Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Kovács L.: A mezőgazdasági vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1976. 3. sz. 117 közi Mezőgazdasági Szemle. 1970. XIV. óvf. 3. sz. 100—102. p. [30] Petrasovits Imre Az öntözött növényállományok vízigénye. Doktori értekezés. Gödöllő. 1970. HoBbiií MeTOA njiaHHpoBaHM?i paaBHTiin cejibCK0X03flHCTBeHH0r0 BoaocHaöweHUH H MejiHopauHH 3eMejib Koeav, JI. IloaüepraH KpimmecKOMy oö3opy njiannpoBaHiie BOjloperyjiHpoBaHHfl, aBTop 3H3K0MHT C HOBUM rHApoMejniopaTIlBHMM MCTOflOM npOCKTHpOBaHII?!. H3Jiarafl TeXHMMCCKYIO Me-roflHKy, IICNOJIB30BAHHYIO B KOMNJIEKCHOFI cxe.we cejibCKOxo3HriCTBeHHoro B0fl0Cna6H<eHn>i h MejiHopauHH BeKeuiCKoii o6jiac™, aBTop o6o6iuaeT npaKTiiMecKoe npiiMeHeHHe arpoHoivumecKiix H rn;ipojiornHecKiix HCCJIEAOBAHHH, NPOBEAEHHBIX B Tekernie NOCJIEJIHHX neTbipex jieT. napajuiejib, KOTopyio OH npoBo^HT MOKJY CTapwM H HOBUM Mero/iaMH NJIAHHPOBAHHH, N03B0JIHET B OSMNX MepTaX 03HaK0MHTbCH C II3MeHHBIllIIMHCH HCJIHMH. OeoöeHHoe yflapeHne OH aeJiaeT na npoeKTHponamie B[iyTpHX03afiCTBeHHblX H TOJIOBHblX coopyweHHii, a TaK>KE Ha o5o6iueHne B ewiHyio cn<rreMy cejibci<oxo3HÍÍCTBCHHblX H BOfl0X03HHCTBeHHHX MepOnpHHTHÍI. ABTOP noflMepKMBaeT B03pocwyio pojib II OTBCTCTBCHHOCTb CejlbCK0X03HHCTBeHH0r0 npOH3BOACTBa B BOflHOM X03HHCTBC. AßTOp flejlaeT Ba>KHBIIÍ BLIBOfl, COrJíaCHO KOTOpOMy HOBblft MeTOfl nJiaHHpOBaHHH, OCHOBblBaromHÜCfl Ha Teopim BepoHTHOCTH, CTaBHT cejibCK'oxo3JiilcTBeHHoe npoH3BOflCTBo B Kjnoienyio no3HUHio no oTHomemno K BHyTpHXO3flítCTBeHH0My I! perilOHaJlbHOMy B0fl0X03HÍÍCTBOBaHHK). 3TO caMO coöofl pa3yMeeTCH, BEFLB B eejibCKoX03HHCTBGHH0M np0H3B0flCTBC peaJIH3yi0TCH OÖlHeCTBCHHbie 3aTpaTi.i, CAejraHHbie B nponecce ocymecrBJienHH 3anJiaHHpoBaHHbix MeponpnsiTiiíí. New planning method of water management development in agriculture By Kovács L. Based on the critical review of reclamation-drainage planning the new, hydro-melioration planning method is introduced. The practical application of agronomicaland hydrological analytical-research work developed during the past four years is summarized by the technical-methodological description of the complex plan for water management development in agriculture in Békés County. The comparison of the conventional- and new planning methods is utilized for outlining the changed objectives as well. Special attention is devoted to the planning of plantand principal structures, as well as to the integrated system of agricultural- arid water management measures. The increased role and responsibility of agricultural operations in water management is emphasised. As a substantial conclusion it is stated that the new planning method, which is based on actual conditions, places the agricultural operation into the focus of plant-, regional water management, wliieh is self-evident, since the social expenditure made in the implementation of the measures envisaged is realized in the agricultural operations. Könyvismertetés Nagy Gyula dr.—Varga Gyula dr.