Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

10. szám - Takács Lajos: Békés megye vízgazdálkodási helyzete és fejlesztése

Takács L.: Békés megye vízgazdálkodása Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 439 pek szennyvizének öntözéssel való elhelyezése révén távlatban számolni kell kb. 20Ö0—2500 ha. szennyvízzel öntözött területtel. Az öntözővíz-szolgáltatás túlnyomóan a kettőshasznosítású csatornahálózatra támaszkodik. E körülmény víz minőségvédelmi szempontból különösen veszélyes a csatornákba bemosódó mezőgazdasági vegyszerek miatt. Az öntözés fejlesztése érdekében területünkön is számos műszaki fejlesztési feladatot kell megoldani, illetve a legújabb eredményeket és megoldásokat alkalmazni. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei bekapcsolódtak az ezirányú munkába a műbőrtömlős és mélybarázdás öntözési kísérletekkel, a csatornák gépi gaztakarítási módszereinek keresésével, növényevő halak csatornák gaztalanítására való alkalmazásával. A közeljövőben a megyei tanács mezőgazdasági osztályával együttműködve el kell készítenünk egy olyan feltáró tanulmányt, amely — illeszkedve a megye élelmiszergazdaság-fejlesztési tanulmányához, — az ezredfordulóig terjedő időszakra meghatározza, melyek azok a területek, ahol az öntözési feltételek a „legkedvezőbbek", „megfelelőek", illetve „alkalmatlanok". Halászat Jelenleg az igazgatóság területén 2489 ha-on folyik halgazdálkodás. Az 1973-ban felhasznált vízmennyiség 66,7 millió m

3 volt. Meglevő halgazdaságaink vízgazdálkodási szempontból elhanyagoltak, vízminőségi szempontból is nagyobb figyelmet kívánnak. A halhús-termelés fellendítését indokolja az élelmezési szempontokon túl a területen fellelhető néhány aranykoronát érő földek halászati úton való optimális hasznosítása és ezen talajok javítása. A legfontosabb vízgazdálkodási, víztakarékossági érdek a halastavak lehalászásának egész évben folyamatosan történő biztosítása, a felszabaduló vízkészletek öntözési, vagy ismételt halászati hasznosítása. A megye kommunális ellátottsága, fejlesztési arányai és célja. Vízellátás A megye lakosságából közüzemi vízellátásban részesülők száma 1975 végére 317 000 fő lesz, ami a megye összes lakosságának 85%-a. A tervezett 1975-ös ellátottsági szintet vízellátásban már 1973. év végén megközelítettük, 69,2% értékkel. A megyéből 5 város és 37 község van jelenleg ellátva vízművel, és folyamatban van további 6 építése. Nagyobb fejlődésre csak a legutóbbi 10—12 évben került sor. Az ellátottság 1960-ban 10%-os, 1965-ben 24%-os és 1970-ben is csak 40%-os volt. Ezen adatok birtokában tudjuk csak a jelenlegi állapotot megfelelően értékelni, felbecsülni azt az ugrásszerű fejlődést, amelynek eredményeként a korábban erősen elmaradott országrész a lakossági vízellátásban felzárkózott az or- • szágos átlaghoz. A vízigények a jövőben is dinamikusan nőnek, ebben szerepet játszik az ellátási arány további növelésén túl a háztartások kommunális felszereltségének fejlődése is. 1985-ben az 1975. évi vízmennyiség kétszeresének, 2000-ben háromszorosának felhasználásával számolhatunk (4. ábra). A rohamosan növekvő ivóvíz igényt nagyközségeink, városaink alatt levő mélységi vízkészletek nem képesek kielégíteni, így helyenként már kisebbnagyobb vízpótlási, vízellátási nehézségek jelentkeznek. Ezek a megye városai, továbbá Gyoma— Endrőd, Dévaványa, Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő, Körösladány és Mezőberény községek. A kutak vízhozama csökken, és ahol csupán egyetlen kút van, ott igen rossz a vízellátás helyzete. A másik általánosan kedvezőtlen körülmény a mélységi vízkészlet igen magas gáztartalma, amely élet- és vagyonbiztonságot egyaránt veszélyeztet. A mélységi vízkészlet gázossága, a probléma megoldása nem kizárólagosan Békés megyei sajátosság, azonban vidékünkön a vízellátó művek fejlesztésének és üzemeltetésének igen lényeges műszaki és gazdasági tényezője. Megoldása — a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és az OVH kezdeményezésére kiírt gáztalanító művek tervezésére vonatkozó pályázat nyomán — addig jutott, hogy a kutankénti gázleválasztás műszakilag megoldható. Ez egy-egy kútnál átlagosan 150 ezer Ft, a megyében levő vízműkutak teljes gáztalanítása hozzávetőleg 90 millió Ft-ot igényel. A kutankénti gázleválasztás a szétszórt telepítés miatt szükséges. Az ipari vízellátási helyzete — még a viszonylag szűk volumen mellett is —kedvezőtlen. A zömében élelmiszeripar főként ivóvízminőségű vízkészletet igényel, illetve köt le. Az éves 8,2 millió m

3-es lakossági ivóvízfelhasználás mellett közel azonos volumenű az ipar ivóvízminőségű vízigénye. Külön probléma az a körülmény, hogy a megye nem rendelkezik távlati ipartelepítés-fejlesztési koncepcióval. A vízellátási gondok egy-egy nagyobb ipari létesítmény telepítésével újra meg újra felszínre kerülnek és sürgetőleg jelentkeznek. így volt ez pl. a Békéscsabai Konzervgyár esetében és hasonló a helyzet a most épülő Gyulai Húskombináttal kapcsolatban is. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei — figyelembe véve a megye vízellátási sajátosságait —, kidolgozták a regionális vízellátó rendszer kialakítására vonatkozó elképzeléseket. A vízellátó rendszer délen a Maros hordalékkúpjára, északon pedig a tiszai vízátvezetésre támaszkodhat. A nagyobb településeken megfigyelhető helyi vízbázis csökkenés a regionális vízmű megvalósítását sürgeti. Itt kell még említést tennünk a mezőgazdasági üzemek vízellátásának kérdéseiről is, amelyek egyre növekvő vízforgalmukkal egy kevésbé összefogott területen mind több problémát okoznak. A nagy koncentrációjú állattartó telepek technológiájában nincs szétválasztva az ivóvíz az igen nagy mennyiséget igénylő mosóvíztől, amely tetemes vízpazarlást jelent. Békés megye jelentős hévízkészlettel rendelkezik. Ezeknek avizeknek akomplex gyógyászati, fürdési, fűtési stb. hasznosítása sehol nincs megoldva. Jellemző a részleges hasznosítás, mely vagy a víznek, vagy az energiának, vagy mindkettőnek nem meg-