Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Kutak gázvizsgálatának tapasztalata

560 Hidrológiai Közlöny 1975. 11. sz. Kutak gázvizsgálatának tapasztalata Dr. KARÁCSONYI SÁNDOR' A közműves vízellátás egyik nagy problémáját jelenj időben a gázos kutak vizének felhasználásából eredő ve-| szólyforrás elhárítása képezi. A vízigények gyors üteműi növekedése és a közműves vízellátás fokozott fejlesztése? következtében a vízellátás rendszerekbe bekapcsolt gá-, zos vizű kutak veszélyességére az elmúlt években több,! esetenként súlyos robbanás ós egyéb baleset hívta fel aj figyelmet. A kutakból kitermelt víz gázosságénak meg-r szüntetése a gázmentesítés a vizet kísérő, vagy abból ki-, váló veszélyes gázok elleni élet-egészség és vagyonvédelem biztonságos megteremtése a vízmű kialakítás és azjj üzemeltetés jövőbeni mindennapos tevékenységévé keil.lj hogy váljék. A gázos vizek veszélyhatása elleni védelem és al célszerű megoldások kialakításának szükséges előfeltétele az adottságok részletes felderítése és elem-1 zése. E sokrétű feladat igényli az ismeretek és ta-^* pasztalatok időnkénti összesítését. Ehhez általános-^ ságban az ország egészén, részletesebben pedig az ,

4 FTI Békés megye területén végzett vizsgálati ered- ; ményei szolgálnak alapul, amelyet a Békésmegyei Víz- és Csatornamű Vállalat gázvizsgálati adatai egészítenek ki. A kiválasztott megye adottságai gázosság tekintetében egyrészt igen kedvezőtlenek, másrészt a gázosság elleni védekezés előkészítése ezen a területen a legerőrehaladottabb. ; t 1. A gázos vizek általános vízföldtani jellemzése | A gázos vizeink és külön a földgázok keletkezését általánosságban vizsgálva megállapítható, hogy azok a Kárpát-medence kialakulásának földtani és vízföldtani keretébe illeszkednek. A.földgázokk\ta\á,ban gázkeverékek, amelyek gyulladás —kevezőtlen körülmények összejátszása esetén — robbanásveszélyes szénhidrogénekből főleg metánból, és széndioxidból; alárendeltebben pedig semleges nitrogénből, oxigénből és kénhidrogénből állnak. A gázkeverék egyes összetevőit általában eltérő keletkezési körülmények és fizikai sajátosságok jellemzik, amelyek a gázkeverékek tulajdonságát a gáz és víz kapcsolatát, az egyes összetevők arányának megfelelően befolyásolják. A vizeket kísérő gázok keletkezésének többféle változata van. így esetenként találkozunk a jelenleg is képződő talajén mocsár gázokkal, a helyben keletkezett földgázokkal, de számolnunk kell a szénhidrogén telepekből diffundált a víztározó rétegekbe felhalmozódott gázokkal is. A gázos vizekre vonatkozóan ki kell emelni, hogy a két összetevő (víz és gáz) rétegbeni viselkedése és elhelyezkedése, a termelés hatására bekövetkező mozgása eltérő és a készletfogyasztás és utánpótlás feltételei sem azonosak, ezek a körülmények az egyes időközökben tett megállapítások állandóságát érintik. A vizek gázosságára vonatkozó legtöbb vizsgálat is eddig Békés megyében történt, ahol esetenként egyidejűleg egy-egy vízműnél, vagy kisebb területen belül több kút vizének gáztartalmára vonat* Földmérő ós Talajvizsgáló Vállalat (FTI), Budapest kozó eredmény áll rendelkezésre. A Békéscsabai Konzervgyár 5 kútjának vizsgálata felöleli az 50 és 400 m közötti vízadórétegeket, így önmagában is alkalmas az elemzésre. A gáztartalom (V

g) mélység [szerinti eredménye (1. ábra) jól érzékelteti, hogy minden igénybe vett réteg vize gázos, ezen belül a ,70—100 m közötti vízadórétegek gázossága a legjelentősebb. A két fázisú gáz — szabad ( V

s

mb&d) és oldott — (V

oidot

t) — ezen belül a mentán-tartalom (VCHÍ) értékeiből megállapítható, hogy a közel azonos oldott-gáz mellett a szabadgáztartalom eltérése jelentősebb, és annak nagy részét rendszerint a legjobb kiválási tenzióval rendelkező metán képezi. A gázhozam (Q

e) a gáztartalom (V

g) és a vízhozam (Qviz) függvénye. A gázhozam (Q

g=V g• •QVÍz) értékelése szerint is a jelzett rétegek a legveszélyesebbek, amelyet a metán-gázhozam hasonlóan korrigált értéke is kiemel (2. ábra). A Békéscsaba—Makkosháti Vízmű kútjait lényegében a 20—300 m közötti rétegekre képezték ki, és itt már a legfelső vízadóréteg is gázosnak, ezen belül igen magas metántartalommal rendelkezőnek bizonyult (3. ábra). Az összes gáztartalom értékei lényegében egy kivételével közel megegyezőek. Kiugróan magas gáztartalmú a 35—40 m közötti réteg vize. A vízműtelep kútjainak kedvezőtlen sajátossága a víz magas oldott gáztartalma és mindkét fázisban a magas metántartalom. E megállapítások főleg j t Gáltartalom, V

g [,Nt/m

3J 1. ábra. Oáztartalom (V

g) vízadórétegenként (M) a Békéscsabai Konzervgyár kútjainál Puc. 1. ra3ocodepMcanue (V

g) eodoHocnux njiacmoe e KOAodi/ax KOHcepeuoeo 3aeoda e Beiceimuióa Abb. 1. Gasgehalt (V

g) je wassergebender Schicht (M) bei den Brunnen der Konservenfabrik in Békéscsaba