Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

1. szám - Dr. Takács Sándor–Dr. Andrik Péter: Talajvízdúsítás hatása a kútvizek bakteriológiai állapotára

Hidrológiai Közlöny 1975. 1. sz. 43 Talaj vízdúsítás hatása a kútvizek bakteriológiai állapotára Dr. T A K Ä C S SÁNDOR* az orvostudományok kandidátusa — Dr. ANDRIK PÉTER* A talaj vízdúsít ás, a felszíni vizek közvetett úton történő ivóvíz hasznosítása, mintegy 140 éves múltra tekint vissza. Az utóbbi évtizedekben alkalmazása egyre terjed [1]. Hazánkban 1958 óta végeznek talajvízdúsítást [2]. Borsod megyében 1961-ben kezdődött a módszer kísérleti üzeme BorSodSzirákon, melynek eredményeként ma ez a borsodi vízellátás egyik bázisa [3]. Elsőként három dúsító medencét építettek meg (I—

III. Számú medencék) a kútsortól 35 mre, alapterülete mindegyiknek 3 X 50 m. A dúsítók 2 m mélységű rézsűs medencék, alján 0,5 m homokos-kavicsos feltöltéssel, mely közvetlenül a vízvezető rétegen fekszik. Később még 15 hasonló kiképzésű medence épült, de a kútsortól 50 m-re ós 6 X 50 m alapterülettel. Dúsító vízként a Bódva patak vizét használják, előzetes ülepítés után. A Bódva kis vizeit a Rakacai tározóból egészítik ki, így a dúsító víz mennyiségileg biztosítottnak tekinthető, ami annál is inkább fontos, mert a vízmű napi 12 000 m

3-es termelése ma már csak így lehetséges. A vízműtelep elvi elrendezésének rajza az 1. ábrán látható. szűrőréteg nem ad biztonságos bakteriológiai hatásfokot. Ennek alapján javasoltuk, hogy a többi (VII—XVIII. számú) dúsító medencét csak 50 m-re építsék a kútsor tengelyétől. Az új dúsítók üzembehelyezése után, hosszabb-rövidebb ideig (néha évekig) észleltük a Coli és baktérium szám emelkedését. Ezek ismeretében érdemes megvizsgálni a kutak Coli és baktérium átlag számának és maximumának változását évenként. Az 1—5 kútnál a dúsítóvíz bakteriológiai hatása évek múlva is jelentős. A dúsítás utáni 4—5. évben is tapasztalható magas Coli- és baktérium szám. Feltűnik a 2. kút 1970— 71. évi Coli száma (200, illetőleg 39). A 6—9 kút vizében négy év után a Coli és baktérium szám nulla vagy a szabványértéknél kisebb. A 8—10 üóüva Ulepito ^ V/'zkiemelő tv v VI / // in r^nr—11=3 | T[ XII XII XIII 1=11—I d] 27o ????? ? ????'????????? y ? XIV ? ? ? ? ? 10 i VII IX \11 26 XV "I

I 1 28 c XVI XVII XVIII 291 1. ábra. A^talajvízdúsitás elvi elrendezési vázlata Abb. 1. Prinzipielles Anordnungsschema der Oundwasseranreicherung A vízminőség változását a dúsítás megkezdése óta vizsgáljuk [4]. 1961-ben az I—VI. jelű medencéket szakaszosan üzemeltették. Leggyakrabban az 1—5 kutak vize esett kifogás alá magas Coli szám miatt. A pozitív esetek halmozódását akkor észleltük, amikor a pihentetett medencéket újra üzembe helyezték. A 6—10 kút — bár kisebb számban •— szintén jelzett kiugró Coli számot. Ezt a szakaszos üzem megszüntetésével és a folyamatos üzemeltetésre való áttéréssel sikerült elhárítani. Nem így történt az 1—5 kút esetében. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a 35 m hosszú * Borsodmegyei Köjál Miskolc, Szentpéteri kapu kútban a dúsítás első éveiben a baktérium szám emelkedése dominál. A 10. kút Coli száma a dúsítás hatását nem is jelzi. Ennek magyarázata, hogy a dúsítók vonalától távolabb esik. Az eredményeket a 2. ábrán közöljük. A 11—13. kút is csupán a dúsítás első évét jelzi, később a víz bakteriológiai szempontból negatívvá válik. Ez is érthető, hisz ezek a kutak szintén távolabb esnek a dúsítóktól. A 14—16. kút vize (különösen a 15-é) tartósan kifogásolt, főleg a Coli szám miatt. Oka lehet, hogy a 15. kút több dúsító hatása alatt áll és általában ezeket a dúsítókat üzemeltetik a leggyakrabban (XI., XII., XV. medencék). A 17— 20. kút szintén 1—2 év alatt egyensúlyba jut.