Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

2. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1974. szeptember 3-án tartott vezetőségválasztó közgyűléséről

Beszámoló a MHT 1974. IX. 3-i közgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. 95 és Építészegylet 1866-ban alakult Vízépítési Szakosztályából fejlődött ki. Ziegler Károly javasolja, hogy az alapszabályban legyen olyan utasítás, amely a küldöttközgyűlésre a küldöttek választását szervezetten és egyformán biztosítja a szakosztályokban és a területi szervezetekben. Kocsis Árpád az alapszabály módosítással kapcsolatban az ifjúsági munka fontosságát hangsúlyozza és javasolja, hogy ne korhoz legyen kötve az ifjúsági tagság. Dr. Vitális Sándor: Mélyen tisztelt Közgyűlés! Több hozzászóló nem jelentkezett, ezért felkérem Főtitkárunkat a válaszadásra. Dr. Bérezik Árpád: az alapszabály-tervezettel kapcsolatos észrevételekre tételesen válaszol, és miután az Elnök a javasolt módosításokat egyenként megszavaztatja, bejelenti a Főtitkár, hogy a végleges szövegezésnél a Közgyűlés részletes jegyzőkönyve alapján járnak el. Ezután Főtitkár az alábbi határozati javaslatokat terjeszti elő: 1.: a Tárasaság munkájának további tartalmi, formai és területi differenciálódása, gazdálkodásunk fejlődése szükségessé tette az eddig érvényes alapszabály átdolgozását. Javasoljuk, hogy a jelen közgyűlés elé terjesztett új alapszabályt, amely dinamikusan fejlődő népgazdaságunk követelményeit figyelembe veszi, a közgyűlés fogadja el. 2/a: 1971. év végén a Vízgazdálkodási Szakosztály keretében Közgazdasági Csoport alakult. A nagyfontosságú témakört a Csoport igen jó, folyamatos munkával művelte. Ezért javasoljuk, hogy a közgyűlés határozza el a Csoport önálló Közgazdasági Szakosztállyá alakulását. 2/b: a fokozottabban előtérbe került árvízvédelmi és belvízrendezési feladatok megoldásának szervezettebb társadalmi támogatása érdekében önálló Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály létrehozását javasoljuk. Javasoljuk ezzel együtt, hogy az eddigi Vízrendezési, Árvízmentesítési és Öntözési Szakosztály, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály néven és e témakörben dolgozzék tovább. 3.: Javasoljuk, mondja ki a közgyűlés, hogy a társasági munka általában fokozottabban igazodjék a vízgazdálkodási feladatok rendszeréhez, és különösen törekedjék a nagy vízügyi beruházások alapkoncepciójának kidolgozásához segítséget nyújtani. 4.: A Társaság komplex felfogásában már fél évszázada benne foglalt környezetvédelmi szemléletet a szakosztályok és területi szervezetek munkájában tovább fejleszteni javasoljuk. 5.: Javasoljuk, rögzítse a közgyűlés határozatban, hogy a társasági ifjúsági munka utóbbi években elért jelentős fejlődésére építve, bővíteni kell fiatal tagtársaink bekapcsolódásának lehetőségeit a területi szervezetek és a szakosztályok munkájába. 6.: Javasoljuk, mondja ki a közgyűlés, hogy a Társaság tevékenységét alapvetően meghatározó kérdések kidolgozásában a területi szervezetek fokozottabban vegyenek részt, hogy a Társaság egészének harmonikusabb működését és fejlődését ezzel is elősegítsük. Elnök: Felteszem a kérdést, elfogadja-e a közgyűlés a főtitkári beszámolót, a Számvizsgáló Bizottság jelentését, a jelzett módosításokkal, javításokkal az alapszabályt és a határozati javaslatokat. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Elnök ismerteti az Elnökség határozatát a Vásárhelyi Pál díjak odaítélésére vonatkozóan. A Vásárhelyi Pál-díj első (arany) fokozatát Dr. h. t. Dr. Németh Endrének, Társaságunk tiszteletbeli tagjának ítélte az Elnökség. Dr. h. c. Dr. Németh Endre oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora, a korábbi Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. Vízépítéstani Tanszékének volt vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaságnak mintegy 30 év óta aktív és köztiszteletben álló tagja. Úttörő tevékenysége a Társaságon belül is megnyilvánult: első elnöke volt a Hidraulikai Szakosztálynak. Ebben a szerepkörben igen következetesen, az elméleti és gyakorlati gondolkodás kristálytiszta fényeivel világította meg a felszabadulás után kibontakozó, rohamléptekkel fejlődő hazai tudományos és gyakorlati életet. 1958-tól a Társaság Elnökségének tagja és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Magyar Társadalmi Bizottságának elnöke. Munkássága rendkívül széles körű, mondhatni a vízépítőmérnöki tevékenység szinte egész területére kiterjed. A vízépítés szinte minden területén maradandót alkotott. Nevéhez fűződik a fizikai-matematikai szemlélet bevezetése és felvirágoztatása a vízépítési kutatásokban. Kimagasló, úttörő szerepe volt a mezőgazdasági tereprendezés, az öntözési feladatok, a völgyzárógátak építése, a halászat, a mérnöki gyakorlat áramlástani kérdéseinek, a hidrológiai valószínűségi számítások, a vízszállító hálózatok problémáinak felvetésében, és azok mindenkor elméleti alapokon nyugvó, a gyakorlat számára gyümölcsöző megoldásában. Elévülhetetlen érdemeket szerzett mind az egyetemi oktatást, mind a gyakorlati életet egyaránt szolgáló, a „Hidrológia-hidrometria" és „Hidromechanika" c. könyveinek megírásával. Az alapok lerakása, azok összefoglaló értékelése, a kritikai állásfoglalások papírra vetése Társaságunk élete szempontjából is igen fontos volt. Hasonló szerepet játszottak nagyszámú, széles