Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
10. szám - Dr. Pásztó Péter: A vízminőségvédelem eredményei és feladatai
470 Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. Dr. Pásztó P.: Vízminőségvédelem eredményei Minőségi osztályok a KGST jelölés szerint • / oszt. II. oszt EU III. oszt MEGJEGYZÉS: IIV. oszt A százalékok oz egyes vízminőségi osztályok előfordulásának valószínűségét je len lik oxigénfbgyasztásban M 100• 50ZAGYVA-NAGYBATONY 90 60 m 2 20 10 25 KI 100• 501967/68 1969/70 ZAGYVA-HATVAN 11 1971/72 80 60 «0 202020 1967/68 30 1969/70 1010 1971/72 2. ábra. A Zagyva vízminőség-gyakorisága Abb. 2. Wassergütehäufigkeit der Zagyva Minőségi osztályok a KGST jelölés szerint • tószt. filoszt. Ka//löszt I tV.oszt MEGJEGYZÉS• A százalékok az egyes vízminőségi osztályok előfordulásának valószínűségét jelentik oxigénfogyasztásban SAJÓ-SAJÓPÜSPÖKI 100• 501968 1969 SAJÓ-MISKOLC 1970 1971 3. ábra. A Sajó vízminőség-gyakorisága Abb. 3. Wassergütehäufigkeit der Sajó pítani a harmadik minőségi csoportba tartozó mutatók tekintetében.A nitrát- és a foszfát tartalom növekedőben van, ami részben a mezőgazdaság kemizálásának következményeként a fokozott műtrágya felhasználás, részben pedig a foszfát esetében a megnövekedett mosószerhasználat eredménye. A nitrát-tartalom emelkedése a Dunán kívül az ország majdnem valamennyi vízfolyásán, így a Tiszán, a Kaposon és a Körösökön jelenik meg időszakosan. Az élővizek nitrát- és foszfáttartalmának emelkedésére azért kell felfigyelni, mert mint tápanyagok erősen serkentik az élővizek vegetációját, ami az algaszervezetek túlprodukciójához vezet és ezáltal a felszíni vízből való ivóvízkivételnél ízromlást idéz elő. Amíg az ötvenes évek elején a legnagyobb vízszennyezési problémát a fenolok jelentették, addig az új energiahordozókra való áttérés következtében a fenolszennyezés jelentősége Magyarországon 2. táblázat Magyarország felszíni vízkészletének megoszlása a vízminőség szerint Tabelle 2. Verteilung des Oberfläehenwasservorrats Ungarns nach Wassergüte A vízminőségi mutatók csoportja Vízminőségi osztályok A vízminőségi mutatók csoportja I. II. III. IV. Oxigónháztartás .... Ásványi anyagok . . . Különleges mutatók 56,3% 98.6% 12,9% 42,7% 1,3% 63,1% 0,9% 0,1% 23,9% 0,1% 0,1% folyamatosan csökken, és az olajszennyezés egyre gyakoribbá válik. Viszont új minőségrontó tényezőként jelentkeznek napjainkban — az ipar és mezőgazdaság technikai fejlődése következtében — olyan újfajta szennyezőanyagok, melyek igen kis mennyiségben vannak jelen és ezért klasszikus analitikai módszerekkel nem mutathatók ki, de amelyek fiziológiai hatásuknál fogva újabb nehézségeket okoznak a vízvédelemnek. A különleges szennyezők közé kell sorolni az organoleptikusan észlelhető, jórészt a vegyiparból származó szennyezőket, valamint a peszticideket, amelyeket nemcsak az ipar, hanem túlnyomórészt a mezőgazdaság juttat a vizekbe. Az irodalom számos szerves mikroszennyező esetében rákkeltő hatással is számol. A mikroszennyezők növekvő jelentősége miatt a kutató intézetek rendszeres kutatómunkát végeznek ezen a területen is. A VITUKI-ban a felszíni vizek olajtartalmának meghatározására és ezzel kapcsolatban új analitikai módszer kidolgozására került sor. Mivel az utóbbi években a dunavízből termelt ivóvíznél fokozódó íz- és szagromlást lehetett tapasztalni, vékonyréteg-kromatografiás módszerrel vizsgálták a nyersvizet és az ivóvizet fenolhomológokra és ezek klórozott származékaira nézve. Elvégezték továbbá a Duna hexános extraktumának gázkromatográfiás analízisét, amelynek eredményei hasznos tájékoztatást nyújtanak a Dunában levő szerves mikroszennyezők jelenlétére [4], Az így kapott ,,finger-print"-ek
