Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
11. szám - Könyvismertetés
526 Hidrológiai Közlöny 1975. 11. sz. Talajvízminőségi szimpózium Denverben A 2. Országos Talaj vízminőségi Szimpózium ós NWWA (National Water Well Association) és az EPA (Environmental Protection Agency) rendezésében 1974. szept. 25 — 27-ón volt Észak-Amerikában a ooloradoi Denverhen. Anyaga a Ground Water 1974. óvi nov.— dec. és 1975. évi jan.—febr. havi számában jelent meg. A szimpózionon elhangzott 19 előadás többsége a szennyvíz elhelyezésének problémakörével foglalkozott. Ezt követő súlyponti kérdés a vegyi szennyezés. A problémákat és azok megoldását gyakorlati példákkal szemléltető előadások mellett helyet kaptak az elméleti megalapozást szolgáló témák is, pl. a talajvízminősóg modellezése, az ülepítő medencék tervezésének ésszerű alapjai, a talajvízben diszpergált szénhidrogének jelentősége, vegyi kölcsönhatások mélyfúrású kúttal való talaj vízdúsításkor, a felszín alatti biológiai folyamatok kapcsolata a talajvízszennyezéssel stb. Az egyes előadásokat követő hozzászólásokból kitűnően a legnagyobb érdeklődést Martin J. Allen és Edwin E. Geldreich ,,A talajvizminőség bakteriológiai kritériumai" c. tanulmánya keltette, amelynek rövid kivonata ez: A föld lakosságának ivóvízellátása 3/4 részben talajvízből történik, 85%-bari közművesítve, 15%-ban házi berendezéssel. E víz minősége nem kifogástalan, az ebből eredő megbetegedések 97%-át baktóriumok, 3%-át vírusok okozzák. USA szabványok szerint a kezelt ivóvízben megengedett coli-szám 1/100 ml. Más előírás hiányában ezt a mértéket alkalmazzák a talajvíz ihatóságára is, de ennek helyességót sok kutató vitatja. Ugyanis túl sok más baktérium jelenléte kimutathatatlanná teheti a colit, tehát igazoltan kis coli-szám ellenére is egészségtelen lehet a talajvíz. Ezzel kapcsolatban Némedi és Lányi (1971) eredményeire is hivatkoztak. Javított vizsgálati módszereket kell kifejleszteni, új indikátorokat alkalmazni és más kritériumokat szabni a kezeletlen talajvíznek. Megfontolandó az összes coliform baktóriumok, sőt az összes egyéb baktérimok számának figyelembe vétele, az inkubációs hőmérséklet emelése. Meg kell állapítani a talajvíz minőségót a kutak helykijelölése, fúrása, szerkezete, kialakítása, használata, esetleges felújítása vagy felhagyása során biztosító irányelveket. Rendszeressé kell tenni a minőség ellenőrzését a házi vízellátás kútjaiban is, mert a víz minősége változhat, és a kezdődő szennyeződés, ha nem is okoz mindjárt észrevehető betegséget alááshatja a szervezet ellenállókópessógót. Állandóan figyelemmel kell kísérni a mezőgazdasági, ipari szennyvízelhelyezósi és földhasználati gyakorlatot, mert az könnyen változhat a talajvízre káros hatásúvá. A szennyvíz pl. azzal is árthat, hogy táptalaja lehet káros baktériumfejlődésnek.Nagyon fontos a megelőzés, mert a már szennyezett vízvezető réteget nagyon nehéz és néha nem is gazdaságos megtisztítani . A szimpóziumot négy esti vitaülés tette teljessé, amelyek tárgykörei: a talajvízbe ürítő házi szennyvíztisztító berendezések üzeme és fenntartása, a „zórushozam" (az 1985-ig megvalósítandó szennyezésmentes hozam) törvénybe foglalásának hatása a talajvízre, a talajvízszennyezés veszélyének kevésbé ismert forrásai, új eljárások a talajvízvódelemben. Az egészen kötetlen lefolyású vitaüléseken elhangzottak nagyon érdekes és sok tekintetben számunkra is tanulságos képet adnak e dolgok állásáról. A 3. Országos Talaj vízminőségi Szimpózium 1976. szept. 