Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
10. szám - Imhoff K. R.–Albrecht D.: A duzzasztással szabályozott alsó Ruhr-szakasz oxigénháztartásának dinamikájáról
Imhoff K. R. —Albrecht D.: Alsó Ruhr-szakasz Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 449 az egyes szervezetek csökkent téli aktivitását kiegyenlíti a nagyobb organizmussűrűség. 2.4.3.2. Algabefolyásolás. A 2. táblázat tartalmazza Nusch egyszerűsített ábrázolásmódja nyomán a Baldeneysee különböző'algafajtáit megadva az évszakos szukcessziót. A legutóbbi évek során, úgy látszik, jelentős biológiai változások következtek be a tóban. Míg még csak 7 évvel ezelőtt is tömegesen fordultak elő kovaalgák, addig ma dominálnak a zöld algák. Ennek a fejlődésnek egyik oka, lehet hogy kimaradtak 1961-ben az Öblítő árvizek. A tó tápanyagkínálata jelentősen megnövekedett. Tápanyagban gazdag vizekben különösen gyakran fordulnak elő a zöld algák. Knöpp [7] szerint a 4. és 5. ábrákban az oxigéntartalom szélső értékei közötti nagy fesztávolság betamezoszaprob és alfamezoszaprob jellegű vízre mutat. Az algáknak éghajlatunk alatt bekövetkező egyenetlen oxigéntermelése és ezen érték befolyása az algák létére már vita tárgyát is képezte. A 3. táblázat tartalmazza a Baldeney-tó turbinás levegőztetés üzemóráit, 1971 és 1972 nyári félévében. Kiegészítésképpen felrakták a Ruhr folyó vizének a klorofilltartalmát 1972 nyarán. A leghosszabb levegőztetési tartamra mindenkor július hónapban volt szükség. Érdekes módon 1972-ben egybeesnek a legnagyobb klorofil- koncentrációk és a leghosszabb levegőztetési időtartam. A 4. ábrából ugyanilyen következtetések vonhatók le az algák sűrűségére vonatkozóan. 3. Összefoglalás és következtetések A felrajzolt oxigéntartalom értékek és az azokat befolyásoló mennyiségek értékelése megmutatta, hogy lényegében a vízhozamok határozzák meg az oxigéntartalmat. A másfélszeres közepes vízhozam feletti vízszállításnál 80%-os telítettség körüli stabil oxigénszintet ér el a folyó. A téli kisvizes időszakokban a kicsi hígítás és növekedő tartózkodási idő miatt alacsonyabb oxigéntartalomértékek következnek be. Nyáron, kisvíznél mind túltelítettségek, mind szélsőségesen kicsiny oxigéntartalom is megfigyelhető volt. Ebben az időben a napsugárzásnak van a legnagyobb hatása az algák fejlődésére és pusztulására, és ezzel közvetve az oxigéntartalomra. A folyamatos oxigéntartalom ellenőrzés kezdete óta átlagolt oxigéntartalom Baldeneysee elfolyó vizében 7,0 mg/l. Az 1,2 mg/l és több mint 15 mg/l szélső értékek csak nyáron jelentkeznek. A Baldyney állomáson észlelt átlagos félévi középértékek nyáron 6,5 mg/l, vagyis 71,3% és télen 7,6 mg/1, vagyis 66,1%. Annak ellenére, hogy a fenékiszap miatt nagyobb relatív oxigénkoncentrációkat mérnek. Ezt valószínűleg a biogén levegőztetés eredményezi. Azonban ez az oxigénbevitel rendkívül egyenlőtlenül megy végbe, sőt időnként az ellenkezője megy végbe, (4. ábra) és mesterséges víz levegőztetést kell végezni. A jövő tapasztalatai fogják megmutatni, hogy lehet-e az eutrofizálódás fokát csökkenteni a tisztítási teljesítmény növelésével. Az eddig rendelkezésre álló értékelések jelentős mértékben bővítették ismereteinket a 3. táblázat A Baldeney turbinás szellőztetés havonkénti üzemórái Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október 1971 0 232 280 311 249 196 0 1972 0 0 61 174 70 0 0 A Ruhr folyó klorofil koncentrációi [mg/l] Essen mellett (havi középértékek) 1972 10 38 32 45 35 43 33 Ruhr folyó életritmusára vonatkozólag. Ha a méréseket hosszabb időszakon keresztül folytatjuk, trend-vizsgálatok válnak majd lehetségessé. Hozzászólás Abos Bruno (Fővárosi Vízművek): A Ruhr folyón lefolytatott vizsgálatok és a szerzett tapasztalatok a magyar vízügyi szakemberek részére is rendkívül értékesek. Figyelmeztetés arra, hogy a különböző szennyvizek tisztítása csak egyik feltétele az élővizek tisztántartásának. A folyók, tározók és tavak további kezelést kívánnak, hogy a természetes öntisztulási folyamatok és az élővíz biocönózisa hatásosan fenntarthatók legyenek. Ez természetesen újabb víztechnikai beruházásokat (vízlépcsőket, tározást, mesterséges oxigénbevitelt, ellenőrzőállomásokat, laboratóriumot) jelent nem csekély üzembentartási költségekkel együtt. A tisztított szennyvizek viszonylag nagy menynyiségű, a biológiai lebontódás révén képződött alapvegyületeket (foszfátokat, nitrátokat stb.) juttatnak a befogadóba. Ezen vegyületek tápanyagként szolgálnak és kedvező körülmények esetén hatásosan elősegítik a zoo-, de főleg a fitoplanktonok gyors elszaporodását. A Ruhr folyó vizében is 3 mg/l foszfát és 15—20 mg/l nitráttartalom az, mely elősegíti az algák, elsősorban a zöld algák tömeges elszaporodását. Ilyen robbanásszerűen jelentkező alga- túlszaporodásoknál feltétlenül gondoskodni kell a biocönózis fenntartásáról és az élővíz kedvező miliőjének visszaállításáról, nehogy nagyobb pusztulások jelentkezzenek a szimbiózis-láncban. Erre a levegőztetés és tározás a legalkalmasabb. A közleményben ismertetett élővízregeneráló feladatta] előbb-utóbb a hazai kis és közepes nagyságú folyóknál és tározóknál behatóan foglalkoznunk kell. Úgy vélem, hogy országunkban a Sajó az a folyó, ahol a Ruhrhoz hasonlóan a folyóvíz kezelése ma már szükségessé vált. Természetesen az eredményes kezelésnek feltétele, hogy a folyóba csak tisztított és méregtelenített szennyvizek kerüljenek. A hatásos levegőztetés biztosításához
