Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
11. szám - Janusz Filimowski–Henryk Slota: A vízhiány okozta károk meghatározása a Scola-vízrendszer vízhasználóinál
Filimowski, I.—Slota, H.: A vízhiány okozta károk Hidrológiai Közlöny 1975. 11. sz. 495 együttdolgozó vízforrások hasznosításának műszaki lehetőségei stb.), — a vízhasználó termelési folyamatának jellemző adatai, amelyek figyelembe veszik a termelés mennyisége és az igények kielégítési mértéke közötti összefüggéseket is, — a vízhasználó gyártmányainak az értéke. Az elemzett vízelosztási rendszerben a vízhasználók következő típusai találhatók: — a mederben hagyandó vízhozammal kapcsolatos követelmények, — kommunális vízművek, — ipari üzemek, —- halastavak, — vízerőhasznosítás. Tekintettel arra, hogy a rendszerben a vízerőhasznosításnak a legkisebb prioritást adtuk, erre vonatkozóan nem végeztünk elemzést, minthogy a vízerőhasznosítás működési lehetősége biztosítva van egy olyan üzemrendben, amely a többi vízhasználó igényei számára rendelkezésre álló víz keretei között a villamosenergiaszükségleteket is figyelembe veszi. Önkényesen úgy ítéltük továbbá, hogy a mederben hagyandó vízhozamnak eleve a legnagyobbak a veszteségi mutatószámai, ezért ezt sem elemeztük. 3. Az ipari üzem elemzése A vizsgált ipari üzem az egyik legnagyobb szervesipari alapanyaggyártó üzeni. A széles termelési skála következtében nagy a vízigénye. 1965-ig az üzem a vizet a Visztulából szerezte be, de a folyó szennyezettségének növekedése miatt erről a vízbeszerzési forrásról lemondtak. A vizet jelenleg a Sola folyóból szerzik be. A parti jellegű vízkivételhez 1,3 hm 3 hasznos térfogatú tározók tartoznak. Az elemzés során megvizsgáltuk a még meglevő visztulai vízkivételnek kritikus időszakokban történő felhasználási lehetőségét is; ehhez a folyamatosan nem üzemelt vízkezelő állomás üzembehelyezésével kapcsolatos többletköltségek járulnak, s jelentős többletet okoznak a szennyezett Visztula-víz tisztítási költségei is. Az egyes termékekre az üzem vízfogyasztását és az igényeket a havi vízelosztási utasítás alapján határoztuk meg. Az év folyamán a változások nem nagyok, ezért a kapott értékek mértékadóknak tekinthetők. A vizsgálat eredményeként megállapítottuk, hogy bizonyos időszakokban megvan a lehetőség a vízbeszerzés korlátozására. Még mintegy 10%-ig terjedő korlátozás is megengedhető az üzemben, csupán takarékosabb gazdálkodásra van szükség. Ha a vízhiány növekszik, fel lehet használni a vízkivétel tározóinak vizét. A hasznos tározótérfogat az igények 33%-át kitevő vízhiány 10 napon át történő kiegyenlítését teszi lehetővé, vagy pedig az igények 10%-át egy hónapon át kompenzálja. Ha a vízhiány ezt meghaladja, szükségessé válik a visztulai vízkivétel üzembehelyezése. A Visztula szenynvezett vizének felhasználása csak a meglevő, de jelenleg nem használt berendezésekkel történő előzetes vízkezeiésután lehetséges; abeindításhoz szükséges időszak kb. 5 nap. A kezelő állomás teljesítőképessége az üzem vízigényének mintegy 25%-a. A különleges technológiai folyamatokhoz a jelentősen sós Visztula-víz miatt a kivett víznek mintegy 25%-át sótalanítani kell. A meglevő sótalanító állomás a Sola folyó vizének kezelésére alkalmas és Visztula-vízzel csak 7 napon át tud működni. Elfogadható, hogy a Visztulából történő vízbeszerzés okozta veszteségek egyenlők a vízkezelés (0,34 zí/m 3), valamint az állomás üzembe helyezésének költségeivel. E címen kereken 0,50 zl/in 3 veszteséget fogadtunk el. A fentiekben említett lehetőséget meghaladó vízhiány további növekedése esetén, az üzem vezetőségének a termelést korlátoznia kell, sőt le is kell állítania, elsősorban azoknál a végtermékeknél, amelyek gyártása nem hat ki alapvetően más folyamatokra. 1. táblázat A vízhiány veszteségmutatói a végtermékeket gyártó ipari üzem egyes részlegeiben Table 1. Indices of the shortage induced losses in the diverse parts of the industrial plant producing final products Termelő részleg sorszáma Vízfogyasztás az üzem beszerzésének %-ában Termelési éi'tók (ezer zl/nap) A vízhiány egységére eső veszteség (zl/rn 3) 1 2 3 4 6 7 8 10 11 13 15 16 a többi 6,40 1,12 1,53 1,25 3,21 0,21 0,37 1,45 74,46 430 83 175 264 300 810 640 350 20,0 25,0 39,0 61,2 31,8 1256,0 602,0 64,2 Az 1. táblázatban ezekre a termékekre megadtuk a termelési értéket és kiszámítottuk a vízfelhasználás korlátozásának egységére eső veszteségi mutatószámokat. Tekintette] arra, hogy a termelés korlátozása a 13. és 15. üzemrészben aránylag nagy veszteségeket okoz, gazdasági szempontból a termelés leállítása ezeknél nem tűnik megalapozottnak. A többi terméknél a veszteségi mutatószám áltagos értéke a vízbeszerzés egységére 40 zí/m 3, a felhasznált vízmennyiség pedig a teljes vízbeszerzésnek 17,48%-át teszi ki. Nehéz lenne most megmondani, hogy mi lehet az üzem vezetőségének a politikája további vízhiány esetére. Csak azt lehet feltételezni, hogy a vízbeszerzés korlátozása a termelés leállításával jelentős gazdasági veszteségeket okozhat. Az 1. ábrán bemutatjuk azokat a grafikonokat, amelyek a veszteségi mutatószámok és az igények kielégítésének mértéke közötti összefüggéseket ábrázolják, 1 hónapos időszakra vonatkoztatva. Különválasztottuk a vízhiány első időszakát, amikor a hiány kielégítése a tározókból történik, valamint a tározók kiürülése utáni második időszakot.