15 — 17-én lesz, helye Las Vegas, Nevada. Gsobok József 11. Amerikai Vízkészlet Konferencia, 1975. nov. 9 — 15-én (New Orleans, Louisiana). Az erről szóló híradást a Hydata 1974. dec. havi, 12. számának 52. lapján olvashatjuk. A konferencia témakörei: Ésszerű cél-e a szennyezésmentes hozam ?; városfejlesztés ós vízgazdálkodás; államközi víztervezós; a közelmúlt árvizei ós a vízgazdálkodás; a víz szerepe az energiatermelésben ós a bányászat; a víz szerepe az energiatermelésben; a szén átalakítása olajjá. Gsobok József A Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. I. Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízimunkálatok kezdetei. (895 — 1846.) Vízügyi történeti füzetek. 8. A Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda kiadványa, Budapest, 1975. (114. o., 33. ábra) Hazánk felszabadulásának-30. évfordulója és Szolnok város fennállásának 900 éves jubileuma, valamint a Közép-Tiszavidék első vízügyi szervének 130 évvel ezelőtti megalakulása alkalmával adták ki a legújabb vízügyi történeti füzetet. Ez kísérlet egy nagyobb tájegység vízügyi múltjának minél teljesebb bemutatására, napjainkba torkolló, sőt a jövőt is meghatározó fejlődési tendenciáinak feltárására. A füzet széles körű kutató munka eddigi eredményeit, adatait ós tapasztalatait igyekszik tömören összefoglalni, nemcsak a nagyközönség, hanem főleg a vízügyi szolgálatban dolgozók számára. Ez tette szükségessé a különböző szakemberek széles körének bekapcsolását, olyanokét, akik jól ismerik a Közép-Tisza vidékét és Szolnok városát. Az adatgyűjtésben a szerzőkön kívül résztvevő munkatársak: Benkő Ágnes, Bereczki László, Berzeviczi Béla, Bíró István, Bodor András, Bolgár László, Csíkos Ferenc, Karcagi Gáborné, Koltai Béla, Szurmai Károly, Tárnái István ós a közelmúltban elhunyt Rékasi Gyula ós Pest Péter. Nagy segítséget nyújtott a Szolnok megyei könyvtár és levéltár, valamint a Heves megyei levéltár is. A füzet három fő részből áll. Az első a Közép-Tiszavidékkel foglalkozik, elsősorban a természeti és települési adottságokkal. A második fő rész Szolnok településföldrajzát és vízügyi adottságait tartalmazza. Végül a legbővebb, a harmadik főrész az ártéri ősi gazdálkodás és a feudális kor vízimunkálatait írja le. Ennek keretében a korai ós késői középkor, a török hódoltság kora, valamint az ezt követő ártéri gazdálkodás és vízszabályozás kora külön fejezetet kapott. A történeti rész 1846-tal véget ért. Előkészületben van azonban a történeti mű 1846-tól 1944-ig terjedő része (Szolnok és a Közép-Tiszavidók vízügyi múltja, II. rósz), valamint az 1945 — 1974-ig terjedő rész (a történeti mű III. része). A Vízügyi Történeti Füzetek sorozata már eddig is fontos kiadványokkal dicsekedhet. Ez a kiadvány és tervezett folytatásai is e sorba illenek. Dr. Vágás István Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás. A Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda kiadása, Budapest 1974. (125 o.) Széchenyi nagy történelmi személyiség volt a magyar nép szemében, ós annak bizonyult a marxista történettudomány szigorú mércéjével mérve is. Az igazi történelmi nagyság a kor szükségleteinek felismerésében, megértésében ós a történelmi szükségszerűség győzelméért kifejezett erőfeszítésekben nyilvánul meg. A VIZDOK kiadványában megjelent kisalakú füzet Széchenyi István vízügyi tevékenységét taglalja. A könyvecske számos idézettel ós egykorú kép közlésével mutatja be Széchenyi István tevékenységét. Minden vízügyi szakember haszonnal forgathatja. V. I.
