Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
10. szám - Könyvismertetés
Popp G.: Egynyílású kishidak Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 467 Rückstauberechnuiig von Kleinbrücken mit einer Öffnung Papp, G. Besprochen wird die am Lehrstuhl für Wasserbau der Budapester Technischen Universität durchgeführte Untersuchung, deren Zweck einerseits die Untersuchung der qualitativen Zusammenhänge zwischen den Stauwerten /jH der Kleinbrücken mit einer Öffnung und der diese am meisten beeinflussenden Faktoren, andererseits eine Aufarbeitung der festgestellten Zusammenhänge, auf deren Grundlage die Stauwerte der erwähnten Brücken einfach berechnet werden können. Im 2. Punkt sind jene hydraulischen Voraussetzungen und Thesen zusammengefasst, in denen die auf eine Vergangenheit von cca 200 Jahren zurückblickende Stau-Formeln gruppiert werden können. Die eingehenden Besprechungen, Vergleiche und kritischen Wertungen der Berechungsformeln können im Schrifttum [I, 2, 3, 4] gesichtet werden. Insofern der Stau aufgrund der Gegebenheiten von kleineren Wasserläufen untersucht wird, weist der grösste Teil der bisherigen Formeln noch weitere theoretische bedeutende Mängel auf, nachdem das Einbauverhältnis entweder überhaupt nicht (Überfallformel), oder nur bis zu einem geringen Einbaugrad berücksichtigt wird. Aber gerade diese Verhältniszahl beeinflusst den Anstau im Falle von hochgradigem Querschnittseinbau in bedeutendem Masse. Die erste Formel von REHBOCK berücksichtigt das Einbauverhältnis bis zu 0,36 und die zweite Formel bis zu 0,16. Während unseren Versuchen änderte sich diese Verhältniszahl zwischen 0,192 — 0,53. In Punkt 3 wird die in der Umgebung der Brücke infolge der Einengung eintretenden Aenderung der Síromlinien, des Wasserspiegels und Energielinien kurz analysiert und in der Abbildung 1 veranschaulicht. In Punkt 4 sind das (Qerschnitts- Einbauverhältnis oc, die auf die Anschliessung der Brückenköpfe und der Seitenwände des Flussbetts bezogenen Form-Hilfsveränderlichen ß und die mittlere Geschwindigkeit v der permanenten gleichmässigen Strömung im ursprünglichen Flussbett, weiters ihre Deutungsbereiche analysiert. Aufgrund der charakteristischen 3 Varianten und ihrer Zwischenwerte wurden während dem Versuch insgesamt 13 X 5 X 4=260 Varianten eingestellt und die dazugehörigen Stauwerte AH abgelesen. Es wurden jene Annahmen der Strömungslehre angeführt, deren Gültigkeit im Verlauf der Versuche gesichert war. Grundriss des Versuchskanals, Längsschnitt und Messungsorte wurden in Abb. 9 veranschaulicht. Im 5. Punkt wurden die auf die Aufarbeitung der Versuchsdaten bezogenen Anforderungen und Möglichkeiten besprochen und die unsererseits gewählte Aufarbeitungsmethode begründet. Aufgrund unserer Messergebnisse wurden 65 Staukurven bestimmt und in Abb. 10 aufgearbeitet. Zwei Abbildungen (Abb. 10 und 11) zeigen Regelquerschnitte und Beispiele. Für die Berechnungsreihenfolge wird Anleitung gegeben. Schliesslich folgen in Punkt 6 Vorschläge für den zweckmässigen Gang, Weiterführung und Abschluss des Forschungsthemas ,,Bestimmung des Anstaus durch Brückenköpfe von Brücken ohne Mittelstützen' 1 . Könyvismertetés Nagy Gyula dr. —Varga Gyula dr. —Keresztes Tibor— Márfai László: Durch Genuss von hoch-arsenlialtigem Wasser verursachte chronische Arsenvergiflungen. (A magas arzéntartalmú viz fogyasztása által kiváltott krónikus arzénmérgezés. ) Zeitschrift für Hautkrankheiten (Ny. Berlin) 50 (5) 201-211. 