Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

2. szám - Dr. Szalay Miklós: Erózió és hordalékszállítás a Zala medencéjében

Dr. Szalay M.: Erózió és hordalékszállítás Hidrológiai Közlöny 1975. 2. sz. 73 Távolság a torkolattól [km] 3. ábra. A Zala hossz-szelvénye és a fajlagos erózió folyómenti eloszlása Abb. 3. Längsprofil des Zala-Flusses mit Längsverteilung der spezifischen Erosion in Mp pro km

2 und Jahr Fig. 3. Longitudinal profile of Zala River showing also the distribution of suspended sediment per unit area of the river basin m 300 700-\ 100 I

1 ^ 50 -k <*0 30 70 10 J ELMAt 1YARÁI AT: wntúli VÍZIG nérései 1951 rései 1953 ut mérései 1966 f o on ilflß x Nyugatdur o Bogárdi + VITUKI me 1YARÁI AT: wntúli VÍZIG nérései 1951 rései 1953 ut mérései 1966 f o on -69 o X + +

+ 609^ o o o° o * O O o ^^X • 4x

,++ 1+ X + í > + o x X + Xo x XX X X + X o o 0 " O o ° O 5 2í*

r +o < + * Sx XX,. X 5 X P+ X < X 0 ° o ° O o £ X X*/ o ö o o o ° X X o 10 20 50 100 200 C

K[p/m°] 500 1000 4. ábra. A vízállás és hordaléktöménység összefüggése a zalaapáti szelvényben Abb. 4. Zusammenhang zwischen Wasserstand und Schwebstoffkonzentration (

Pegelstation Zalaapáti) Fig. 4. Relationship between river stage and suspended sediment concentration (Gauging station Zalaapáti) Tegyük fel, hogy ez a mennyiség teljes egészében a Zala medréből erodálódik. A középvizi meder átlagos szélességét 10 m-nek, a folyó hosszát 130 km-nek véve, a meder alapterülete 1,3 millió m

2 s ezt a fenti térfogattal egybevetve, a Zala teljes hosszán évente átlag 25 mm medermélyülésnek kellene bekövetkeznie, ami a tapasztalattal nyilvánvalóan ellentétben áll. A mellékvízfolyások mederváltozásairól viszont nincsenek megbízható adataink és így bizonyítékunk sem arra, hogy az évi 33 000 m

3 egy része — és mekkora része — származik a mellékvízfolyásokból.