Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
11. szám - Beszámló a Magyar Hidrológiai Társaság 1975. április 28-án Gyulán tartott évzáró közgyűléséről
Beszámoló a MHT közgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1975. 11. sz. 521 1941—1948-ig a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke, 1948—1951-ig a Szolnoki Ár- és Belvízvédelmi Kirendeltség vezetője, illetve a Gyulai Vízgazdálkodási Körzet vezetője, 1952—1953-ig aKPM XIII. főosztálya Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztályának vezetője. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megalakulásától 1957-ig vezette a Vízrendezési Osztályt, majd a Vízrendezési és Vízhasznosítási Főosztályt, míg 1957-től az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetőjeként munkálkodott 1965-ben történt nyugállományba vonulásáig. Aktív tevékenységét azóta is folytatja, mint az Országos Vízügyi Hivatalnak és szerveinek tudományos-műszaki tanácsadója. Már ebből a száraz felsorolásból is kitűnik, hogy a vízgazdálkodásnak jóformán valamennyi szakterületét művelte, és műveli,— kiváló elméleti felkészültséggel és szinte páratlan gyakorlati tapasztalattal. Jelentős részt vállalt a fiatal vízimérnöki generáció nevelésében, mind a mindenkori munkahelyén, mindpedig a Műegyetemen. Emberi értéke leginkább talán azzal jellemezhető, hogy munkatársai — a kubikostól a magasan kvalifikált mérnökig — mindig őszinte szeretettel és megbecsüléssel veszik körül. Szakmai érdemeit és emberi tulajdonságait a legmagasabb vezetés is nagyra értékelte, és számos alkalommal magas kitüntetésekben részesítette. Kimagasló érdemeit aláhúzza az a tény is, hogy rendkívül sokirányú hivatali elfoglaltsága mellett is mindig talált módot a társadalmi szervezetekben való aktív közreműködésre. Társaságunkban 15 éve elnöke a Vízgazdálkodási Szakosztálynak, amely vezetése és irányítása alatt a Társaság egyik legtekintélyesebb szakosztályává fejlődött. Tevékeny tagja a Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottságának és az Oktatási Bizottságnak; részt vesz a különféle hazai ésnemzetközi találkozókon, amelyeken megnyerő modorával, kiváló nyelvtudásával és nagy nemzetközi tekintélyével nagyban hozzájárul e rendezvények sikeres lebonyolításához. Nem vállalkozhatunk arra, hogy Ziegler Károly tagtársunknak a Társaságunkban kifejtett minden tevékenységéről áttekintést adjunk; de erre nincs is szükség, hiszen Őt, munkáját, munkájának eredményeit mindnyájan ismerjük. Társaságunk Ziegler Károly tagtársunk munkásságát már a múltban is nagyra értékelte, amiért 1966-ban tiszteleti taggá választotta. Kérjük őt, hogy aktivitását továbbra is állítsa Társaságunk szolgálatába, a hidrológia tudománya és a vízügyi szolgálat javára. A Vásárhelyi Pál díj II. ezüst fokozatát dr. Hortobágyi Tibor tagtársunknak adományozta Elnökségünk. Dr. Hortobágyi Tibor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a biológiai tudományok doktora, a Limnológiai Szakosztály elnöke. Az önálló Magyar Hidrológiai Társaság megalakulása (1949) óta tagja. Kezdettől töretlen aktivitással vesz részt a Társaság és főképpen a Limnológiai Szakosztály munkájában. Mint a vízi ökoszisztémákban kulcsfontosságú algák taxonomus kutatója, Európa határain túl is elismert, kiváló specialista. Mintaszerű rendszertani, morfológiai leírásai mellett vizsgálatainak egész sora kapcsolódik a szervezet ips a környezet egymásrahatásának kérdéséhez, valamint gyakorlati problémákhoz. Hazai halastó-sorozatok mikroflórájának általa végzett úttörő feldolgozása, qualitativ és quantitativ értékelése a halastavi produkcióbiológia nélkülözhetetlen bázisa. Mint a világszerte használt alga-határozókönyvek (Huber— Pestalozzi stb.) továbbfejlesztésébe is bekapcsolt szaktekintélyt, gyakran kérik fel jelentős külföldi anyagok feldolgozására; alaszkai minták feldolgozása mellett újabban vietnámi és indiai víztározók mikroflórájának feltárását végezte el. Sok éve algológus szakértője egy ivóvízellátás hidrobiológiái viszonyait vizsgáló munkaközösségnek, mely tárgykörből 1973-ban az Akadémiai Kiadó gondozásában könyve is megjelent. A Dortmund-i algagyár egy általa felfedezett alga-faj tömegtenyósztését oldotta meg. Igen értékes módszertani munkássága is, különösen a mintavételi eljárásokra és az értékelési, ábrázolási eljárásokra vonatkozóan. Oktató és ismeretterjesztő munkáját négy évtizede megszakítás nélkül folytatja. Mintaszerűen felépített, szép magyarsággal megtartott előadásaiban minden alkalmat megragad az összefüggések, a vízi rendszer kölcsönhatásainak bemutatására, a komplex szemlélet fejlesztésére. Oktatási és felsőoktatási szervező tevékenysége mellett kitűnő tollú tankönyvíró: közel 200 tudományos és 150 ismeretterjesztő dolgozata, könyve mellett eddig mintegy 20 középiskolai, főiskolai, egyetemi tankönyvet írt, szerkesztett.