Hidrológiai Közlöny 1975 (55. évfolyam)

8. szám - Dégen Imre: Kockázat szerepe, elemzésének matematikai módszerei a vízgazdálkodásban

336 Hidrológiai Közlöny 1975. 8. sz. Dégen I.: Kockázat szerepe Természetesen ez nem jelenti azt, hogy szocialista viszonyok között nem kell számolnunk a természeti, az emberi és a gazdasági tényezőkből eredő kockázattal. 4. A kockázat figyelembe vétele a vízgazdálkodási döntéseknél A kockázati meggondolások alkalmazása a vízgazdálkodási döntések legkülönfélébb területein válik szükségessé. A gazdasági kockázat vizsgálatának talán legalapvetőbb, legátfogóbb területe a beruházási döntésekkel kapcsolatos. A beruházási döntések sorában említjük többek között: — a különböző célú vízszolgáltató művek kapacitásának meghatározását, — a tározók hasznos térfogatának, műszaki jellemzőinek (gátmagasság, túlfolyó vízszállító kapacitása stb.) megállapítását, —• a vízi erőművek kiépítési mértékét, a mértékadó tartósságú vízhozam és a kiépítési kapacitás függvényében, — az alternatív beruházások hatásának összehasonlítását (pl. hőerőmű—olajtüzelésű, széntüzelésű hőerőmű, vagy vízerőmű), — a szennyvíztisztító létesítmények tisztítási hatásfokának megállapítását, — a vízkárelhárító művek, rendszerek védelmi biztonságának meghatározását, — a lefolyás-szabályozó nagy beruházások (gravitációs szivattyús tározórendszerek, folyócsatornázási művek, vízátvezetések) megvalósítási időpontjának és kiépítési kapacitásának megválasztását a gazdasági környezet változásával és a társadalmi igényekkel összefüggésben. A kockázat vízgazdálkodási alkalmazásának másik fontos területe az üzemi, a termelési döntésekhez, kapcsolódik. Ezek sorában említhetjük többek között — a vízkárelhárítási és vízhasznosítási célú gravitációs tározók üzemi szintjének és üzemrendjének meghatározását, — a vízhiány miatt szükségessé váló vízkorlátozás időtartamának és a korlátozás nagyságának megállapítását, — a szennyvíz hígítást szolgáló gravitációs tározókból az egyes szennyvízhullámok jelentkezésekor szükséges hígítóvíz mennyiségének meghatározását, — az árvízi vésztározók feltöltésénél a kezdő időpont meghatározását stb. A továbbiakban néhány példát mutatok be a bizonytalanság és a kockázat figyelembevételének lehetőségéről a vízgazdálkodási döntésekben. 4.1 Példa a bizonytalanság figyelembevételére vízhasznosítási célú fővízkivétel esetén A példa vonatkozzék egy vízhasznosítási rendszer vízkivételi művének méretezési problémájára, amely rendszerben a gazdasági és természeti tényezők eredő hatásaként jelentkező vízigény egyértelműen nem határozható meg. A nagyfokú bizonytalanság mellett a kérdés úgy merül fel, hogy 20, 30, 40 vagy 50 m

3/s induló kapacitású művet létesítsenek-e. A vízkivételi főmű kapacitásának nagyságára vonatkozó döntéshez az évi nettó gazdasági eredmények állnak rendelkezésre (2. táblázat). 2. táblázat Évi gazdasági eredmények (E

nettó) a kapacitás (S) és az igénybevétel (R) függvényében Kapacitás [m

3/s] Évi tiszta eredmény [millió Ft] Kapacitás [m

3/s] R

x = 0 R

2= 10 Ä,= 20 R

t = 30 B

5 = 40 7?

6 = 50 £,-20 —121,00 62,00 245,00 245,00 245,00 245,00 S.j-30 —168,75 14,25 197,25 380,35 380,25 380,25 Ä

3-40 —216,50 —33,50 149,50 332,50 515,50 515,50 <S

4— 50 —264,25 —81,25 101,75 284,75 464,75 650,75 A beruházással elérhető gazdasági eredményt nehéz meghatározni, ha az R, azciz 9J kapacitás várható igénybevételének átlagértékéről — másszóval arról, hogy a kiépítési kapacitásnál kisebb vagy azzal megegyező-e a tényleges igénybevétel — nincs megbízható információ. Ha 20 m

3/s-ra építik ki a rendszert, akkor elérhető 245 millió Ft tiszta eredmény, de ha a kapacitást nem használják ki 121 millió Ft veszteség is bekövetkezhet. A 30 m

3/s kiépítés növelheti a tiszta eredményt, de a veszteség is növekszik. A választás helyességével kapcsolatos bizonytalanság akkor csökkenthető, ha részletes információ áll rendelkezésre a különböző nagyságú kiszolgálatatott vízmennyiség jelentkezésének valószínűségéről. A különböző nagyságú vízhasználatok előfordulási valószínűségét a 3. táblázatban tünteti fel. 3. táblázat A különböző nagyságú vízhasználatok előfordulási valószínűsége Kiszolgáltatott vízmennyiség [m

3/s] Ä, = 0 «2 = 10 K

3 = 20 Í

4 = 30 B

5 = 40 iJ

6 = 50 Valószínűség Pi .. 0,01 0,09 0,20 0,30 0,30 0,10 A valószínűségek ismeretében a különböző Sj (j—l,... 4) kapacitások kiépítése esetén várható évi eredmények az 6 Ej nettó = ^ Ei,j nettó -pi (j = konstans) t = i összefüggés alapján számíthatók, ahol