Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
4. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Hidrobiológiai vizsgálatok tapasztalatai a Fővárosi Vízmávek esőztető berendezések optimális szórófej kötésének meghatározása
174 Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. Dr. Hortobágyi T.: Hidrobiológiái vizsgálatok. 3. kép. Pócsmegyeri csápunkat Bild 3. Horizunt<dbrunne in Pócsmegyer phi/tic,a Elénk, et Hollerbach, Schizothrix perforans (Erceg.) Geitler. A törpecsápos kutak faji összetétele rendkívül szegény. Legjellemzőbb szervezete a Synechocystis minuscula Woronichin kékalga. Minden mintában előfordul, egyedszáma azonban kicsi. A többi kékalga előfordulása esetleges. A törpecsápos kutak élővilágára a kékalgákon kívül jellemzők a színtelen nyállcapelyhelc, bennük sok gömbbaktériummal. Felismerhető volt ritkán az Asterothrix rhaphidioides Printz planktongomba is. Megtalálható volt még a Siderocapsa coronata Redinger, a Crenothrix fusca Dorff, valamint a Crenothrix polyspora Cohn vasbaktérium. Az utóbbi VI—VIII. hónapokban gyakoribb. A kékalgákon kívül egyetlen mintában igen kevés példányszámban találtam a zöldalgákhoz tartozó Ankistrodesmus falcatus (Corda) Ralfs var. spirilliformis G. S. West, Ankistrodesmus minutissimus Korsch., Siderocelis oblonga (Naumann) Fott algát. A termelőkutak hatósugarában lévő, azok mellett fúrt kisátmérőjű, lefedett, állapotváltozásokat figyelő figyelőkutak fitocönózisa eltér a csápos kutakétól. A növényvilágot vasbaktériumok, nyálkapelyhekbe ágyazott gömbbaktériumok, kékalgák, kovamoszatok, ritkán zöldalgák alkották. A vasbaktériumokat a Gallionella ferruginea E., Siderocapsa coronata Redinger és a Crenothrix polyspora Cohn képviselték. Kékalgák: Achroonema angustatum (Koppe) Skuja, Synechocystis minuscula Woronichin, Oscillatoria, limnetica ~Lemm.,Romeria chlorina Böcher, Romeria leopoliensis (Racib.) Koczw. —Zöldalgák: Siderocelis oblonga (Naumann) Fott, Ankistrodesmus falcatus (Corda) Ralfs var. acicularis (A. Br.) G. S. West. — Bacillariophyceae: Cyclotella Kützingiana Thwaites, Cyclotella Meneghiniana Kiitz., Melosira granulata (Ehr.) Ralfs var. angustissima Müller, Stephanodiscus Hantzschii Grun. Ennek oka a kutak kevéssé zárt voltában keresendő. Próbafúrások. A kúttelepítések céljából történő próbafúrások közül a szigetszentmiklósiak (II., 1972. V., VI., VIII., X.) vizének kémiai összetétele eltér a Soroksári Duna-ág vizéjétől. Nagyobb a lúgosság, a HC0 3-ion és az összes keménység értéke. A próbafúrások vize követi a Duna-ágban bekövetkező kémiai változásokat (F. Kozma E. in Bérezik, 1972). Mennyiségileg a szervezetek száma a próbafúrásokban jelentékeny mértékben kisebb, mint a Soroksári Duna-ágban. így pl. augusztusban a II. próbafúrás literszáma 900 000, ugyanakkor a Soroksári Duna-ágban 62 250 000. Októberben 600 000, illetve 2 500 000. A próbafúrások vizében csupán kétféle algát találtam: Synechocystis minuscula Woronichin és Siderocelis oblonga (Naumann) Fott. Rajtuk kívül színtelensárgászöld pelyhek voltak láthatók, bennük gömbbaktériumokkal. A Soroksári Duna-ág vizéhez viszonyítva a próbafúrások vize szervezetekben igen gyér, ami a talaj kiváló szűrőképességét igazolja. A próbafúrásokban kimutatható kétféle alga kisméretű, átjuthatnak a talajszemcsék között, míg a nagyobbak, a tüskések nem. A Csepeli IV. feltárási terület próbafúrásaiban (1973. VII.) az előbbi két algán kívül megtaláltam az Oscillatoria limnetica Lemm. kékalgát, továbbá a Gallionella ferruginea E. vasbaktériumot, amely egyes mintákban nem volt ritka. Pelyhek, baktériumok itt is előfordultak. A csepeli próbafúrások közül (1974) a júliusiakra a tiszta vagy a nagyon tiszta víz jellemző. Kevés a detritusz. Kevés a színtelen nyálkapehely gömbbaktériumokkal. Elvétve kerül elő egy-egy Synechocystis minuscula Woronichin kékalga és a Siderocelis oblonga (Naumann) Fott zöldalga. Hasonló a szigetújfalui próbafúrások vize szeptemberben. A Duna hatása nem ismerhető fel a próbafúrások élővilágában. A negatív kutakban a Nagy Felszíni Vízmű vizét szikkasztották. A vizsgálatok arra óhajtottak fényt deríteni, hogy a fény és a felmelegedés lehető kiiktatásával s lényegében elzárt úton bevezetett víz milyen változásokon megy keresztül a termelőkutakig. A nyári vízmintákban két jellegzetes algafaj volt található: kékalgákból a Synechocystis minuscula Woronichin, zöldalgákból a Siderocelis oblonga (Naumann) Fott. Az őszi mintákban is ezek a szervezetek éltek, de nagyon elszaporodott a Gallionella ferruginea E. vasbaktérium is. Nagy ritkán került elő ezeken kívül egy-egy Cyclotella Kützingiana Thwaites és Cyclotella Meneghiniana Kütz., valamint az Oscillatoria limnetica Lemm. A Nagy Felszíni Vízműből átvezetett víz a fény és a felmelegedés kizárása folytán előnyösen megváltozott a negatív kutakban, csökkent az algaszaporodás. A medencék dúsítási hatósugarába eső aknavagy termelőkutak vizének vizsgálata szorosan kapcsolódik a medencés talajvízdúsítás hatásának a kutatásához. Az aknakutak vizében a kémiai jelleget megszabó alkotórészek általában — mint a negatív kutakban és a figyelő kutakban — nagyobb mennyiségben voltak jelen, mint a Dunában (Bérezik, 1972). Fitocönózisuk kvalitatíve és kvantitatíve egyaránt nagyon szegényes és a vizsgált hónapokban (IV—X) szinte azonos. Jellemző alga a Synechocystis minuscula Woronichin kékalga és a Siderocelis oblonga (Naumann) Fott zöldalga. A színtelen pelyhekben gömbbaktériumok és a Rhabdoderma irreguläre (Naumann) Geitler