—Keresztes Tibor— Márfai László: Durch Genuss von hoch-arsenhaltigem Wasser verursachte chronische Arsenvergiftungen. (A magas arzéntartalmú víz fogyasztása által kiváltott krónikus arzénmérgezés.) Zeitschrift für Hautkrankheiten (Ny. Berlin) 50 (5) 201—211. 1975. A szerzők, amelyek közül az első kettő Bács-Kiskun megyei, kiskunfélegyházai orvos szakember, a második kettő pedig szegedi vízügyi szakember, olyan veszedelmes környezetszennyező forrás által okozott következményeket írnak le, amelyek már 1970-től fogva összefogják a közegészségügyi és a vízügyi területi szakemberek munkáját. Bugac-Alsómonostor térségében, földrajzilag jól körülhatárolt területen, magas arzéntartalmú ivóvíz közvetítésével az ott lakóknak az egyéni hajlamtól és más tényezőktől függően kisebbnagyobb hányada hydroarsenieizmus chronicus regionális endemicus betegségben megbetegedett. Irodalmi ismeretek szerint e feltételeknek megfelelő endemiát eddig Földünk három helyéről közöltek. A Bugac-Alsómonostoron leírt megbetegedések oka azonban eltér a szakirodalomban leírtaktól. Azokban az esetekben ugyanis sajátos geológiai helyzet következtében fordult elő szennyeződés, érclelő hely, ill. arzéntartalmú kőzetüledék miatt. A jelenlegi esetben azonban a szennyező forrást a legnagyobb valószínűséggel a mezőgazdasági növény védőszerek között kell keresni. Az arzént tartalmazó növényvédőszerek használatát az 50-es évek végén Magyarországon megszüntették, majd be is tiltották, így jogos a feltételezés, hogy az arzénes szennyező anyag az 1950-es évek végén, vagy a 60-as évek elején került a talajba. A hidrológiai vizsgálat is igazolta ezt a feltételezést, ugyanis a szennyezési felhő méretei az alapfeltételezést alátámasztották. Másrészről, az arzénkoncentráció mérésekből két határozott szennyezési gócot lehetett elkülöníteni. A kútvizsgálati eredmények nyomán egyértelművé vált, hogy a szennyezett területen a szennyezettség igen kiterjedt és meglehetősen tág határok között mozgó. Két arzénnel szennyezett területet lehet megkülönböztetni. Az egyik Bugac községtől DK-re terül el a Galambosér vízfolyás bal partján 1,5X2,5 km kiterjedésben, a másik a Galambosér jobb partján az előzőhöz hasonló nagyságban. Az ásott kutak vizének arzénkoncentrációja elérte, vagy jelentősen meghaladta a 0,05 mg/l WHO-szintet. 49 vízminta közül csupán 3 adott a módszer pontosságán belül elérhető negatív eredményt. A tanulmány fényképekkel illusztrált klinikai eseteket mutat be az arzénszennyezésről, és leírja a megbetegedés tüneteit. Ugyancsak részletesen kifejti a talajvíz szennyezés hidrológiai kérdéseit. A szennyeződés megszüntetése — mivel az arzén a talajba és a talajvízbe már bekerült — még a szenynyező forrás lokalizálása, a szennyező szermaradvány esetleges megtalálása és kiemelése után sem lehetséges, ámbár ez a további dúsulást természetesen csökkentené. Mivel az ott élő lakosság eltelepítése nem megoldható, a megoldást mélyfúrású kút létesítésében találták meg, bár ennek esetleges elszennyeződése ellen sincs teljes biztosíték. A tanulmány érdeme, hogy széles szakmai közönség figyelmét hívja fel hasonló károsodásokra és átfogóbb környezetvédelmi intézkedésekre figyelmeztet. Dr. Vágás István