Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Dr. Lászlóffy W.: Sajó Elemér Hidrológiai Közlöny 1976. 4. sz. 159 sem fogadok." Pedig abban az időben nem volt illendő minisztériumi urakat fél 10—10 óra előtt keresni. Ha valamilyen előterjesztésének alátámasztásához kimutatásra, költségvetésre vagy számításra volt szüksége, és a munka elvégzésére kért beosztottja megkérdezte, hogy sürgős-e a dolog, „Nem, ráér holnap reggelig is — volt a jól ismert, sajátos mosollyal kísért válasz. És mindig meg is lett reggelre a „nem-sürgős" munka. És ekkor a „Köszönöm" szóhoz még derűsebben mosolygott. Ez volt a külön jutalom, amit annyira értékeltünk" — olvassuk Lampl visszaemlékezésében. „Még távolabbi környezetéről is tudta, hogy ki mire alkalmas, milyen új feladatokkal, gondolatokkal tudja lelkesíteni, munkára buzdítani, még a kissé szkeptikusokat is. Érezni lehetett minden szavában, tervezett intézkedésében, hogy szavai és tettei csak egy célt szolgálnak: előbbre vinni, megoldani a vízügyi szolgálat problémáit". (Ezek ismét titkárnőjének szavai, — több, mint negyven év múltán!) Születésének századik évfordulóján hajoljunk meg tisztelettel annak a Sajó Elemérnek az emléke előtt, aki programjával, és a vezetésére bízott szolgálat szellemi és erkölcsi erejét személyes példaadással, valamint tervszerű nevelő-munkával növelve, napjaink nagy vízügyi alkotásainak megvalósítását előkészítette. * Sajó Elemér nyomlalásban közölt írásai (A Vízügyi Közleményekben 1913 és 1914-ben megjelent 12 ismertetés nélkül) Kamarazsilipek kövezett kamarákkal. A Magyar Mérnök- és Építcsz-Egylct Közlönye, 1904. IX. füzet. 20 lap. Víziutak és vasutak hazánkban ós a külföldön. Bp. 1909. 75 lap. A Soroksári Dunaágon rendelkezésre álló vízierő. A Magyar Mérnök- és Építész-Egy let Heti Értesítője. 1910/9. szám. 9 lap. A Soroksári üunaág kamarazsilipjónek pályatervei ós kiviteli terve. Vízügyi Közlemények, 1911/3. szám. 30 lap (Benedek Józseffel közös munka). Adatok a Ferenc-csatornáról. Vízügyi Közlemények, 1912/2. sz. 20 lap. Vízalatti vasszerkezetek rozsdásodása. Vízügyi Közlemények, 1912/3. szám, 8 lap. Uj hajóvontató berendezés. Vízügyi Közlemények. 1913/3. sz. 11 lap. A csehországi újabb folyóesatornázások. Vízügyi Közlemények. 1913/4. szám. 12 lap. A beton. Bp. 1914. 553 lap (Lampl Hugóval közös munka.) ^ Uj eljárás a leggazdaságosabb betonkeverékek megállapítására. Bp. 1914. 39 lap (Lampl Hugóval kozÖB munka.) Modell tetszés szerinti keverésű betonok szilárdságának és viszont, tetszés szerinti szilárdságú betonok leggazdaságosabb keverési arányának meghatározására. Bp. 1914. 25 lap (Lampl Hugóval közös munka.) A Soroksári Dunaág csatornázása. Vízügyi Közlemények. 1914/1. szám. 42 lap. A belvízlevezető zsilipek megrepedésónek okai. Javaslatok a repedések megakadályozására. Vízügyi Közlemények. 1916/3. sz. 47 lap. Vízierők. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1921/40 — 41 sz. A budapesti kereskedelmi kikötő munkálatai. Vízügyi Közlemények, 1923/1. szám. 13 lap. Der Handels- und Industriehafen zu Budapest. Die freie Donau, 1926/12. szám. 8 lap. A vízügyi szolgálat szervezetének fejlődése. (A magyar vizimunkálatok története 1867 —1927" c. műben Bp. FM. 1929) 7 lap. Vízi építkezéseink fejlődése és jövője (U. ott) 7 lap. Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása ós újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában. Vízügyi Közlemények, 1931/1. szám, 83 lap. Bevezetés („Az öntözésről" c. kiadványhoz, Bp. FM. 1931) 13 lap. Bevezetés (Fischer Frigyes: „A magyar halászat" c. művéhez. Bp. FM. 1931), 15 lap. Bevezetés (Az „Ujabb tanulmányok az öntözésről" c. műhöz. Bp. FM. 1933), 21 lap. Vizeink hasznosítása a mezőgazdaságban. Rádiós gazdasági előadások, 1933. 8 lap. Szikeseink megjavítása. (Bevezető „A magyar szikesek" c. műhöz. Bp. FM. 1934.), 25 lap Víziközlekedósünk és víziutaink fejlesztése. Vízügyi Közlemények, 1936/2. szám, 17 lap (Posthumus közlemény.) Történelmi visszapillantás (Posthumus közlemény. Lásd: Lampl — Hallóssy: „A Duna — Tisza-csatorna" Bp. FM. 1947.), 13 lap. A csatorna irodalma (U. ott) — 43 lap. Közleményanyag a „Termálvizek többcélú hasznosítása. Sz arvas 1975" tervpályázat eredményéről: A Magyar Hidrológia Társaság .— 1975 elején — országos, nyilvános tervpályázatot hirdetett Szarvas város Tanácsa Végrehajtó Bizottság, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Közműfejlesztési Célprogram Bizottsága, az Országos Vízügyi Hivatal ós a Nehézipari Minisztérium Energiagazdálkodási Hatóságának felkérésére Szarvas városban a Holt-Körös menti területen kialakítandó melegvizű fürdő és ezzel összefüggő létesítmények, a termálvíz többcélú hasznosítására, azok energiagazdálkodási, építészeti, közművesítési, közlekedési ós mezőgazdasági létesítményeinek korszerű, racionális kialakítására. A meghirdetett pályázati kiírásra 34 magasszintű pályamű érkezett be, melyek bizonyították, hogy Szarvas város területén a különböző mélységekből kitermelhető termálvizek lehetővé teszik a Holt-Körös mentén melegvizű fürdő létesítését (esetlegesen a későbbiekben gyógyfürdő létesítését). Ugyanezen geotermikus energia felhasználása biztosíthatja lakás- és kommunális létesítmények fűtés és használati melegvízellátás, valamint a mezőgazdasági üzemek energetikai igényének kielégítését. A fentiek mellett Szarvas városban a HoltKörös mentének természeti adottságai lehetővé teszik egy nemzetközi szintű üdülőterület kialakítását . A város mezőgazdasági tudományos intézményei, valamint agrokultúrája pedig magas színvonalon képes megteremteni olyan mezőgazdasági fejlesztéseket, ahol a termálvízkincs folyamatosan hasznosítható. A tervpályaművek által javasolt komplex hasznosítás összhangban áll Szarvas város 1967. évben elkészült és jóváhagyott általános rendezési tervével, mely szerint az Arborétum és a Holt-Körös térsége távlatilag is üdülési, pihenési, szabadidő-felhasználási és sportcélokat szolgálhat. •