Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
10. szám - Janzó József: Korszerű ivóvíztároló medencék hidraulika kialakítása
Janzó J.: Korszerű ivóvíztároló medencék Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 457 pontból rendkívül kedvező. A víz először — a fenéklemez alatt elhelyezett csővezeték segítségével — a medence középpontjába jut. Innen a spirál alakú csatornán folyik tovább a zárkamráig. A víz elvételére függőleges perforált cső szolgál. Ez utóbbihoz hasonló módon történik a víz be-, ill. kivezetése a medence külső rekeszében is. A zárkamra a csavarvonal végében nyer elhelyezést. A tárolóba újonnan betáplált víztömeg a medencében levő víztömeget maga előtt tolja, így az egyes vízszálak átáramlása azonos idő alatt megy végbe. E medencetipus szerkezetileg anyagigényes, építéstechnológiai szempontból pedig bonyolult. A tároló áramlástani elvi vázlatát a 10. ábra mutatja. 4.215. Zongora alaprajzú medence. A zongora alakú medence gyakorlatilag megoldja — mind az átfolyó, mind az ellennyomó medencében — az egyenletes és örvénymentes átáramlást. A medence alaprajzilag egyenes és a leszívási görbét legjobban megközelítő poligon alakú oldalfalból áll. Formailag leginkább a zongorára emlékeztet. Innen származik a medencetípus elnevezése. A medencébe érkező víz először az ún. előkamrába (bevezető kamrába) jut, amely egy bukófalat, egy energiatörőfalat és két lyukakkal áttört (perforált) keresztfalat foglal magába. Ezek feladata a beérkező víz lökőerejének felfogása és annak további egyenletes áramoltatása. A víz az előkamrából az egyre szűkülő bevezető csatornába, majd innen a réselt falon keresztül a medencetérbe áramlik. A réselt fal feladata az egyenletes átáramlás biztosítása, amelyet a rések nyílásszélességének a megfelelő változtatásával lehet elérni. A réselt fal kialakítása más az átfolyó és más az ellennyomó medencénél. A réselt falon átjutó vízmennyiség a medencetéren keresztül az elvezető csatorna felé áramlik. Az elvétel egy pontban a nyelőnél történik a vízoszlop teljes magasságában. Az egyes vízszálak minden síkban vízszintes irányban mozognak. Az elvezető csatorna a medence falával egybeépül, s azzal párhuzamosan halad a zárkamráig, ahonnan csővezetéken keresztül történik a víz elvétele és továbbvezetése. Az elvezető csatorna felett helyezkedik el a túlfolyó, amely az előkamrával szomszédos szakaszon az elvezető csatorna mellé kerül. A túlfolyó csatorna egyben ürítésre is szolgál. A zongora alaprajzú medence áramlástani vázlata a 11. ábrán látható. 4.22. Légtechnikai kialakítás. Nagy medencék szellőztetése hatásosan csak mesterséges szellőző berendezéssel oldható meg. A szellőző berendezést a tároló mellé telepített szellőző gépházban helyezik el. A külső friss levegőt centrifugál ventillátor szívja be a légbevezető felépítmény zsalus nyílásain B. Nagy űrtartalmú medencék (10000 m 3 felett) ^^Qj^yi^FÜGGŐLEGES METSZET A M /ése k értelmezését lásd az 1. abran Perforál t függőleges elaszlocsó Fővezeték VÍZSZINTES METSZET —— Felszíni áramlás — Fenékáromlás Fővezeték 9. ábra. Kör alakú koncentrikus medence áramlástani és csőszerelési vázlata Abb. 9. Strömungstechnisches und Verrohrungsschema von kreisförmigen konzentrischen Behältern B. Nagy űrtartalmú medencék FÜGBŐLEBES METSZET (10000 m 3 felett) MEGJEGYZÉS: A jelölések értelmezését lásd az 1. ábrán VÍZSZINTES METSZET Fővezeték 10. ábra. Spirál alakú medence áramlástani és csőszerelési vázlata Abb. 10. Strömungstechnisches und Verrohrungsschema von spiralförmigen Behältern Átfolyó medence Ellennyomó medence Fővezeték
