Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

Papp G.: Az új Csongrádi Tiszahíd Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 7 HHG cyMMapnoü ÖAUHbi npoAemoe H ÄJIHH omdeAbuo e3Hmbix npoAemoe. flocjie CONOCTCIBJIGHHH 3a«AHH c BO3MO>KHOCTJJMH jiaöopaTopHH MOflenb Sbijia nocTpoeHa B MaciuTaöax Xi = 1:250, Ar= 1: 100. CTeneHb HCKaweHHa: 2,5. riocKOJibKy wn HCCJIEAYEMORO HBJICHHÍI ONPEFLJIAIOINEH »BJIÍIETCH cnjia RPABHTAI(HH (Q = mg) M0«EJIHP0BAHHE BEJIOCB B COOTBCTCTBHH C 33K0H0M ®PY/JA. MccJieflOBaHHe nojioweHHii AUHUU (ßapeamepa npu cpe^HHX H BbicoKHx ypOBHíix noKa3ajio, MTO c TOMKH 3peHiiü pacnoJioMíeHHíi, «jih CTpoHTejibCTBa MOCTa Haußojiee CjiaronpHHTHbiMH öy^yT CTBOpbi N°.N° 17 u 21. PacnoJiojKeHHG CTBopoB noKasaHO Ha pHC. 5. B HA3BAHHBIX CTBOpax, FLJIJI onpeflejreHHH AJIHH npojieTOB, n0«p06H0 HsywaJincb YCHOBHJI TeieHHH (pacnpe«ejieHHe CKopocTeö, njiaH TCMCHMH, yqacTKH MepTBoro npocTpaHCTa, HT«.) npu pacieTHOM pacxo,ne Q = 4500 M

3/ceK (B ycjiOBHjix MOflejin: q=18 ji/ceK.). no pe3yjibTaTaM onbrroB Cflenano píifl npeflJio>KeHHií (pp. 6 H 7) H cocTaBJieHa SKcnepTHaa 3anHCKa. MHHHCTepCTBO rioiTbi H TpaHcnopTa, nojib3yjicb STHMH iwaTepnajiaMH, ycTaHOBHjio OKOHMaTejibHoe TexHHqecKoe pemeHne MOCTa co cjieflyiomnMH noKa3aTeji«MH: CyMMapHaH fljiHHa npoJieTOB: 470 M, ripojieTbi B pycjie: 55 M + 90 M + 55 M, npoJieTw Ha jieBOCTopoHHeií noÖMe: 8x26 M, ripojieTbi Ha npaBOCTopoHHeíi noÜMe: 3x26 m. Modellversuche der neuen Verkehrsbriicke an der Theiss bei Csongrád Papp, O Kurz beschrieben wird die Notwendigkeit der neuen Verkehrsbrücke an der Theiss. Anhand der Modellversuche werden die Strömungsverhältnisse an der bezeichneten 2,7 km langen Flusstrecke bei Mittel- und Hochwasser erschlossen, weiters Ort und Richtung der Brücke bestimmt. Offenhaltung der gesamten Öffnungen, sowie der Grösse der einzelnen Brückenöffnungen untersucht. Nach Abstimmung der Aufgabe und der Laboratoriums-Gegebenheiten haben wir das Modell im Grundriss mit einem Umrechnungsfaktor von AJ=250 und vertikal mit AA=100 projektiert. Das Verzerrungsmass beträgt 2,5. Da bei der untersuchten Erscheinung die Schwerkraft (G=mg) vorherrschend ist, haben wir das Froude-Gesetz angewandt. Die Ort und Richtung der Brücke bestimmenden Stromstriche zeigten, dass hydraulisch die Profile Nr. 17 und Nr. 21 am geeignetsten sind. Ort und Richtung der Profile veranschaulicht Abb. 5. Um die Grösse der in den erwähnten Profilen offen zu haltenden Gesamtöffnung und der einzelnen Brückenöffnungen zu bestimmen, wurden mit der massgebenden Abflussmonge <2

