Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)
9. szám - Dr. Vágás István: Folyórendszerek árhullámainak hálódiagrammos elemzése
408 Hidrológiai Közlöny 1975. 9. sz. Dr. Vágás I.: Folyórendszerek árhullámai 2,5 ZAGYVA 7,5 WO HERNÁD _ 4 BODROG 6,5 2,5 .(1) TISZA In SZAMÖS, J zs^m 45 Imm HARMASKÖRÖS BERETTYÓ SEBES-KÖRÖS ML. I FEKETE-KŰROS FEHÍR-KÖRÖS 1970. MÁJUS MAROS T 12 —r15 20 25 TJÚNIUS -r —, -1 r5 10 31 1 2 3 —i r 20 [nap] 4. ábra. Hálódiagram az 1970. május 12-én elindult nagy tiszavölgyi áradásra. A Maros folyónál feltüntetett eredményvonal a figyelembe vett második marosi árhullám elindulásának időbeli késleltetettségét mutatja Puc. 4. Cemeeaa duazpaMMa őoAbuioeo TucaücKoeo naeodtca, naiaeuieeoca 12 Man 1970 eoda. nyHKtnupno-npepbieucmaa MHun na p. Mapotu noKa3bieaem speMetmoü cdeue emopoü naeodomoü eomu na amoü pexe Abb. 4. Netzwerk der am 12. Mai 1970 begonnenen grossen Hochwässer im Theisstal. Die strichpunktierte Linie beim Maros-Fluss angeführte zeigt den Verzögerten des Beginn der berücksichtigten zweiten Hochwasserwelle der Maros Az izokron térképek használata végső soron azonban csak akkor vezethet elfogadható eredményhez, ha nemcsak a középvízi állapotokra, hanem az árhullám kialakulásának állapotára vonatkozó térképekkel is rendelkezünk. Ez az utóbbi kívánalom rendszerint nem teljesül, mivel a különböző árvízi állapotoknak megfelelő izokron térképek általában nem állnak rendelkezésünkre, továbbá értelmezésük is sokszor nehézségbe ütközik. Ilyenkor: — vagy a ténylegesen bekövetkező eseményeket tanulmányozzuk (ha esetleg hiányosan is), — vagy a hidrológiai statisztika módszereivel a várható (átlag) értéket és szórást értelmezzük az árhullám-levonulások időtartamára vonatkozóan. Utólagos elemzéseket a már levonult árhullámok tanulmányozására szintén adhatunk, és ilyen példákat mutatunk be a következőkben is. A 4. ábra az 1970. május 12-i kezdethez köthető nagy tiszai árhullám levonulásának hálódiagrammját mutatja be. Az árhullám fő jellegzetessége az volt, hogy a tényleges levonulási idők az átlagos viszonyokhoz képest a Tiszán erősen meghosszabbodtak. A vízfolyások felső szakaszán a FelsőTiszán és a Szamoson a levonulási idők megrövidültek, jóllehet azok látszólagos arányaiban esetleg a május 12-i kezdő időpont megválasztása is közrejátszhatott. A Közép- és Alsó-Tiszán az elhúzódó árhullám időben távolította a mellékfolyók árhullámával való találkozást, tehát tulajdonképpen az árhullámok találkozása ellenében ható tényezőnek bizonyult. Kivétel volt a Maros folyó, ahol olyan árhullám késleltetés alakult ki — tulajdonképpen az elsőt követően egy második árhullám keletkezett, és ábránkon ezt tüntettük fel —, amelynek hatása Szegeden a tiszai fő árhullámmal való egy napos eltérésű találkozásban nyilvánult meg. Ez hozta létre az árhullámok találkozása szempontjából igen veszélyes „két egyidejű kritikus út" állapotát á Tisza és Maros vonatkozásában, tehát az Alsó-Tiszát érintően. A marosi rendkívüli helyzettől eltekintve azonban nem állítjuk, hogy a tetőzések tiszai előrehaladásának meglassulása 1970-ben káros jelenség lett volna az árhullám találkozások szempontjából. A Szamostól a Marosig kétségtelenül nem volt ilyen helyzet. Az 5. ábrán az 1970. évi nagy tiszai árvíz június 7-től kezdődően bekövetkezett eseményei láthatók. A Tisza és a Szamos esetében eredményvonallal ábrázolt késleltetés azt jelenti, hogy ott nem a június 7-től, hanem csak a június 10-től lehullott esők érvényesültek. Hasonló késleltetés adódott a tulajdonképpen önkényesen megválasztott június 7-i kezdőpont felvételéhez képest a Körösökön és a Maroson is. Az ábrázolt áradás a Tisza—Szamos, másrészről a Körös—Maros részvízgyűjtők vonatkozásában két részre bontható. E mellett a többi folyó időbeliség és vízhozam szempontjából nem mutatkozott említésre méltónak. Az árhullám találkozás a Körös—Maros vízgyűjtőn Szegedre vonatkoztatva bizonyos közelítésben a június 21-i második szegedi tetőzés bekövetkezésével megtörtént. Azért csak közelítésben, mivel aMaros ezen időszakban kialakult több egymásra futó árhulláma közül nem pontosan a fő árhullámmal találkozott a Körös vize, és ebből a szempontból a 3—3,5 napos időkülönbség sem volt túlságosan jelentős. A Tisza—Szamos árhullám ós a Körös— Maros árhullám időbeli eltolódása viszont szembetűnő, ezért egymásra vonatkoztatva nem is végeztünk el szerkesztést az 5. ábrán. Szegedig egyébként nem is a tetőzés érkezett el a Felső-Tiszáról, hanem