Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
8. szám - Kemény Imre: Az eleveniszapos szennyvíztistzítás során használt levegőztető szerkezetek villamosenergia-felhasználása
Kemény I.: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 363 Nitrifikációs tisztítás esetén 100 000 leé felett egyértelműen a mélylégbefúvásos levegőztetés vizsgált paraméterei a legkedvezőbbek. Biológiai résztisztítást nyújtó rendszer és 100 000 leé esetén a mélylégbefúvásos levegőztetés alkalmazása csak 270 mg/l BÜI S szennyvízkoncentráció felett tűnik a fajlagos villamosenergia felhasználás szempontjából indokoltnak. Befejezésül még egyszer hangsúlyozni kell. hogy a levegőztető szerkezetek helyes megválasztásához komplex vizsgálat szükséges. A villamosenergiával való takarékoskodás másik fontos lépcsője a cikkben tárgyalt lehetőségen kívül a különféle levegőztető szerkezeteknek a változó terheléshez illesztett teljesítmény szabályozása. Erre az egyes levegőztető változatok nem egyformán kedvezően alkalmasak. A felületi levegőztetők fordulatszámának változtatásával azonban jelentős villamosenergia megtakarítás érhető el [ 1]. Függőleges tengelyű turbinák esetében a fordulatszámnak a hidraulikailag optimális medenceméretek megválasztásában is fontos szerepe van [8], Lényeges az egves levegőztető szerkezetekhez tartozó kedvező medenceméretek, valamint a konkrét helyi adottságok (pl. max. talajvízszint) kapcsolatának, a beruházási és üzemeltetési költségeknek, üzembiztonsági kérdéseknek, a szabályozástechnika, az automatizálás alkalmazási lehetőségeinek stb. tanulmányozása is. IRODALOM [1] Blum Anna—Bikfalvi István—Kerese János: Eleveniszapos medencék oxigénellátásának automatikus szabályozása. Műszaki Tervezés 1 970/3. [2] von der Emde W.: Belüftung, Arten und SystemeSauerstoff — Zufuhr und Energieanfwand. Berichte der ATV, Heft 13 Hamburger Tagnung 1961. [3] von der Emde IV. : Belüftungssystem und Beckenformen Tropfkörper und Belebungsbecken. Münchener Beitrage zur Abwasser-, Fischerei- und Flussbiologie. Band 5 1968. [4] Horváth Imre: Levegőztető medencék hidraulikai és oxigén felvételi folyamatainak modellvizsgálata. VITUKI, 1970. [5] Kalbskopf K. H.: Strömungsverhältnisse und Sauerstoffeintrag bei Einsatz von Oberflächenbelüftern, Jahrbuch vom Wasser. 33. 1966. [6] Kalinskie A. A.: Turbulence Diffusivity in Activated Sludge Aeration Basins. Advances in Water Pollution Research Proceedings of the 5th International Conference held in San Francisco and Hawai 1970. Volume I. Pergamon Press 1971. [7] Kay ser R. : Comparison of Aeration Efficiency under Process Conditione. Advances in Water Pollution Research Proceedings of the 4th International Conference, Prague 1969. Pergamon Press, 1969. [8] Kemény Imre: Korszerű levegőztető szerkezetek vizsgálata ós villamosenergia felhasználása. (Kézirat.) Diplomamunka. BME. 1974, Budapest. [9] Knop—Bischof sbergei—Stallmann : Versuche mit verschiedenen Belüftungssystem in technischen Masstab. Teil I—II. Vulkan Verlag. 1964—65. [10] Knop E. — Kalbskopf K. FI.: Energy and Hydraulic Tests on Mechanical Aeration Systems. Advanced in Water Pollution Research Proceedings of the 4th International Conference. Prague, 1969. Pergamon Press. 1909. [11] Krüger gyártmánykatalógus 1974. [12] Muhits Tamás: Levegőztető rendszerek energetikai vizsgálata, Műszaki Tervezés. 1974/9. [13] Müller U.: Berechnung der Sauerstoffaufnahme und Wirtschaftliche Gestaltung von Druckluft Belüftungsbecken. Stuttgarter Berichte zur Siedlungswasserwirtschaft. 32. 1968. [14] Schumacher gyártmánykatalógus. [15] Tasfi László—Mészáros Ferenc— Bürg Károly: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás levegőztetőrendszerének megválasztása. Műszaki Tervezés. 1974/2. Elektrischer Energieverbrauch der bei (1er Abwasserklärung mit Belebtschlamm verwendeten Belüftungskonstruktionen Kemény, I. Verglichen wird die Verwendung von elektrischer Energie bei den vertikal- und liorizontalaehsigen Rotoren ungarischen Erzeugnisses mit der durch die Firma Schumacher erzeugten Feinblasen-Konstruktion mit Tiefverdüsung (Brandol-Kerze) für Belebtschlamm Abwasserreinigungsverfaliren verschiedenen Wirkungsgrads. Bei der Berechnung des Energiebedarfs der Tiefenverdüsungskonstruktion wurden die Leistungskurven der Turbokompressoren der dänischen Firma Krüger verwendet. Wichtigere Feststellungen der Abhandlung: a) Die auf Abwasser bezogenen spezifischen Sauerstoffeintragungswerte (kgOj/kWh) der Oberflächenbelüftor sind im Fachschrifttum unabhängig von der Menge und Qualität des Abwassers angegeben. Bei Belüftung durch Tiefverdüsung haben die Berechnungen schon bedeutende Unterschiede gezeigt (Abb. 3). b ) Zum Abbau von 1 kg BSB 5 beanspruchen die Tiefverdüser im allgemeinen die wenigste Energie. Für 100 000 Einwohnergleichwerte ist bei dem vollbiologischen Keinigungssystem bis cca 150 mg/BSB 5/l, bei dem Teilreinigungs-System bis 270 mg BSB 5/1 Abwasserkonzentration, die mit vertikalachsigen Konstruktionen vorgenommene Belüftung hinsichtlich Energieverbrauch vorteilhafter (Abb. 4, 5, 6). c ) Bei der Schätzung der Sohlengeschwindigkeiten in Becken mit vertikalachsiger Bliiftungskonstruktion, ist die Abb. 8 behilflich. d ) Bei Tiefverdüsung kühlt sich das Abwasser bei kaltem Wetter im Gegensatz zu den Oberflächenbelüftern nicht ab, sondern erwärmt sich sogar um einige Zehntel C°. e ) Bei der Oberflächenbelüftung sind die Belebtschlamm flocken kleiner, bei Tiefverdüsung sind sie aber grösser. Infolge der kleinen Flockengrössen nimmt aber die Geschwindigkeit der verschiedenen Übertragungsverfahren zu, wegen Zerstückelung der Flocken können sie aber schlechte Absetz-Eigenschaften haben. /) Verfasser betont, dass zur richtigen Wahl der Belüftungskonstruktion eine komplexe Untersuchung notwendig ist. Diese Abhandlung wünscht nur auf einige Elemente dieser Untersuchung hinweisen.