1 = 4500 m

3/s (Wert im Modell 18/a) auch die detaillierten Strömungsverhältnisse (Geschwindigkeitsverteilung, Strombilder, strömungstechnisch aktive und tote Gebiete) untersucht. Unsere Vorschläge sind in den Abbildungen 6 und 7 veranschaulicht. Aufgrund des Gutachtens hat die Brückenabteilung der Hauptabteilung für Verkehr des Ministeriums für Verkehrs- und Postwesen als Brücken das Profil Nr. 21 und als die offenzuhaltende Gesamtöffnung 470 m, weiters für die einzelnen Brückenöffnungen an der Hauptbrücke mit 55 m + 90-(-55 m im linksufrigen Überschwemmungsgebiet mit 8 X 26 m am rechtsufrigen Überschwemmungsgebiet mit 3x26m bestimmt. KÖNYVISMERTETÉS VÍZÉPÍTÉS VÁLOGATOTT FEJEZETEK A VÍZÉPÍTÉS TÉMAKÖRÉBŐL Szerkesztette: Dr. Starosolszky Ödön Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadása. Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában, az Egyetemi Nyomda nyomdai munkájával, Budapest, 1973. I. kötet: 270 oldal, II. kötet 77« oldal; Terjeszti a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hézagpótló mű közreadására vállalkozott, amikor 32 szerző bevonásával, összeállította és a Műszaki Könyvkiadó gondozásában megjelentette kétkötetes összefoglaló kiadványát, a Vízépítés I. ós II. kötetét. A kiadvány a vízgazdálkodás különleges — az általános mélyépítési feladatoktól legnagyobb részt eltérő — építési sajátosságokkal rendelkező létesítményeinek építésével foglalkozik. A vízépítések ugyanis az építési folyamatoknak bizonyos fokig eltérő jellegét mutatják, mert egyes munkálatokhoz — a kifejezetten vízi építkezésekhez alkalmas — gépekre és technológiákra van szükség. Ez az eltérő jelleg indokolja azt, hogy olyan átfogó mű jelenjék meg, amely az építőmérnököt érdeklő mélységig foglalkozik a vízgazdálkodási létesítmények építésének kérdéseivel. Szerzők: Balassa Miklós, Bognár Győző, dr. Dávid László, dr. Hamvas Ferenc, Hernády Alajos, Hiesz Dénes, dr. Horváth István, dr. Horváth Sándor, Ihrig Dénes, dr. Ivicsics Ferenc, Jolánkay Gyula, dr. Kádár László, Kálmán Miklós, Kollár Ferenc, Kránicz László, dr. Kovács Géza, Markó Elek, Mátrai István, dr. Merényi Miklós, Papfalvy Ferenc, dr. Perényi Károly, dr. Salaniin Pál, dr. Starosolszky Ödön, Stimm Miklós, Szentandrási Gyula, Szinay Miklós, Szőnyi István, Tőry Kálmán, Ungvári György, Valló Sándor, dr. Ziegler Károly. A könyv I. kötetének I. fejezete a vízépítés feladatait és műtárgyait az ármentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás és vízi utak, síkvidéki vízrendezés, dombvidéki vízrendezés, mezőgazdasági vízhasznosítás, vízerő-hasznosítás, csatornázás és szennyvíztisztítás fejezetrészeken mutatja be. A II. fejezel a vízügyi létesítmények építésének általános szempontjait foglalja össze teljesen hézagpótló jelleggel. A 111. fejezet, a vízi építkezések szervezése, az általános irányelvekben sok értékes útmutatót ad az építésvezetők részére. Külön tárgyalja a földmunkák, a kőmunkák az alapozások, a vasalás, az előregyártott létesítmények, a műtárgyak szervezési sajátosságait. A IV., a vízi építkezések végrehajtásának hidrológiai és hidraulikai alapjai fejezet az ismereteket kívánja az olvasóban felfrissíteni. Az V. fejezet a vízi építkezések címen, legnagyobb részt a különféle gépekkel foglalkozik. így tárgyalja a földmunka, a betonozás, a rakodás, emelés, anyagmozgatás, víztelenítés, alapozás, kőmunkák és szállítások gépeit, valamint külön az úszó munkagépeket. A közreadott számos táblázat hasznos adatokat tartalmaz a gépek megválasztásához. A könyv II. kötetének első, az egész mű VI., víziépítési földmunkák fejezetének első része a földművekkel kapcsolatos anyagvizsgálatok részével kezdődik. A munkahelyi laboratórium, a talaj vizsgálati módszerek, kiemelve a tömörség ellenőrzését, a fejezetrész fő témái. A töltések és földgátak építése rész a vízépítési földgátak osztályozásával, majd az árvízvédelmi, a völgyzáró-, a síkvidéki tározógátak, a magasvezetésű öntöző(Folytatás a 14. oldalon)