Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

4. szám - Dr. Magyar Gábor: A növénytermelési rendszerek és a vízgazdálkodás kapcsolata

178 Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. A növénytermelési rendszerek és a vízgazdálkodás kapcsolata DR. MAGYAR GÁBOR" Bevezetés Termelési rendszer, iparszerű termelés fogalmakat egyre gyakrabban használjuk a mezőgazdaságban is. A termelés viszonylagos magas szintje, a korszerű technikai eszközök, technológiai eljárások, kémiai anyagok, a nagy termőképességű fajták, az igényeket kielégítő vízgazdálkodás, a korszerű agrotechnika és még számos termést befolyásoló tényező követkeményeként, a hagyományos, élőmunkára alapozott növénytermesztést a korszerű iparszerű növénytermelés váltja fel. A növénytermesztés iparosodása különösen gyorsan zajlik le hazánk mezőgazdaságában, mert szocialista nagyüzemeink méreteiknél fogva a termelési folyamatok korszerűsítéséhez, a termelés fejlesztéséhez olyan potenciális keretekkel rendelkeznek, melyek óriási lehetőséget biztosítanak az új tudományos-technikai eredmények alkalmazására. A ternielésfejlesztés és feltételei A növénytermesztés sajátossága, liogy a termés mennyiségét nagyon sok tényező — fajta termőképessége, táplálóanyag ellátás mértéke, a technikai eszközök, az agrotechnika színvonala, a gyomirtás, vízellátás és még sok egyéb — befolyásolja. Hazánk mezőgazdaságában a szocialista nagyüzemek technikai, kémiai, biológiai és szellemi tartalommal való megtöltésének eredményeként a termést befolyásoló tényezők évről évre magasabb szinten kerültek, illetve kerülnek kielégítésre. A traktorok és különböző munkagépeik megjelenésével jelentősen megváltozott a talajművelés színvonala. A szántást, annak elmunkálását, és a magágykészítést időben és jobb minőségben lehetett elvégezni. A műtrágya termelés növekedésével évről évre több műtrágya használata vált lehetővé, javult a növények táplálóanyag ellátása. A jobb talajmunka és táplálóanyag ellátás egyrészt lehetővé tették a termesztett fajták termőképességének kihasználását, másrészt megteremtették a feltételét a nagyobb termőképességű, de igényesebb fajták termesztésére. A mérnökök, szakmunkások tudása és az anyagi eszközök együttesen emelték az általános agrotechnikai színvonalat. A vízrendezés végrehajtásával és az öntözés bevezetésével javult a növények vízellátása, a termelési biztonság és emelkedett a termés mennyisége. A kiragadott néhány termést befolyásoló tényező viszonylag magasabb szinten történő kielégítése termésemelkedést eredményezett. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink ebben az időszakban egy-egy termelési feltétel módosításával is képesek voltak jelentős termésemelkedést elérni. A hagyományos növénytermesztés rendszerében azonban a termést befolyásoló tényezők fokozatosan kiegyenlítődtek, egy egyensúlyi állapot következett be. A táplálóanyag ellátás, a fajta, a technikai színvonal és még sok egyéb közel azonos szinten került kielégítésre. Elméletileg tehát nemcsak * KITE „Vörös Csillag" Mg. Tsz., Nádudvar. egy tényező, hanem valamennyi relatíve minimumba került és gátjává vált a termésnövelésnek. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy tényező módosítása már nem eredményez termésemelkedést. Hiába adunk több műtrágyát vagy alkalmazunk nagyobb termőképességű fajtát a termésemelkedés mindkét esetben elmarad, mert a nagyobb adagú műtrágyának, illetve a fajta termőképességének érvényesülését a többi, relatíve most már minimumba került tényező akadályozza. Napjainkban a mezőgazdasági üzemeink nagy része elérte a termelésnek azt a szintjét, amikor a termést befolyásoló tényezők külön-külön történő módosításával már nem lehet jelentős és tartós termésemelkedést, valamint nagyobb jövedelmet elérni. Nem elég bármelyik — technikai, biológiai, kémiai, emberi — tényezőt kiragadni, hanem a legújabb tudományos-technikai eredmények felhasználásával valamennyi tényező optimális mértékű és harmonikus kielégítésével lehet egy-egy növény termelésfejlesztését megvalósítani. A viszonylag egyensúlyba került termelési feltételek összehangolt módosításával, magasabb szintű biztosításával nyílik lehetőség a termésnövelésre. Az előbbi példa esetében akkor lesz eredményes a több műtrágya használata, ha a régi helyett nagyobb termőképességű fajtát, jobb gyomirtást, agrotechnikát stb. alkalmazunk. A termelésfejlesztés és szervezés módszere A hagyományos növénytermesztésből való áttérésre és az eredményes termelésfejlesztésre a mezőgazdaság iparosodásával nyílik meg a lehetőség. A termeléshez szükséges energia és a különböző anyagok nagyobb hányada — több mint 50%-a -— ma már nem a mezőgazdasági üzemből, hanem az iparból származik. Az ipari eredetű anyagok felhasználásával lehetővé válik valamennyi termést befolyásoló tényező módosítása, a növény igényének megfelelő szintű és harmonikus biztosítása. Lehetővé válik a termelés növelése és a termésingadozás mérséklése. Az ipari eredetű anyagok segítségével az ember átveszi az irányító szerepet az időjárástól és mind nagyobb mértékben befolyásolja a termés mennyiségét. Az ipari eredetű anyagok azonban nemcsak lehetőséget kínálnak, hanem követelményeket is támasztanak. Az általánosan ismert és hagyományosnak nevezett termelési folyamatot teljesen új, tudományos alapokra kell helyezni, meg kell tervezni, elő kell készíteni, összességében iparszerűen kell szervezni. Az ugrásszerű és tartós termésemelkedést biztosító termelésfejlesztésnek az ipar szerű termelési rendszer tudományosan megalapozott termelésszervezési módszere. Az iparszerű termelési rendszerben valamennyi termést befolyásoló tényező optimális szin-