Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Iritz László–Szőllősi Nagy András: A vízigények kielégítési biztonságának becslése hagyományos módszerrel és sztochasztikus szimulációval. I.

Iritz L.—Szöllősi N. A.: A vízigények kielégítési biztonsága I. Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. 377 A modell-év kiválasztásával kapcsolatos nehézségek másik oka az lehet, hogy a kiválasztás igen szubjektív, sőt egyes szerzők szerint ilyen év nincs is. Az egymás után következő hónapok középvízhozamának értéke sztochasztikus folyamat megvalósulása [8]. A VIKÖZ Tiszai Osztályán egy sor szelvényben mért évi és havi közepes vízhozam, valamint az egymás után következő közepes havi vízhozamok kapcsolatát elemeztük. Az eredmények azt mutatták, hogy a kapcsolatok igen lazák. A 2. táblázatban bemutatjuk a Tisza vízgyűjtőjén néhány egyidejű évi és augusztusi középvízhozam előfordulási valószínűségét olyan esetekben, mikor a szegedi szelvényben az évi középvízhozam tartóssága nagyobb volt 75%-nál. A modell-év kiválasztásával kapcsolatos nehézségeket oly módon kísérlik áthidalni, hogy olyan évet keresnek, melynek havi középvízhozamainak értéke közel esik az egyes hónapok közepes vízhozamainak független statisztikai feldolgozásával kapott mértékadó havi vízkészletekhez. Lehet, hogy sikerül ilyen évet találni — bár nem valószínű — de egyébként sincs értelme keresni, ha úgyis a havi adatok független statisztikai elemzésével kapott eredményeket tekintjük irányadónak, sőt mértékadónak. Ugyanakkor az egyes hónapok statisztikai feldolgozásával kapott azonos tartósságú mértékadó vízhozamok együttes előfordulása sem törvényszerű (sőt csak véletlen lehet), tehát az azonos tartósságú havi középvízhozamok összekapcsolásával végzett mérleg-vizsgálatok is csak tájékoztató jellegű eredményt adnak az esetleg szükséges vízpótlás nagyságáról. 1.2. A vízgazdálkodási mérleg kiadási oldala. A VIKÖZ Tiszai, valamint Közgazdasági Tervező osztályai kidolgozták egy sor vízgyűjtő Ei részvízgyűjtőjének — különböző népgazdasági fejlesztési szintekre vonatkozó — havi vízigényeit az ipar, a mezőgazdaság társadalmi termékkibocsátásának, a halastavak vízfelülete nagyságának, valamint a területen élő lakosság lélekszámának, ill. vízellátási színvonalának alapján [3], Az 1. ábra hűen szemlélteti a — különböző fejlesztési szintekhez tartozó — vízigények éven belüli alakulását: a legnagyobb vízigények nyári kisvízi időszakban jelentkeznek. 1.3. A vízgazdálkodási mérlegekkel történő számítások korlátai. Egy (bonyolult) vízrendszer vízkészletgazdálkodási helyzetét nem lehet egyetlen szelvény alapján jellemezni. A vízgyűjtőn avízkészletek és vízigények egyenetlen eloszlása miatt az Ei részvízgyűjtők vízkészletgazdálkodási helyzete igen különböző lehet, tehát mind a mellékfolyókon, mind a főfolyáson több szelvény kijelölése szükséges. Ugyanakkor a folyás mentén lejjebb fekvő szelvények vízgazdálkodási mérlegének bevételi oldalát a felső szelvények kiadási oldalai határozzák meg, tehát a vízgazdálkodási mérlegeket „össze kell kapcsolni". Olyan vízgyűjtő-rendszerben, melynek folyóinak vízjárását különböző meteorológiai viszonyok befolyásolják az (1) kifejezés szerinti vízgazdálkodási mérlegekkel az „összetűzés" nehéz, ugyanis egy alsóbb szelvény vízkészlete több laza kapcsolatban levő véletlen folyamat realizációjának eredménye (a különböző területekről érkező folyók vízhozamainak az össze1. ábra. A vízigények jellemző éven belüli változása különböző feltételezett fejlesztési szintek esetén Puc. \. H3MeneHue nompeßHocmeü e eode e menenuu xapaKmepnoeo eoda ÖAH pa3AUtHbix npedrtoAaaaeMbix ypoeneü pa38umvisi 1 — n0Tpe6H0c™ B BOfle; 2 — Y

POBHH paaBHTH« Fig. 1. Variation of water demands in the typical year at different assumed levels of development (1) Water demands; (2) Development level