Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

10. szám - Takács Lajos: Békés megye vízgazdálkodási helyzete és fejlesztése

Takács L.: Békés megye vízgazdálkodása Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 439 pek szennyvizének öntözéssel való elhelyezése ré­vén távlatban számolni kell kb. 20Ö0—2500 ha. szennyvízzel öntözött területtel. Az öntözővíz-szolgáltatás túlnyomóan a kettős­hasznosítású csatornahálózatra támaszkodik. E kö­rülmény víz minőségvédelmi szempontból különö­sen veszélyes a csatornákba bemosódó mezőgaz­dasági vegyszerek miatt. Az öntözés fejlesztése érdekében területünkön is számos műszaki fejlesztési feladatot kell meg­oldani, illetve a legújabb eredményeket és meg­oldásokat alkalmazni. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei bekapcsolódtak az ez­irányú munkába a műbőrtömlős és mélybarázdás öntözési kísérletekkel, a csatornák gépi gaztakarí­tási módszereinek keresésével, növényevő halak csatornák gaztalanítására való alkalmazásával. A közeljövőben a megyei tanács mezőgazdasági osztályával együttműködve el kell készítenünk egy olyan feltáró tanulmányt, amely — illeszkedve a megye élelmiszergazdaság-fejlesztési tanulmányá­hoz, — az ezredfordulóig terjedő időszakra meg­határozza, melyek azok a területek, ahol az öntözési feltételek a „legkedvezőbbek", „meg­felelőek", illetve „alkalmatlanok". Halászat Jelenleg az igazgatóság területén 2489 ha-on folyik halgazdálkodás. Az 1973-ban felhasznált vízmennyiség 66,7 millió m 3 volt. Meglevő hal­gazdaságaink vízgazdálkodási szempontból elha­nyagoltak, vízminőségi szempontból is nagyobb figyelmet kívánnak. A halhús-termelés fellendítését indokolja az élelmezési szempontokon túl a területen fellelhető néhány aranykoronát érő földek halászati úton való optimális hasznosítása és ezen talajok javítása. A legfontosabb vízgazdálkodási, víztakarékos­sági érdek a halastavak lehalászásának egész évben folyamatosan történő biztosítása, a felszabaduló vízkészletek öntözési, vagy ismételt halászati hasz­nosítása. A megye kommunális ellátottsága, fejlesztési arányai és célja. Vízellátás A megye lakosságából közüzemi vízellátásban részesülők száma 1975 végére 317 000 fő lesz, ami a megye összes lakosságának 85%-a. A tervezett 1975-ös ellátottsági szintet vízellátásban már 1973. év végén megközelítettük, 69,2% értékkel. A megyéből 5 város és 37 község van jelenleg ellátva vízművel, és folyamatban van további 6 építése. Nagyobb fejlődésre csak a legutóbbi 10—12 évben került sor. Az ellátottság 1960-ban 10%-os, 1965-ben 24%-os és 1970-ben is csak 40%-os volt. Ezen adatok birtokában tudjuk csak a jelenlegi állapotot megfelelően értékelni, fel­becsülni azt az ugrásszerű fejlődést, amelynek ered­ményeként a korábban erősen elmaradott ország­rész a lakossági vízellátásban felzárkózott az or- • szágos átlaghoz. A vízigények a jövőben is dina­mikusan nőnek, ebben szerepet játszik az ellátási arány további növelésén túl a háztartások kommu­nális felszereltségének fejlődése is. 1985-ben az 1975. évi vízmennyiség kétszeresének, 2000-ben háromszorosának felhasználásával számolhatunk (4. ábra). A rohamosan növekvő ivóvíz igényt nagyközsé­geink, városaink alatt levő mélységi vízkészletek nem képesek kielégíteni, így helyenként már kisebb­nagyobb vízpótlási, vízellátási nehézségek jelent­keznek. Ezek a megye városai, továbbá Gyoma— Endrőd, Dévaványa, Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő, Körösladány és Mezőberény községek. A kutak vízhozama csökken, és ahol csupán egyet­len kút van, ott igen rossz a vízellátás helyzete. A másik általánosan kedvezőtlen körülmény a mélységi vízkészlet igen magas gáztartalma, amely élet- és vagyonbiztonságot egyaránt ve­szélyeztet. A mélységi vízkészlet gázossága, a prob­léma megoldása nem kizárólagosan Békés megyei sajátosság, azonban vidékünkön a vízellátó művek fejlesztésének és üzemeltetésének igen lényeges műszaki és gazdasági tényezője. Megoldása — a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és az OVH kezdeményezésére kiírt gáztalanító mű­vek tervezésére vonatkozó pályázat nyomán — addig jutott, hogy a kutankénti gázleválasztás mű­szakilag megoldható. Ez egy-egy kútnál átlagosan 150 ezer Ft, a megyében levő vízműkutak teljes gáztalanítása hozzávetőleg 90 millió Ft-ot igényel. A kutankénti gázleválasztás a szétszórt telepítés miatt szükséges. Az ipari vízellátási helyzete — még a viszonylag szűk volumen mellett is —kedvezőtlen. A zömében élelmiszeripar főként ivóvízminőségű vízkészletet igényel, illetve köt le. Az éves 8,2 millió m 3-es la­kossági ivóvízfelhasználás mellett közel azonos volumenű az ipar ivóvízminőségű vízigénye. Külön probléma az a körülmény, hogy a megye nem ren­delkezik távlati ipartelepítés-fejlesztési koncepció­val. A vízellátási gondok egy-egy nagyobb ipari létesítmény telepítésével újra meg újra felszínre kerülnek és sürgetőleg jelentkeznek. így volt ez pl. a Békéscsabai Konzervgyár esetében és hasonló a helyzet a most épülő Gyulai Húskombináttal kap­csolatban is. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei — figyelembe véve a megye vízellátási sajátossá­gait —, kidolgozták a regionális vízellátó rendszer kialakítására vonatkozó elképzeléseket. A vízellátó rendszer délen a Maros hordalékkúpjára, északon pedig a tiszai vízátvezetésre támaszkodhat. A na­gyobb településeken megfigyelhető helyi vízbázis csökkenés a regionális vízmű megvalósítását sür­geti. Itt kell még említést tennünk a mezőgazdasági üzemek vízellátásának kérdéseiről is, amelyek egyre növekvő vízforgalmukkal egy kevésbé össze­fogott területen mind több problémát okoznak. A nagy koncentrációjú állattartó telepek technoló­giájában nincs szétválasztva az ivóvíz az igen nagy mennyiséget igénylő mosóvíztől, amely tetemes vízpazarlást jelent. Békés megye jelentős hévízkészlettel rendelkezik. Ezeknek avizeknek akomplex gyógyászati, fürdési, fűtési stb. hasznosítása sehol nincs megoldva. Jel­lemző a részleges hasznosítás, mely vagy a víznek, vagy az energiának, vagy mindkettőnek nem meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom