Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
10. szám - Takács Lajos: Békés megye vízgazdálkodási helyzete és fejlesztése
Takács L.: Békés megye vízgazdálkodása Hidrológiai Közlöny 1975. 10. sz. 435 E tényezők indokolták, hogy részletesen megvizsgáljuk a Körösök árvízi viselkedését, a védelmet biztosító rendszerek és a rendelkezésre álló védelmi eszközök védőképességét. Az 1970., majd az ezt követő 1974. évi rendkívüli árvizek azt bizonyították, hogy a korábbi évtizedekhez képest megváltozott a Körösökön az árhullámok levonulási ideje, illetve a tetőzések sorrendje, ami kedvezőtlenül befolyásolja védvonalaink védőképességét. A romániai vízgyűjtőn kiépített és építés alatt álló vízi művek még szélsőségesebb helyzetet teremthetnek. A jelenségek egyértelműen arra mutatnak, hogy a terület védelmét, biztonságát a megfelelő méretű és állapotú töltések, valamint jól kiépített biztonsági tározók egységes rendszere szavatolhatja csak megfelelően. 1974-ben első ízben került sor a Fehér- és a FeketeKörös közötti delta árvízi szükségtározóként történő igénybevételére. Az 1970. és 1974. évi árvizek tapasztalait figyelembe véve kidolgoztuk árvízvédelmi rendszerünk fejlesztési tervét. Befejezés előtt áll a 87 millió m 3 befogadóképességű mérgesi tározó földmunkája, előkészítés alatt van és 1975ben megkezdődik a mályvádi tározó építése. A töltésrendszer korszerűsítése is feltétlenül szükséges, elsősorban avédelmi biztonság és a gépi fenntartás szempontjainak figyelembevételével (1. ábra). A korábbi évtizedekben a téli árhullámok is sok kritikus helyzetet teremtettek. Bár az elmúlt évtized enyhe telei miatt nem volt számottevő jeges árhullám, a szűk hullámterű folyószakaszok több helyen akadályt képeznek és adott esetben jégtorlasz kialakulását okozhatják. Meg kell vizsgálnunk és döntést hozni e szakaszokon a töltések áthelyezésére, hogy kedvezőbb mederviszonyokat alakíthassunk ki. Foglalkozni kell a települések körtöltéseinek sorsával is. Dönteni kell, milyen eszközökből és módon szükséges e védvonalak állagának megóvását biztosítani. Az árvízvédelmi fejlesztési tervek kidolgozásánál és az operatív védelmi munkában nagymértékben megnőtt a hidrológia szerepe. Ezért különösen indokolt az alapos feltáró munka, a rendszeres mérések és adatgyűjtés a hazai folyószakaszok hidrológiai viszonyainak feltárásában. A korszerű védelmi beavatkozások gyors információszerzést és megalapozott döntéselőkészítést igényelnek, amelyek szükségessé teszik a hidrometeorológiai észlelőhálózat rekonstrukcióját és műszaki fejlesztését. Az ezirányú munka a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál megkezdődött. Nehezíti az egyértelmű megoldásokat az a körülmény, hogy a Körösök vízgyűjtőjét az esésvonalra merőlegesen országhatár vágja ketté. Itt különös jelentősége van a jó nemzetközi együttműködésen alapuló széles körű koordinációnak. A folyószabályozás túlnyomórészt a medrek állagának megóvására irányult. Nem kielégítő azonban a rendelkezésre álló anyagi eszköz. A körösladányi duzzasztómű megépítésével befejeződik a Körösök csatornázása, és az így előálló helyzet a középvízi és kisvízi mederállandóságot hátrányosan befolyásolja. Olyan folyószabályozási távlati terv elkészítése szükséges az egész Körös—Berettyó rendszerre, amely módszertanilag és technikailag is megfogalmazza a medervédelem tennivalóit, figyelembe véve a tározók, a nagy műtárgyak hatását, valamint a hajózás fejlesztésének lehetőségét. A megye vízrendezési helyzete, a fejlesztés lehetőségei és céljai A Körös-völgy az ország legbelvízjártabb területe. A kiépítés mértéke is ennek megfelelően magas. Csupán a szemléltetés kedvéért említem, hogy a Körösvidéki VÍZIG területén 5945 km belvízcsatorna és 70 db, összesen 165 m 3/sec teljesítményű szivattyútelep található. Az 1970-es belvíz során keletkezett károk és a terület népgazdasági értékének növekedése e kiépítési szint további emelését indokolják. Az 1970. évi rendkívüli belvíz a megyében 914 millió Ft vízkárt okozott. A nagyarányú károsodást a kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzeten túl, egyes helyeken az üzemközi művek nem kellő kiépítése, valamint az üzemi művek teljes hiánya is okozta. Ez utóbbi művek nélkül a meglevő állami főművek sem tudtak minden területen megfelelő hatásfokkal üzemelni. Az 1970. évi megyei pártértekezlet kezdeményezése alapján elkészült Békés megye vízrendezési koncepció tanulmánya. E munkát, amely az üzemi és főművi fejlesztéseket harmonikus egységbe foglalta, az OVH elismeréssel fogadta és erre alapozottan adott megbízást a megye belvízgazdálkodásfejlesztési tanulmányának elkészítésére. Az üzemi vízrendezések már a III. ötéves terv időszakában beindultak, de ezek egységes szemléletét, tudományos megalapozottságát és korszerűségét az említett koncepció- terv és az azóta is folyamatban levő tanulmányszintű tervezés biztosította. Az üzemi vízrendezések fejlesztése kapcsán a terület fajlagos kiépítése üzemközi művek vonatkozásában 60—80 l/s/km 2, üzemen belüli művek vonatkozásában 90—110 l/s/km 2. Készül az üzemi vízrendezés mintaterve is, a békési Egyetértés MGTSZ teljes területére. Örömmel jelenthetjük be, hogy e közel ötéves tervezési feladatot ebben az évben befejezzük, és ezáltal rendelkezésünkre áll majd a megye egészére kiterjedő, korszerű elveken felépülő, az ezredfordulóig érvényes komplex mezőgazdasági vízgazdálkodás-fejlesztési tanulmány. Feladatunk azonban a tanulmány elkészítésével nem ér véget, célunk a tanulmányban feltárt tennivalók megvalósítása (2. ábra). Meg kell szerveznünk a jövő belvízgazdálkodásának üzemelési rendjét is. A mezőgazdasági üzemekben százszámra épülő vízkormányzó műtárgyak csak szigorúan előírt és összehangolt üzemelési rend szerint kezelhetők. Szükséges természetesen a belvízgazdálkodás szervezetét is az új feladatoknak megfelelően kialakítani. Igen nagy gondunk a belterületek vízrendezésének megoldása. Sajnos, a mentesítési sorrendben
