Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Oroszlány István: Hosszúidejű belvízsorok reprodukálása mintavízgyűjtő terület adatai felhasználásával

374 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Dr. Oroszlány I.: Hosszúidejű belvízsorok kapott értékeket a téli—tavaszi—nyári—őszi ka­tegóriánként csoportosítottuk. Végül is rendelkezé­sünkre állott a differenciált lefolyási tényezőkkel számolt idősor, melynek adataiból a belvízmennyi­ségek tartóssági görbéi már könnyen voltak szer­keszthetők. Ennek birtoklása pedig lehetőséget adott a gazdasági optimum vizsgálatok végzésére. Célun­kat ezzel el is értük. Talán érdemes még megemlíteni, hogy a repro­dukált belvízmennyiség adatok — úgymond — homogének, hiszen a számításukra használt kulcs és lefolyási tényező arányszám az 1955—70., ill. 1965—70. évek agrotechnikai adottságaira és csa­tornasűrűségére vonatkoznak. Ezért lehetséges, hogy a számított értékeink a hosszú időszak ko­rábbi évjárataiban a valóságtól talán el is térnek. A homogenitásnak viszont rendkívül előnye az, hogy mind az agrotechnika színvonalának válto­zása, mind a csatornasűrűség és fajlagos szállító­képesség módosulása, ill. ezeknek hatása a leveze­tésre kerülő felszíni vizek mennyiségének távlati előrejelzésére jól figyelembe vehetők. Most tekintsünk egy példát. Szentes—Dévaványa között fekszik a nagv­ködmönösi mintegy 3000 ha kiterjedésű belvíz­öblözet. A hidrológiai hasonlóság ellenőrzésére kapcsolat­vizsgálatokat végeztünk. Újvári Aliz szerint a) Acsapadékra, a korrelációs tényező r = 0,7818, a regressziós egyenlet 6^=9,6 + 0,8417 Cs K b) A léghőmérsékletre r = 0,9918, a regressziós egyenlet LH N= 0,409+ 1,0047 LH K c) A talajvízre r= 0,7024, a regressziós egyenlet Äjy= 209,19 + 0,4117 h K A vizsgálatok eredményeiből azt olvastuk ki, hogy a két terület között a csapadékban lehetnek némi eltérések, a vizsgált öblözet saját csapadékaival való feldolgozása tehát indokolt. A hőmérsékletben számottevő különbség nincs. A vizsgált öblözetet jellemző talajvízszint észlelő kút mélyebb vízjárású, víz játéka így kisebb, tehát a kulcs talajvízre vonat­kozó határértékeit öblözetenként átszámolással kell megállapítani. A mórt belvízmennyiségek azonos időszakra vo­natkozó adatainak . összevetéséből azt kaptuk, hogy az őszi-téli-tavaszi esetekben a szorzószám 7 körüli érték, a nyáriban 25-szöröse a mintaöblö­zetben tapasztalt értéknek. Fenti számokat a vizsgált öblözet szikes talajai alá is támasztják. A 35 éves adatsor alapján számolt belvízmennyi­ségek előfordulási valószínűségeinek alsó határérté­kei az alábbiak voltak: 5 10 25%-os előfordulási valószínű­ségnél télen- 44 34 14 mm/hó tavasszal 7,7 5,3 3,4 mm/hó nyáron 8,4 5,4 1,0 mm/hó ősszel 0,8 0,3 0,0 mm/lió öntözéses gazdálkodás esetén nyáron 32 22 mm/hó Az öntözés esetére várható értékeket Sági Károly kisújszállási kísérletei alapján számoltuk. Sági adataiból a következők voltak megállapíthatóak: — öntözött körülmények között már 45 mm-nyi havi csapadék esetén is keletkezett lefolyás, szemben a száraz kezeléssel, ahol kb. 60 mm havi csapadókösszegnél fordult csak elő lefo­lyás, — öntözés mellett a havi lefolyási tényező 85 mm havi csapadékösszeg esetén mintegy ötszöröse, 120 mm-nyi havi csapadék összeg esetén kb. háromszorosa a száraz (öntözetlen) körülmények között mórt havi lefolyási tényezőknek, — az öntözött területen keletkezett havi lefolyási té­nyező átlagosan mintegy négyszerese az öntözetlen területen keletkezett havi lefolyási tényezőnek. Az öntözés nélküli esetekben a havi csapadék­összegekre vonatkozó határértékek megközelítően azonosak voltak a Kondorosvölgyi feldolgozás ada­taival, s így azokat, valamint az öntözés esetében mu­tatkozó 60 mm-es határértékeket a felszíni vízképző­désre veszélyes hónapok kiválasztásánál közvetlenül alkalmaztuk. A lefolyási tényezőre vonatkozó értéke­ket pedig a talált arányoknak megfelelően helyesbítet­tük. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a fentiekben bemutatott vízmennyiségi adatok (a kiindulási felté­teleknek megfelelően) az üzem levezető főcsatornájá­nak torkolati szelvényére vonatkoznak, s így az üzemközi hálózat inputjaiként fogható fel. Vizsgálatunkat azzal a céllal mutattuk be, hogy egyrészt rámutassunk a mintaöblözetekben vég­zett hosszú idejű megfigyelések fontosságára, a mintaöblözetet meghatározó környezeti tényezők azonos szinten való tartásának jelentőségére, s vé­gül a mintaöblözetben kapott adatok felhasználá­sának lehetőségeire és bonyolultságára. Remélem, hogy célomat elértem. Reproduzierune; der lanfffrisli^en Pohlerwasserreihen unler Verwendung der Dalén eines Musler-Einzugsge­biets Dr. Oroszlány, I. Doktor der Land wirtschafts- Wissenschaften Zur Ausarbeitung von langfristigen Betriebswasser­­regulierungsprojekten waren die Dauerlinien der ent­stehenden Oberflächenwässer notwendig. Diese Aufgabe konnte wegen der ausserordentlichen Veränderlichkeit des Abflussbeiwerts nicht so gelöst werden, dass wir die Niederschlagsdaten mit den monatlichen Ablussmengen multiplizieren. Zur neuen Untersuchung haben wir die 15jährige Datenreihe des Einzugsgebiets Kondorosvölgy der ÖKI verwendet, in der die den Abfluss beeinflussenden sämmtlichen Faktoren und ihre eigenen Abflüsse täglich beobachtet wurden. Aus den Datenreihen der monatlichen Niederschlags­summen des Versuchspolders, dem monatliehen mittle­ren Werten der Grundwässer, der Lufttemperatur und der monatlichen Abflussummen haben wir mit grap­hischer Aufarbeitung eine Chiffre zur Berechnung der anfallenden Oberflächenwässer ausgearbeitet. Aus der langfristigen Datenreihe der Polderwasser­mengcn konnte die Dauerlinie reproduziert werden.

Next

/
Oldalképek
Tartalom