Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

9. szám - Bunyevác József: Karsztforrások vízminősége és szennyeződése Pécs területén

Bunyevácz J.: Karsztforrások vízminősége Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. 429 A Tcttye forrás vízminőségűnek változása TaŐAUifa 2. M3MeneHUH Kanecmea eodbi ucmoinuKa „Temmbe" Tabelle 2. Änderung der Wasserqualität der Tettye-Quelle 2. táblázat Dátum 1973. Coliform bakt. szám/100 ml Koncentráció [mg/l] pH Időjárási viszonyok jellemzése © hó [mm] • eső [mm] Vízhozam Dátum 1973. Coliform bakt. szám/100 ml KOI NH* NO, NO~ SO* por pH Időjárási viszonyok jellemzése © hó [mm] • eső [mm] Havi össz. [m3 / /hónap] Napi [m 3/ / nap] 01. 15. 0 0,5 0,0 0,0 14,0 65,3 0,0 7,37 Esős idő, havazások. Az időjárás ® 2 mm • 1 mm 37 500 1000 01. 22. 0 0,1 0,0 0,0 12,5 61,4 0,0 7,00 Esős idő, időnként havazás. A napos órák száma csekély, főleg borús idő © 12 mm • 4 mm 37 500 1000 02. 05. 0 3,0 0,17 0,015 12,0 74,9 0,0 7,48 Főleg havazás, időnként eső, borús idő. Napos órák száma kevés ® 18 mm »nyom 206 000 1500 03. 06. 240 1,2 0,0 0,003 9,0 115 0,085 6,92 Nyomokban havazás, ugyanakkor napos órák száma 3—8 között ffi4 mm »nyom 102 000 3000 03. 28. 0 1,5 0,0 0,0 12,5 26,9 0,0 6,80 Enyhe esőzés, napos órák száma 3—11 között • nyom 102 000 2500 08. 06. 0 1,6 0,0 0,004 5,2 0,0 0,0 6,90 Záporesők, zivatarok, napos órák száma 5—12 között változik • 20 mm 31 000 1000 08. 24. 0 1,6 0,0 0,014 4,8 19,2 0,0 7,40 Enyhe esőzések, napos órák száma 5—11 között változik • nyom 31 000 1000 mennyiségű csapadék és a napos órák számának emelkedése — ami kedvező hatással volt az olvadásra is — jelentősen növelte a vízhozamot és lerontotta a vízminőséget. Hunyadi úti forrásvíz. A forrásvízben a klaszszikus kémiai komponensek értékei alapján először csak az ammónium-, nitrit- és nitrát-ion mennyiségének erős ingadozása és az egyes komponensek (összes szilárd alkatrész, klorid- és szulfát-ion) magas értékei tűnnek fel (3. táblázat). A február végi tavaszias időjárás és a hosszantartó napsütés kedvezett a Mecsek oldalán, a kertekben és gyümölcsösökben folyó munkáknak. Ismerve a feltételezett vízgyűjtő terület beépítettségét, célszerűnek látszott megvizsgálni a vízmintákat növényvédőszer tartalomra is. A hosszabb ideig tartó jó időt havazás, olvadás és enyhe esőzések követték, így az esős időszak utáni mintavétel alkalmával (IIT. 6.) jelentős mennyiségű thiodant (hexaklórbicikloheptén-bisz-oximetilén-szulfit) sikerült kimutani a forrásvízben. A thiodan erős méreg, amelynek koncentrációja III. 23-án még mindig negyede volt a két és fél héttel korábban mért mennyiségnek. Az időjárási viszonyoknak és a Tettye-forrás vízhozamának a táblázatban feltüntetett komponensek értékeivel való összehasonlításából a következő összefüggéseket lehet megállapítani: — a rendszeresen magas összes szilárd alkatrész, ammónium-, nitrit- és nitrát-ion tartalom miatt a forrásvíz vezetékes vízellátásra, sőt még ivásra sem alkalmas, — a nagyobb esőzések utáni megnövekedett vízhozam általában hígítja az összes szilárd alkatrész és a nitrát-ion koncentrációját, azonban kedvezőtlenül hat a víz egyéb szennyeződést jelző indikátorainak mennyiségére (összes baktériumszám, coliform baktériumszám, ammónium-ion), — rövid idő alatt lehullott nagyobb vagy enyhe, de tartós ideig hulló csapadékmennyiség a felszíni szennyeződéseket „kilúgozza", amit a bakteriológiai és kémiai adatok bizonyítanak; összes és coliform baktériumszám, ammónium-, nitrit-, nitrát-ion és thiodán jelenléte. A vízgyűjtő felszíni szennyezései — az időjárási viszonyoktól függően — rövid időn belül megjelennek a forrásvízben és igen jól indikálják a környezetet és azon keresztül a forrásvizet ért szennyező hatásokat. Értékelés Az ivóvíz felhasználása során a legfontosabb követelmény az, hogy se fertőzött, se szennyezett ne legyen; azaz a fogyasztók akut vagy krónikus egészségkárosodását ne okozza. A fertőzött vízben előforduló egyes kórokozók a fogyasztók megbetegedését idézhetik elő; súlyos gyomor és bélbántalmakat, járványos megbetegedéseket (vízjárványok) válthatnak ki. A víz fertőzöttsége — ha bekövetkezett — rendszerint nem állandó és aránylag rövid ideig tart, amint ezt a mérési eredmények is mutatják. A mikrobiológiai szennyezettség jelzői (biológiai, bakteriológiai indikátorok, enterális phag) mellett fontos felvilágosítást adnak a víz szennyeződésének mértékére az egyes kémiai indikátorok is. Sok esetben a szennyező anyagot is sikerül meghatározni és azonosítani (lásd. thiodan). A források előzőekben felsorolt előnyös tulajdonságaik melletti nagy hátrányuk az, hogy vizük — még gondosan kijelölt védőterületek esetén