Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

16 Hidrológiai Közlöny 1976. 1. sz. Dr. Vitális Gy.: Komárom megye és Fejér megye [7] Magyarország hévízkútjai. A VITUKI kiadványa, Bp. I. kötet: 1965. 1—420.; IT. kötet: 1971. 1—271. [8] Papp F.—Vitális Oy.: Magyarország műszaki földtana. Tankönyvkiadó. Bp. 1967.1—306 [9] Pécsi M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák III. Akadémiai Kiadó, Bp. 1959. 1—346. [10] Pécsi M. szerk.: Magyarország geomorfológiai térképe (M = 1: 500 000). A MTA Földrajztudományi Kutató Intézete és a Kartográfiai Vállalat kiadása, Bp. 1972. [11]Rónai A.: A negyedkori kéregmozgások térképe Magyarországon. Geonómia és Bányászat, a MTA X. Osztályának Közleményei, 6. 1—4. 1973. 241— 243. [12] Sas E.: A tatabányai barnakőszénmedence E-i részének bányaföldtani viszonyai és fejlődéstörténete. Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat, 103. 5. 1970'. 330—338. [13] Sárközi G. — Gordos A. : Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek. Hidrológiai Tájékoztató, 1972. 44 — 50. [14] Schmidt E. R. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza. A MÁFI kiadása, Bp. 1962. 1 — 73. [15] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. A MÁFI Alkalmi kiadványa, Bp. 1962. 1 — 655. [16] Schmidt E. R. : Tájékoztató a VI. Bányavízvédelmi Konferenciáról. Hidrológiái Tájékoztató, 1971. 73 — 75. [17] Siposs Z. : Az ÉK-d unántúli oligocén vízzáró rétegösszlet. Hidrológiai Tájékoztató, 1975. 53 — 56. [18] Szebényi L. : Magyarország hegyvidéki területeinek felszínalatti vízforgalma. A MÁFI Évi Jelentése az 1971. évről, 221 — 228. Bp. 1973. [19] Szentes F. : Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához, L-34-I. Tatabánya. A MÁFI kiadványa, Bp. 1968. 1 — 158. [20] Tatabányai bányavíz ankét. Hidrológiai Tájékoztató, 1963. június, 87 — 139. ós Műszaki Élet 'Tatabányán, VI. 3. 1964. 1 — 53. [21] Urbancsek J. szerk. : Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. Az OVF kiadása, Bp. I. kötet: 1968. 1 — 366; II. kötet: 1963. 367 — 700.; III. kötet: 1966. 1 — 268. Az OVH VIKÖZ kiadása, Bp.' IV. kötet: 1971. 1 309.; V. kötet: 1973. 1 — 612. [22] Vitális Gy. : Vízszerzési lehetőségek. In: Vízellátás ós csatornázás, I. Vízellátás. Tankönyvkiadó, Bp. 1963. 23 — 81. [23] Vitális Gy. : Az Általór-völgyi nagyobb települések ós létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei. Hidrológiai Közlöny, 43. 6. 1963. 458 — 476. [24] Vitális Gy. : Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvónye. Hidrológiai Közlöny, 52. 1 — 2. 1972. 1-5. [25] Vitális Gy. : A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében. Hidrológiai Közlöny, 52. 7. 1972. 273 — 278. [26] Vitális Gy.— Vitálisné Zilahy L. : Pest megye vízföldtani tömbszelvénve. Hidrológiai Közlöny, 55. 5. 1975. 185—188. Ilydrogcological block profile of Komárom County and the norlhern part of Fejér County By Dr. Vitális, Gy. Hydrogeological block profiles have been constructed for various counties in Hungary to the original scale of I : 200 000, based on a standard grid of 10 by 10 km. For solving hydrogeological problems increasing attention has recently been devoted to Komárom County and the northern part of Fejér County, the hydrogeological block profiles of which are described here. The block profile present a picture on the spatial situation of the geological formations prevailing in the area, on the typical rocks grouped