Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
3. szám - Magyar József–dr. Szalai György–Szitó János: A felszín alatti öntözés néhány hidraulikai kérdésének vizsgálata
Magyar J.— dr. Szalai Gy.—Szitó J.: A felszín alatti öntözés Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. 123 4. táblázat Nyomásviszonyok kétoldali vízellátásnál (L — 250 m) TanAUifa 4. ycjioeua nanopa npu deycmopomieM pexcuMe eodonodauu (L—250 M) Table 4. Pressure conditions with supply from both ends (L=250 m ) Nyomótartály szintmagassága A nedvesítő csőben [m] A nedvesítő cső távolsága Nyomótartály szintmagassága 11 max H min Hé. tl. Legnagyobb nyomáskülönbség A nedvesítő cső távolsága Nyomótartály szintmagassága 11 max H min Hé. tl. [m] H &t l. %-ában A nedvesítő cső távolsága «, = 2,60 m 2,51 2,60 2,50 1,73 0,90 0,50 2,16 1,71 1,18 0,43 0,89 1,32 19,9 52,0 111,8 1,5 3,0 4,5 //. = 3,30 m 3,25 3,25 3,0 1,95 1,70 0,70 2,76 2,41 1,51 0,81 0,84 1,49 29,3 34,8 98,6 1,5 3,0 4,5 // 3 = 3,85 m 3,60 2,48 3,03 0,57 18,8 1,5 // 3 = 3,85 m 3,79 1,55 2,54 1,25 49,2 3,0 3,75 0,75 1,84 1,91 103,8 4,5 féllaboratóriumi mérések eredményeire, valószínű, hogy az 1,5 m csőtávolságú parcella viszonylag egyenletesnek mondható nyomásviszonyai részben a kisebb kiömlőnyílás méret-következménye. A táblázat adataiból itt is látható a kezdőnyomás növelésével párhuzamosan mutatkozó egyenlőtlenségnövekedés. Egyoldali vízellátásnál még kedvezőtlenebb a helyzet. Martonvásári telepünkön 0—-5,0 m között változtattuk a kezdőnyomásokat a 100 m hosszúságú nedvesítőcsövek elején. Itt a végnyomás (100 méternél) a kezdőnyomás százalékában 0— 1,0 m közti nyomástartományban 108—-188% között, 1,0—2,0 m nyomástartományban 20—74% közötti, ettől felfelé 18—-54% között változott. A nyomáseloszlás egyenlőtlensége tehát még nagyobb, mint kétoldali vízellátásnál. Érdekes, hogy kb. 1,0 m v. o. nyomást meghaladva, a változás ellentétes tendenciát vesz fel, míg ez alatt általában nő a cső mentén haladva (a csővég lezárva!), felette csökkenő tendenciát mutat. Az eredmények alapján hidraulikailag, de az öntözés célját tekintve is kedvezőbbnek kell ítélni a kétoldali vízellátású felszínalatti öntözőberendezést. Az alkalmazandó nyomás a lehetőségekhez (geodéziai feltételek) képest minimális: a nyomásnak elsősorban vízszállító szerepe van. 3.2 Néhány agronómiai megfigyelés A továbbiakban néhány agronómiai vonatkozású kérdést érintünk Tiszafüredi méréseink alapján. A telep talaja csernozjomtípusú réti talaj, közepes humusz szinttel, lőszszerű vályogon. A kísérleti növény 1974-ben Sz.S.C. 363 kukorica. A tenyészidőszak elég csapadékos volt: április 11,5 mm május 98,3 mm június 103,8 mm július 47,1 mm augusztus 63,4 mm szeptember 13,4 mm 337,5 mm Az öntözést a kukorica virágzása kezdetén indítottuk meg, s lényegében folyamatosan szept. közepéig folytattuk. Ez alatt az idő alatt mindhárom csőelrendezésű parcella közel azonos, kereken 70 mm öntözővizet kapott. Az öntözött parcellákon az érés a száraz kontrollhoz viszonyítva mintegy két héttel később következett be. A száraz termés mennyisége 50 q/ha volt, az öntözött termések: az 1,5 m csőtávolságú parcellán 67 q/ha a 3,0 m csőtávolságú parcellán 69 q/ha a 4,5 m csőtávolságú parcellán 68 q/ha Az eredményekből látható, hogy az egyes parcellák termése között nincs szignifikáns különbség, mint ahogy az a száraz és öntözött kezelések között mutatkozik. Ezt tekintve, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a növény az azonos vízadagra reagált, s a csőelrendezésből és nyomásegyenlőtlenségből adódó különbségeket nem jelezte. Ez az eredmény elgondolkoztató, a felszín alatti öntözés egyik, a beruházási költségeket leginkább befolyásoló problémája, az optimális nedvesítőcsőtávolság meghatározását illetően. Lehetséges, hogy szántóföldi növényeknél e távolságot a növény érdekeinek sértése nélkül növelni tudjuk az általánosan hangoztatott 1,0—2,0 m-hez képest. Eredményeink alapján ennek megvan a reális alapja. Más a helyzet természetesen ültetvényeknél, ahol a sor- és tőtávolság eleve megszabja a vezetékek és nyílások helyzetét. Összefoglalás Az elmúlt években új lendületet vett a felszín alatti öntözés kutatása. A tanulmány kisátmérőjű (13 mm) műanyag csövekkel végzett felszín alatti öntözés néhány hidraulikai kérdését vizsgálja fél-laboratóriumi mérések tükrében. A vizsgálatok kimutatták, hogy a talajban elhelyezett cső kifolyónyílásain — elsősorban a talaj-