1975. A szerzők, amelyek közül az első kettő Bács-Kiskun megyei, kiskunfélegyházai orvos szakember, a második kettő pedig szegedi vízügyi szakember, olyan veszedelmes környezetszennyező forrás által okozott következményeket írnak le, amelyek már 1970-től fogva összefogják a közegészségügyi és a vízügyi területi szakemberek munkáját. Bugac-Alsómonostor térségében, földrajzilag jól körülhatárolt területen, magas arzéntartalmú ivóvíz közvetítésével az ott lakóknak az egyéni hajlamtól ósmás tényezőktől függően kisebb-nagyobb hányada hydroarsenicizmus chronicus regionális endemicus betegségben megbetegedett. Irodalmi ismeretek szerint e feltételeknek megfelelő endemiát eddig Földünk három helyéről közöltek. A Bugac-Alsómonostoron leírt megbetegedések oka azonban eltér a szakirodalomban leírtaktól. Azokban az esetekben ugyanis sajátos geológiai helyzet következtében fordult elő szennyeződés, órclelő hely, ill. arzéntartalmú kőzetüledék miatt. A jelenlegi esetben azonban a szennyező forrást a legnagyobb valószínűséggel a mezőgazdasági növény védőszerek között kell keresni. Az arzént tartalmazó növényvódőszerek használatát az 50-es évek végén Magyarországon megszüntették, majd be is tiltották, így jogos a feltételezés, hogy az arzónes szenynyező anyag az 1950-es évek végén, vagy a 60-as évek elején került a talajba. A hidrológiai vizsgálat is igazolta ezt a feltételezést, ugyanis a szennyezési felhő méretei az alapfeltételezést alátámasztották. Másrészről, az arzénkoncentráció mérésekből két határozott szennyezési gócot lehetett elkülöníteni. A kútvizsgálati eredmények nyomán egyértelművé vált, hogy a szennyezett területen a szennyezettség igen kiterjedt és meglehetősen tág határok között mozgó. Két arzénnel szennyezett területet lehet megkülönböztetni. Az egyik Bugac községtől DK-re terül el a Galambosér vízfolyás bal partján 1,5 X 2,5 km kiterjedésben, a másik a Galamboséi- jobb partján, az előzőhöz hasonló nagyságban. Az ásott kutak vizének arzénkoncentrációja elérte, vagy jelentősen meghaladta a 0,05 mg/l WHO-szintet. 49 vízminta közül csupán 3 adott a módszer pontosságán belül elérhető negatív eredményt. A tanulmány fényképekkel illusztrált klinikai eseteket mutat be az arzénszennyezésről, és leírja a megbetegedés tüneteit. Ugyancsak részletesen kifejti a talajvíz szennyezés hidrológiai kérdéseit. A szennyeződés megszüntetése — mivel az arzén a talajba és a talajvízbe már bekerült — még a szennyező forrás lokalizálása, a szennyező szermaradvány esetleges megtalálása és kiemelése után sem lehetséges, ámbár ez a további dúsulást természetesen csökkentené. Mivel az ott élő lakosság eltelepítése nem megoldható, a megoldást mélyfúrású kút létesítésében találták meg, bár ennek esetleges elszennyeződése ellen sincs teljes biztosíték. A tanulmány érdeme, hogy szóles szakmai közönség figyelmét hívja fel hasonló károsodásokra és átfogóbb környezetvédelmi intézkedésekre figyelmeztet. Dr. Vágás István „Egy svájci találmány új lehetőségeket tár fel a rozsda elleni küzdelemben" — adja hírül többéves kutatási eredményét az SFS Stadler AG (Heerbrugg) a PLAN c. svájci lap 1975. évi 5. sz. 47. oldalán. Sikerült előállítanunk rozsda-átalakítót: egy fehér színű emulziót, ami képes a rozsdát szerves fémvegyülettó átalakítani. Az új eljárás egyaránt alkalmazható szabad és zárt területen. Az új szer véd a továbbrozsdásodástól és az újrarozsdásodástól. Kiváló alapozóanyag, mindenféle fedőfestéssel ellátható.