according to their geological age, further on the types of water contained and explorable in the diverse kinds of rock, as well as on the water yielding capaeity of the latter. The hydrogeological block profile of the area is used to advantage, besides for obtaining a comprehensive, overall illustration of hydrogeological conditions, also in solving water supply problems, in clearing water recharging opportunities, in delineating hydrological protective zones, further as model in constructing other, detailed block profiles. Könyvismertetés Drénrendszerek hidrológiai problémái a tárgya C. N. Skinkisz 1974-ben orosz nyelven kiadott monográfiájának, amelyben a Lett SzSzK különböző vidékein elhelyezkedő mintegy 200 drénrendszeren 12 —14 éven át folyamatosan végzett vizsgálatok eredményeit foglalja össze.* Az elméleti fejtegetéseket jól megalapozott gyakorlati tapasztalatok támasztják alá. A más-más talajadottságok, eltérő távolsági és mélységi drónelhelyezések mellett, különböző évszakokban végzett megfigyelések jól rendszerezett ós e könyvben bemutatott eredményei a mezőgazdasági vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek számára érdekesek és hasznosak. A 347 oldal terjedelmű, 102 ábrát és 156 táblázatot tartalmazó mű a külföldi és hazai korábbi tapasztalatokat is figyelembe veszi. (A 304 tételes bibliográfia 199 orosz nyelvű és 105 egyéb — zömmel angol, német, kevesebb francia, lett és svéd nyelven írt — szakirodalmat sorol fel.) A legrégebbi hivatkozott szakirodalom 1899ben látott napvilágot, a legfrissebbek 1972-ben jelentek meg. Az első három fejezet a drón vízszállítási kérdéseit és hidrológiai hatását tárgyalja különféle talajviszonyok esetén. Szól a vízhozam számításáról, ingadozásáról, mértékadó és maximális értékéről, továbbá a talajvíz és talajnedvesség alakulásáról, a depressziós görbéről, a drón vízszállítása és a talajvíznyomás közötti kapcsolatról. •Skinkisz, C. N.: „Problemi gidrologii drenazsa" (Leningrád, 1974. Oidrometeoizdat). A negyedik fejezet a téli hideg időszak és a drénrendszer kapcsolatáról nyújt tájékoztatást; a fagy szerepéről a talaj nedvességtartalmában és a drón vízszállításában, valamint a drén vegetációs időn kívüli hidrológiai hatásának gyakorlati jelentőségéről. Az ötödik fejezetben a drón anyagának és kialakításának és a drónrendszer helyzetének hidrológiai szerepéről van szó. A hatodik fejezetben a szerző összehasonlítja egyes folyók ós a vízgyűjtőterületükön levő kísérleti drónrendszer vízhozamidősorát, ós érdekes következtetéseket von le. Az adott területeken például: 1. a folyókon az árvízcsúcs néhány nappal később jelentkezik, mint a drónrendszerben; 2. míg a folyó egy hónap alatt az évi csapadékösszegnek maximálisan a 30%-át vezeti le, a drén havi vízszállítása meghaladhatja az évi csapadékösszeg felét; 3. a folyó évi vízszállítása és a drón évi vízszállítása között 0,9-nél jobb korrelációt állapítottak meg. (A korrelációs tényező többnyire nagyobb mint 0,9.), A könyv befejező — hetedik fejezete a drónrendszer főbb méretezési paramétereinek meghatározási módjait tárgyalja; ismerteti a dróntávolság meghatározási módszereinek alapjait ós kitér a drénezés optimális fokára. Bár az egyes fejezetek végén a pontokba foglalva közölt következtetések elsősorban Lett SzSzK területér«! érvényesek, a könyv más természeti adottságok között drénezéssel foglalkozó szakemberek számára is hasznos lehet. Csobok Veronika