability estimates for a strorage reservoir with seasonal input. Journal of Hydrology. January 1969. [8] Szigyártó Zoltán: Hidrológiai események való­színűségének becslése eloszlásfüggvények segít­ségével. Vízügyi Közlemények, 1966/4. [9] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VI­TUKI): A vízgazdálkodási mérleg általános mód­szertanának fejlesztése. Összefoglaló jelentés. Té­maszám: II. 1. 1. 4/1970. [10] Doob, K. J. : Stochastic Processes. John Wiley and Sons. 1953. Berechnungsbehelf zur Bestimmung des Wasserbelie­ferungs-Einschränkungsfaktors als Mass des Wasserman­gels Frau Tokár, T., dr. Rudas, J. Zweckmässig werden Berechnungsbehelfe zur Be­stimmung des Wassereinschränkungsfaktors ausgear­beitet, der den Quotienten der in der Gegenstandspe­riode seitens der Wasserverbraueher beanspruchten jedoch nicht verfügbaren Wassermenge und der gesam­ten beanspruchten Wassermenge anzeigt. Bei der Bestimmung der Berechnungsbehelfe haben wir berücksichtigt, dass der Wassereinschränkungsfak­tor X definitionsmässig proportionell zum bestimmten integral ist, berechnet für ein Intervall (a—b ) der Flächen unter der Abflussverteilungsfunktion. Für unsere Untersuchungen haben wir 14 langjährig berechnete und für verlässlich betrachteten Abfluss­mengen-Evidenzprofile ausgewählt. Als Grunddaten haben wir die aus den vieljährigen Tageswerten des Gegenstandsmonats — mit Einreihung in Klassen­abschnitte — erzeugten Abflussmengen verwendet. Im Laufe unserer Untersuchungen haben wir zu jedem einzelnen Monat des Jahres für alle 14 Profile soge­nannte Ausgleich-Funktionen abfeleitet und aufgrund dieser gelangten wir sowohl zu den gemeinsamen Grup­penfunktionen der zu den einzelnen geographischen Ein­heiten gehörenden Profile, als auch zur Anwendung der im beliebigen Monat des Jahres anwendbaren Funk­tionen. Um die Anwendbarkeit dieser Methode zu beweisen, wird ein Beispiel gezeigt. Im weiteren — wollen wir einerseits Berechnungsbehelfe zur Be­stimmung des Wassereinschränkungsfaktors /,., ausar­beiten. Die im Interesse dieser Zielsetzung gemach­ten ersten Schritte zeigen, dass die hier dargelegte Methode der Bestimmung der Berechnungsbehelfe angewendet werden kann (Abb. 7); — machten wir andererseits Versuche zur Bestimmung der einzelnen Wassereinschränkungsfaktoren auf­grund der Theorie der stochastischen Prozesse. Computation aids for determining the supply restriction index measuring the water shortage By Mrs. Tokár, T., dr. Rudas, J. The consumer demands which could not be satisfied during a particular' period, related to the total demand during the same period is understood as the supply rest­riction index A for the determination of which the deve­lopment of computation aids was found expedient. In compiling the computation aids the definition of the supply restriction index A was used, according to which the latter is proportionate to the definite integral of the discharge distribution curve in the interval a — b. For the studies 14 gaging sections with long records and believed to be reliable were adopted. The daily discharge data for a particular month were classified into intervals and the data thus obtained were used in the analysis. For each month of the year and for each of the 14 gaging sections "best fitting" functions were produced, from which the common group-function of gages in given geographical units, as well as the func­tions applicable in any month of the year were obtained. Two examples illustrate the applicability of the method. In the future — it is intended to compilo computation aids for deter­mining the supply restriction index A 2. The first steps towards this aim have demonstrated the appli­cability of the method described in the foregoing (Fig. 7). — an attempt will be made at the determination of specific supply restriction indices based on the theory of stochastic processes (Folytatás a 182. oldalról) A Szennyvíz Szakosztály a Mezőgazdasági Vízgazdál­kodási Szakosztállyal, valamint a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mező­gazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közösen 1975. november 26-án ,,Szennyvíziszap elhelyezése, mezőgazda­sági hasznosítása" címmel ankétot rendezett, amelyen a következő előadások hangzottak el: Bartha István: A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok adottságai és kezelése. I>r. Tóth Jenő: A szennyvíziszap kémiai tulajdonsága. Az iszap deponálása. Dr. Csaba Levente: Az iszapelhelyezós agronómiai feltótelei. Kiss György: Az iszapelhelyezés gazdaságossági kér­dései. Felkért hozzászóló volt: dr. Csanádi Mihály. A vitát Mucsi György vezette. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály a Hid­raulikai és a Műszaki Hidrológiai Szakosztállyal, vala­mint a Békés megyei Területi Szervezettel közösen 1975. november 27-ón Budapesten előadó üléstrendezett, a kö­vetkező programmal: Dr. Szalay Miklós: Kitört árvizek számítógépes szi­mulációja a Körösök árterén. Szlávik Lajos: A mályvádi árvizi szükség tározó hid­Tológiai vizsgálata. Felkért hozzászólók voltak: az első előadáshoz Né­methy László és Károlyi Csaba, a másodikhoz dr. Csorna János és Bencsik Béla. A vitát Zorkóczy Zoltán vezette.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom