Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
7. szám - Könyvismertetés
t 328 Hidrológiai Közlöny 1975. 7. sz. Dr. Takács S.— dr. Andrik P.: A Tisza borsodi mellékvizei a Bodrog vize hígító hatásánál fogva inkább javítja a Tisza vízminőségét. 4. Borsod megye bakteriológiailag legszennyezettebb felszíni vízfolyásai: a Sajó Sajópüspöki— Putnok és Miskolc—Muhi között, a Hernád Hidasnémeti—Encs között, a Bódva Edelénv— Sajóecseg közötti szakaszon, a Hangony Ózd— Sajónémeti között, & Szinva Miskolc belterületén, a Ronyva Sátoraljaújhelyen. 5. A Sajó egész hazai szakasza ivóvízellátásra, fürdésre, vízi sportokra, de még öntözésre sem hasznosítható. A Hernád, Bodrog és Bódva vize egyes szakaszokon csak feltételesen és meghatározott célra alkalmas, előzetes kezelés után. Különösen aggályos a Bódva alsó szakaszának szennyezettsége, mivel e területen a vizet ivóvízként hasznosítják. Hasonló a helyzet a Hernád esetében is (partiszűrésű kutak Miskolc ivóvízellátása céljából). A Tisza vízminőségének megvédése a kiskörei tározó szempontjából sürgető feladat. IRODALOM [ I ] Talaeva, Ju. G.: Obmaruzsenie i izucsenie patogennüh enteiobakterij v vode. Gigiena i Szanitarija, 1973. 12, 23—20. [2] Rottmann, It'.: Salmonellevorkommen im Flusswasser von Mosel und Sauer. Stüdtehyqiene, 24. 201—208. (1973. 9.) [3] Dutka, fí. J. — Bell, J. B.: Isolation of salmonellae from moderately polluted waters. ,7. WPCF. 45. 316—324. (1975. 2.) [4] Deák Zs.—Pénzes M.: A Duna egyes szakaszainuk vízbakteriológiai jellemzése, különös tekintettel a szabad strandok higiénés megítélése. Eqészséqtudomány, 17. 336—349. (1973.) [5] Deák Zs.—Gál, Lné—Pénzes M.: Pest megyei felszíni vizek higiénés értékelése a bakteriológiai vizsgálatok alapján. Buda/testi Közegészségügy, 2. 82—84. (1970.) [6] Andrik P.: A lázbérci ivóvíztározó vízgyűjtő területének higiénés mikrobiológiai vizsgálata. Budapesti Közegészségügy, 5. 114 -118. (1973.) [7] Andrik P.—Takács S.: A Bódva bakteriális szennyezettsége az 1971—73-as években. Egészségtudomány, 18. 51—57. (1974.) [8] Takács S.—Andrik P.: Bakteriológiai vizsgálatok a Sajón és mellékvizein. Hidrológiai Közlöny, 54. 21—25. (1974.) [9] Takács S.—Andrik P.—Vukovich F.: A Hangony patak hatása a Sajó vízminőségére. Egészségtudomány, 18. 285—290. (1974.) [10] Tvóvíz bakteriológiai vizsgálata. MSZ. 22901—71. [11] Deák Zs.: Különböző Salmonella dúsítási eljárások alkalmazása a higiénés mikrobiológia területén. Egészségtudomány, 14. 342—348. (1970.) [12] Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny, 41. 188—209. (1961.) [13] Takács S.—Andrik P.: Vorkommen von Salmonellen in Oberflächen, Trink- und Abwässern. Städtehygiene, 23. 168—171. (1972. 7.) Bakteriologischer Zustand der Nebenflüsse der Theiss in Borsod Dr. Takács, S. — Dr. Andrik, P. Die Verfasser durchführten bakteriologische Untersuchungen der Oberflächenwisser des Komitats Borsod. Festgestellt wurde, ilass die bakteriologische Öualität der bedeutenderen Nebenflüsse der Theiss sich seit 1971 allmählich verschlechtert. Als am meisten verunreinigt erwiesen sich einzelne Strecken der Sajó, der Hernád, der Hagony, der Szinva und der Ronyva. Die Mehrzahl der Oberflächenwässer der Komitats ist durch Salmonellen-Krankheitserreger stark infiziert. Die bakteriologischen Kennziffern der Theiss sind befriedigend ihr krankheitserregender Gehalt wird aber immer höher. Diese Tatsache funden die Verfasser hinsichtlich der Wassergüte des Speichers Kisköre für beunrihigend. Die Verfasser sind der Meinung, dass die ganze ungarische Strecke des Sajó-Flusses für Trinkwasserversorgung, Erholungszwecke und für Bewässerungungeeignet ist. Das Wasser der Flüsse Hernád, Bódva und Bodrog sind für obige Zwecke an einzelnen Strecken nur bedingt geeignet. Die Verfasser erachten den Schutz der Wassergüte der Theiss für wichtig. KÖNYVISMERTETÉS Bert —Günter Müller és Volker Haas: „Elektronische Datenverarbeitung im Bau- und Vermessungswesen' (Elektronikus adatfeldolgozás az építéstudományban és a geodéziában), Düsseldorf, 1971. Werner— Verlag. Az építéstudományban és a geodéziában nagyon sok olyan feladattal találkozunk, melyek megoldása sok számítással jár. Ezek többször előforduló egyszerű rutinszámítások, vagy matematikailag bonyolult, számításigényes feladatok. Mindkét esetben az elektronikus adatfeldolgozó gépekkel egyszerű módon, gazdaságilag kedvező eredményeket kapunk. Az elektronikus adatfeldolgozásnak az építéstudományban és a geodéziában való alkalmazhatóságáról szól Müller és Haas könyve. Az első kötet bevezet a programozás területére és a számítógépek családjába. Képet kapunk a digitális számítógépek felépítéséről, a programformációk és adatok beviteli módjairól, a központi egységről, a tárolókról, az adatkiadás eszközeiről, a különböző számítógépekről. A könyv útmutatást ad a programkészítés lépéseiről, a programozásról, a SIEMENS 2002 és a ZUSE Z 23 géphez igazodó nyelven. Az IBM 1130 FORTRAN nyelvén mutatja be a problémára orientált nyelvű programozást. Foglalkozik a FORTRAN nyelv elemeivel, utasításokkal, alprogramokkal. Egyszerű programokon mutatja be a nyelv előnyeit. A második kötet az elektronikus adatfeldolgozás alkalmazási körével ismertet meg. Programozási példákon keresztül mutatja be a lehetőségeket az útépítésben, az épületek statikájában, a tervezésben és a tervek ellenőrzésében, a költségvetésben, a helyi, a regionális és az országos tervezésben, a forgalomtechnikában, a vízgazdálkodásban és az alapozásban. A geodéziában is eredményes a gépi számítás, így a háromszögelésben, az országos felmérésben, az ingatlan kataszterek nyilvántartásában, a földbirtokok rendelkezésében, a fotogrammetriában, a térképek és a rajzok készítésében. A könyv minden fejezetéhez értékes, gazdag szakirodalmi felsorolás tartozik, mely az érdeklődőket újabb programozási lehetőségekkel ismerteti meg. A Szerzők könyvükkel a nagyon szükséges programés információrendszerek, ill. adatbankok létrehozását akarják elősegíteni. Salamin Zsuzsa
