Hidrológiai Közlöny 1976 (56. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
96 Hidrológiai Közlöny 1976. 2. sz. Fehér F.: Előrejelzés síkvidéki rendszerhidrológiai modellek segítségével Ford escribing the process, the investigations by Kienitz have resulted in the development of a theoretical-physical model, in which the origin and accumulation of excess runoff has been resolved into four stages. The physical model was adopted as the starting basis for the mathematical model of the process, the latter being the basis for the electronic computer programme. For considerations of computation techniques two computer programmes have been elaborated, one for simulating the origin of the excess precipitation (the model called EXcess PREcipitation), while the other for the accumulation and drainage of the excess runoff (the model called DRAINAGE). The simplified logical diagram of the models is shown in Fig. 1. In the EXPRE model effective precipitation (surface water causing inundation) is computed from precipitation, while the inundating hydrograph is found from surface water by the DRAINAGE model. Once the hydrological process has been explored and the needs of operative control determined, it was found necessary to solve the problem of forecasting for the following elements of excess runoff: a ) the volume of excess runoff originated (the EXPRE model) b ) the magnitude of the area inundated (empirical methods, or the DRAINAGE model) c ) the hydrograph of excess runoff (the DRAINAGE model) d ) the pumping capacity (DRAINAGE model) e ) the volume of excess runoff drained (the DRAINAGE model). All forecasts are based on precipitation. The problem of long-range precipitation forecasting being stillunsolved, all forecasting methods incorporate the error of precipitation forecasting. The diagrammatical scheme of excess runoff forecasting is shown in Fig. 2. The computations based on hydrological models are illustrated by two examples. The result obtained by the application of the EXPRE model is shown in Fig. 3, while the combined application of the EXPRE and DRAINAGE models yields the results shown in Fig. 4. The hydrological models and methods developed for operative forecasting have been compiled in Table 1. An actual forecast compiled with the help of the models and based on the computer capacity available in the Water Service is shown in Fig. 5. ( Folytatás a 86. oldalról) A Bajai Területi Szervezet Ifjúsági Csoportja 1975. október 2-án hidrometriai gyakorlatot tartott Dunaszekcsőn nagyvízi vízhozammérés tárgykörben. A mérést Koch Oyörgy vezette. A Pécsi Területi Szervezet 1975. október 2-án előadóülést rendezett, amelyen Szolnoki Elemér a francia és belga városi szennyvíztisztító telepek technológiai és szerkezeti kialakításáról, valamint üzeméről tartott előadást. Az előadó elsősorban a 100 000 — 300 000 lakos egyenérték nagyságrendű telepekről szólott. A Limnológiai Szakosztály a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetével közösen 1975. okt. 2—4 között Tihanyban Hidrobiológus Napok-at rendezett. Az előadássorozat napirendjén a következők szerepeltek : Dr. Hortobágyi Tibor elnök: Megnyitó. Vasas Ferenc: A Leptomitus lacteus szennyvízgomba tömeges megjelenése a Sebes-Körösben. Dr. Váncsa András Lajos: A Sajó tychoplanktonikus algavegetációjának minőségi és mennyiségi viszonyai, külön tekintettel a vízminőségre. Dr. Uherkovich Gábor: Gazdagnépességű fitoplankton-együtesek néhány típusáról. Dr. Ilajdu Lajos—Cronberg Gertrud: Néhány planktonalga elektronmikroszkópos vizsgálata. Gyánó Antal: Mikroszervezetek környezeti spektruma halászatilag hasznosított vizeinkben. Vörös Lajos: A fitoplankton szerepe a kémiai oxigénigény értékének kialakításában. Dr. Kiss István: Szikes és nem szikes biotopok algatömegprodukcióinak összehasonlító meteorobiológiai vizsgálata. Dr. Kiss Keve Tihamér: Adatok a Tisza és Keleti Főcsatorna eutrofizálódásáról. Lakatos Gyula: Klorofil hatásfokvizsgálatok bentonikus növényzettel. Dr. Schiefner Kálmán: Adatok vízfolyásaink planktondinamizmusáról. Gefferth Károly: Hálózati vízminőség ós a vízvédelem néhány kapcsolata. Tóth László: A balatoni üledék foszfor, nitrogén ós szerves szén tartalma. Tóth Fercnc—Németh József: Klorofil vizsgálatok a Balatonon, partközeli minták alapján. Dr. Ponyi Jenő—dr. Tusnádi Győző—dr. Vanger Éva: Kísérlet a balatoni planktonszervezetek táplálkozási kapcsolatainak megállapítására CDC 3300 tip. számítógép segítségével. Dr. Zánkai Nóra —dr. Tamás Gizella: Az Eudiaptomus gracilis táplálkozása a Balatonban. Dr. Varanka István—dr. Salánki János: Nehéz fémsók és oxigénhiány hatása kagylók aktivitására. Biológiai módszer a vizek szennyeződésének vizsgálatára. IIolló Attila—dr. Ponyi Jenő—Gönczi Csabáné—Pásztor Zsuzsa: A Balaton ós élővilágának klórozott szénhidrogén szennyezettsége. Dr. Biró Péter—Garádi Péter: A iigulózis hatása a balatoni dévór-keszeg (Abramis brama L.) növekedésére. Dr. norválh László— Tölg István: Tenyésztett halaink szaporodás biológiája és tógazdasági szaporításuk. Dr. Kovácsné Gayer Éva: Egészséges, valamint környezeti, illetve takarmányártalmaknak kitett pontyok kopoltyújának vizsgálata. Dr. Entz Béla: Az évenkénti nílusi árvíz hatása a Nasszer — Nubia tó limnológiai viszonyaira. Dr. Horváthné Tamás Gizella—Kiss István: Tavi Zooplankton tömegtenyészetek mennyiségi változásának vizsgálata. Dr. Donászy Ernő: A rendszerelmélet alkalmazása a limnológiában. Dr. Lukacsovics Ferenc: Mikroorganizmusok hatásának vizsgálata az Anodonta cygnea E. ritmikus aktivitására. Dr. Zánkai Nóra: A balatoni Eudiaptomus gracilis egyedfejlődése a hőmérséklet és a táplálók koncentráció függvényében. Dr. Andrikovics Sándor: A Fertő hínárosaiban élő makrofauna ökológiai viszonyairól. A zárszót dr. Hortobágyi Tibor, a Limnológiai Szakosztály elnöke tartotta. A Bajai Területi Szervezet 1975. október 7-én előadóülést rendezett, amelyen Puskás Tamás (Budapest) ismertette beruházási javaslatát a hidrológiai információellátás korszerűsítésére. Ezt követően Dohnalik József a hidrológiai információrendszer kialakításának jelenlegi helyzetéről és további terveiről adott elő. Az előadásokhoz felkért hozzászóló volt: dr. Zsuffa István ós Traviczky Albert. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1975. október 8-i előadóülésén dr. Bogárdi István a rendszervizsgálati módszerek vízgazdálkodásban történő alkalmazásáról adott elő, majd Kontur István vízigény- és vízminőségi idősor modelleket mutatott be.
