Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dr. Váncsa András Lajos: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére

346 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Dr. Váncsa A. L.: Adatok E szakmagyar ország A Sajóból 1971-ben összesen 117 alga taxont határoztam meg, amelyekből 96 alga taxon a korábbi évek vizsgálataiban is előfordult. 21 alga taxont eddigi vizsgálataimban még nem észleltem [illetve korábban nem határoztam meg], így ezeket a Sajó alguvegetációjából újabb alga előfordulásoknak tekintem. Ezek közül SLADEÖEK [1963] 14-et jellemez szaprobiológiailag. Az újabban meghatározott algák bemutatása és dokumentálása — az 1971—1974 közötti új alga előfordulásokat összevonva — e sorozat egyik következő tanulmányának anyagát képezi majd. Összefoglalás A Sajó 1971. évi vizsgálatainak tapasztalatai jellemző vonásaikban megegyezőek az 1965—1970 közötti észlelésekkel. Az idézett tanulmányomban korábban közölt 215 taxon mellett újabb 21 taxon előfordulását észleltem, ezzel a Sajó — általam meghatározott — alga taxonjainak száma: 236. A 21 alga taxonból SLÁDECEK [1963] munkája alapján 14 alga taxon alkalmazható szaprobiológiai-szaprobökológiai munkához. Az alga literszám maximum értéke 1971-ben 2 209 000/1, minimum értéke pedig 11 000/1 volt. A maximum érték a Pyrrophyta tömegprodukció következményeként, a minimum érték pedig feltehetőleg limnofenológiai és vízminőségi viszonyok együttes hatásaként alakulhatott ilyen szélsőségesen. A Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyi Kombinát hatása az algavegetáció minőségi- és mennviségi összetételében egyaránt jelentkezik: minőségileg szegényesebb összetételűvé válik; mennyiségileg pedig az alga literszám csökkenése jellemzi. Kedvezőnek bizonyult 1971 olyan szempontból, hogy ebben a mederszakaszban korábban észlelt toxikus [?] hatásra utaló jelek nem mutatkoztak, ami feltétlenül előnyös a Sajóban. Az őszi vegetációs időszakban jelentkező alga tömegprodukció is jelzi a Sajó eutrofizálódásának folyamatát és egyben felhívja a figyelmet az algológiai kutatómunkának a vízminőséggazdálkodás gyakorlatában való alkalmazhatóságára. Külön érdekessége e tömegprodukciónak, hogy a Sajóban más alkalmakkor csak szórványosan és jellegtelenül előforduló barázdásmoszatok [Pyrrophyta] elszaporodása idézte elő. fRODALOM [1] Andrilc, P. (1973): A sajóecsegi felszíni víztisztítómű biológiai vizsgálata; Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet, XIX., 4., p. 6—10. [2] Fázold, Á.—Váncsa, A. L. (1970): Ipui •i szennyvizek hatása a Sajó-folyóra; Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet, XV., 1., p. 13—15. [3] Felföldy, L. (1974): A biológiai vízminősítés; Vízügyi Hidrobiológia 3. füzete, VIZDOK. Budapest. [4] Sládeöek, V. (1963): A guide to iimnosaprobical organisms; Technologie vody, 7., p. 543—612. [5] Uherkovich, G. (1965): Das Leben der Tisza XXVI Die Quantitativen Verhältnisse des Pliytoplanktons im Flussabschnitt von Tiszapalkonya; Acta Biologica, Szeged, XI., 1—2., p. 145—152. [6] Váncsa, A. L. (1972): Összefüggések a Sajó algavegetációja, szennyeződése és öntisztulása, valamint a halhozam között; Miskolc [diss, in mscr.]. [7] Váncsa, A. L. (1972): A Sajó öntisztulása 1967-ben; Hidrológiai Közlöny, 52., 1—2., p. 60-—66. [8] Váncsa, A. L. (1974): Egy Sajó hossz-szelvény vizsgálat sznprobiológiai értékelése; Hidrológiai Közlöny, 54. 3—4., p. 168—172. [9] Váncsa, A. L. (1974): Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához, különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére: 1. Egy Sajó hossz-szelvény vizsgálat algológiai eredményei; Hidrológiai Közlöny, 54., 9., p. 419—425. ALGAHATÁROZÓ IRODALOM [1] Korsikov, O. A. (1953): Pidklasz Protokokovi; [in: Viznacsnik prisznovodnüh vodorosztej ukranszkoj RSzR, Kijev'}. [21 Matvienko, A. M. (1954): Zolotisztüje vodoroszli; [3] Zabelina, M. M. (1951): Diatomovüje vodoroszli; [4] Kiszelev, I. A. (1964): Pirofitovüje vodoroszli; [5] Popova, T. G. (1955): Evglenovüje vodoroszli; [6] Deduszenko-Scsegolcva, N. T. (1959): Zelenüje vodoroszli; [in: Opredelitelj presznovodnüh vodorosztej, Moszkva—Leningrád], [7] Uherkovich, G. (1966): Die Scenedesmus-Arten Ungarns; Akadémiai Kiadó, Budapest. Daten zur aleenvegeíatioii der Wasserläufe nordäungarns mii besonderer riicksichf auf die beurteiluin; der wassergüteznstände 6. Algologische Untersuchung der Sajó und ihrer Nebenflüsse in 1971 Dr. Váncsa A, L. Unter dem Haupttitel werden die Ergebnisse der seit 1965 durchgeführten algologischen Untersuchungen am Sajó-Fluss behandelt. In 1971 hat der Autor neuere Algen-Taxone aus der Sajó bestimmt, wodurch die Möglichkeit zur Ergänzung der Algenvegetation der Sajó bzw. ihrer Ausweitung durch neuere Vorkommen erwiesen ist. fm Räume des Borsoder Wärmekraftwerkes und des Chemischen Kombinats wurden Untersuchungen durchgeführt um entscheiden zu können, welchen Einfluss die Wasserwirtschaft der Bettiebe auf die Algenvegetation der Sajó ausübt. Es konnte festgestellt werden, dass die gemeinsame Wirkung der Borsoder Wärmekraftwerke und des Chemischen Kombinats die Taxon- und Literzahl der Algen verringert und auch die Zusammensetzung der Algenvegetation beeinflusst. Tm Jahre 1969 ergab sich in der Sajó eine AlgenMassenproduktion, die durch die Vermehrung der Kieselalgen (Bacillariophyceae) verursacht wurde. Diese Massenproduktion entstand in der Sajó. In 1971 beobachtete man eine neuere Massenproduktion unter der Einmündung der Bódva. Zu dieser Zeit vermehrten sich in der Sajó massenhaft Furchen-Algen (Pyrrophyta). Diese Algen-Massenproduktion stammt zwar ursprünglich aus der Bódva (dies haben sowohl die Versuchsergebnisse der aus der Bódva und aus der Hernád eingesammelten Proben, als auch jene Tatsache bewiesen, dass diese nur unter der Einmündungsstrecke der Sajó und der Bódva beobachtet wurden), ihre Masse in der Bódva verringert sich aber stark bis zur Einmündung und zur gleichen Zeit kann ihre bedeutende Vermehrung in der Sajó stromab der Bódva beobachtet werden. Das Erscheinen der Algen-Massenproduktionen in der Sajó ist auch aus Wasserqualitäts- und wasserwirtschaftlichen Gesichtspunkten beachtenswert, so dass ihre Regelmässige Untersuchung nicht nur für die Sajó, sondern auch für die Wassergütewirtschaft der Theiss (Tisza II) notwendig ist.